Kategória: socialbranding.

„Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított kampányt Bereczki Enikő, ifjúsági szakértő, a Pán Péter Stop! bloggere, amelyhez több médiaszemélyiség és szakember csatlakozott, köztük  Bombera Krisztina televíziós újságíró, Dr. Baracsi Katalin internetjogász, Kósa Erika üzletasszony, a Kósa Erika Akadémia alapítója, Yurkov stílustanácsadó iroda, Dr. Schiffer Miklós stílusszakember, Gyurácz Eszter műsorvezető, Szentesi Réka történész, divatkutató, Császár Enikő, a Pretto alapítója, divattervező, Nagy Janka gyerekpszichológus, Trunk Tomi DABLTY,  illetve számos szervezet, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat, a Safer Internet Program, a Happy Family Családi infóportál, a Jövőképp Egyesület és további együttműködő partnerek.

A közösségi média önértékelési problémákat okozó hatásairól számos cikk és tanulmány született már. A fiatalokra különösen igaz ez, hiszen az interneten, főként a közösségi médiában napi szinten olyan túlszexualizált képi világgal találkoznak, ami nyomot hagy önértékelésünkön, viselkedésükön és öltözködésükön. A brit Royal Society for Public Health felmérésében körülbelül 1500, 14 és 24 év közötti fiataltól kérdezték meg, hogy gyakorol-e bármilyen hatást az életükre az Instagram, a Twitter, a Facebook, a Snapchat és a YouTube.  A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy minden közösségi oldal bizonyos mértékben negatív hatást gyakorol az önértékelésre, de mindközül az Instagram idéz elő leggyakrabban testképzavart és nyugtalanságot a fiatalokban. Emellett komoly problémát jelent a főként fiatalok körében terjedő, szexuális tartalmú képek, videók, üzenetek küldése vagy fogadása (szexting). A 13-14 éves lányoknak súlyos gondot okoz, hogy hogyan kezeljék, ha ilyen fotókat kérnek tőlük. Gyakori, hogy a címzettek egyáltalán nem kezelik bizalmasan ezeket a fotókat, sőt, nem egy esetben zsarolásra használják fel őket.

Egyre több iskolában tiltottak be szexuálisan provokatív ruhadarabokat, mint például a forrónadrágot, anélkül, hogy bármilyen információt fűztek volna a tiltáshoz. – Fontos lenne, hogy a fiatal lányok tájékoztatást kapjanak arról, hogy bizonyos öltözködés milyen hatással van másokra, milyen üzenetet közvetít akár online, akár offline – hívta fel a figyelmet Bereczki Enikő.

A Pán Péter Stop! blog országos szemléletformáló kampányának célja, hogy motiválja, és egyúttal felhívja a figyelmet a nők, főképp a fiatal lányok, gyermekkorban lévők online és offline megjelenésére.

dress_up_Kósa_Erika_insta_1

Kósa Erika szerint nem a pénz az, ami meghatározza azt, hogy valaki jó ízléssel és tisztán, ápoltan jelenjen meg, hanem az igényesség. A kampányinterjúban elmeséli, hogyan öltözködött, amikor még nem volt tehetős üzletasszony, sőt, azt is megtudjuk, hogy gyerekként használt ruhákat is kapott.

Bombera Krisztina a Dress Up! kampányvideójában úgy fogalmaz, a női méltóság, önértékelés megmutatkozik az öltözködésben. A tévés újságíró úgy látja, a tinédzser lányok egyre lengébb öltözékben vagy félmeztelenül posztolnak magukról képeket lájk-vadászatért, amellyel azt is kifejezik, hogy szeretetre és figyelemre vágynak.

A Dress Up! kampány szakértők segítségével hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel találkozhatnak gyermekeik egy-egy ártalmatlannak vélt online vagy offline térben. Dr. Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának külső tanácsadója szerint a biztonságos internethasználattal sok kellemetlenség megelőzhető. Fontos segíteni a tinédzsereket a tudatosabb internethasználat és internetes önvédelem tekintetében, hiszen az online térben kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek.

dressup_insta_Janka

Serdülőkorban nagyon fontos a külső, kiemelt szerepet kap, a testkép, a testtel való elégedettség, az, hogy milyen az emberek visszajelzése. A mai világban ez még fontosabb ez, túlszexualizált a világ. Akkor tud boldog lenni egy tinédzser sokszor, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „szép vagyok”, „jól nézek ki”, „menő vagyok”. Nyilván ez természetes, tehát senki nem attól lesz boldog, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „csúnya vagy” „buta vagy”, de annak a mértéke irreálisan megnövekedett, hogy ez mennyire fontossá vált a serdülőnek. A kutatások is alátámasztják, hogy nagyon nagy szerepe van az Instagramnak leginkább, ott ömlik rájuk ez a sok információ is egyrészt, másrészt magasan van a léc, amit nekik el kell érni, ami leginkább a külsejükre fókuszál. Nem a tanulmányukban kell nagy dolgokat elérni, vagy a személyiség fejlődésükben, hanem a külsőben, testükben – emeli Nagy Janka gyerekpszichológus.

Gyurácz Eszter, az ATV időjárás-jelentője így nyilatkozott a kampány során: „Amikor elindítom a napom, a legfontosabb az, hogy mi a motivációm, amiért felöltözöm. Nem azért akarok felöltözni, hogy minél több kacsintást, dudát és füttyszót gyűjtsek be, hanem azért, hogy én jól érezzem magam. Ez nyilván meghatározza azt, hogy a televízióban is milyen ruhákat vállalok el.”

Dr. Schiffer Miklós szerint  tudatosítani kellene, hogy fontos a testünk tisztelete, illetve, az hogy egyáltalán mit mutatunk meg magunkból nem tartozik a világra: „Ez rám tartozik, a családomra, a  közvetlen barátaimra, páromra, de mindenképp ezzel óvatosan kellene bánni Azt látom, nem bánnak ezzel a területtel elég körültekintően a fiatalok. Van egy 23 éves fiam és közelről látom a jelenséget. Megesik, hogy mutatnak képeket lányokról ilyen öltözetben, és  ez sajnos egy komoly probléma…”
(BrandTrend)

Source: New feed