Őrült tempóba kapcsolt tavaly a hazai e-kereskedelem: míg korábban 30-40%-os növekedést tapasztalhattunk a szektorban negyedévente, 2020 nyarán már 62%-os bővülésről számolt be a KSH statisztikája. A vállalkozásokat kész tények elé állította az online kereskedelem robbanása, akik korábban lemaradtak a fejlesztésben, most rohamtempóban igyekeznek felzárkózni, azonban azok a cégek sem dőlhetnek hátra, melyek már rendelkeznek webshoppal és gördülékenyen működő technológiai háttérrel. A fokozódó versenyben ugyanis a fogyasztók gyorsaságot, átláthatóságot, valamint biztonságos és megbízható szolgáltatásokat várnak – és még több élményt.

A legégetőbb kérdések megválaszolásában szeretné segíteni a hazai vállalkozásokat a Stylers Group és a Braining Hub IT oktatási centrum által indított Protechtor E-commerce előadássorozat. A szervezők célja az, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők mind üzleti, mind technológiai oldalról naprakész, gyakorlati tudásra tegyenek szert. Szó lesz többek között az ajánlórendszerek és mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az e-kereskedelem kibervédelmi kihívásairól, a kapcsolódó jogi normákról, valamint a chatbot integráció és a fejlesztések visszamérésének lehetőségeiről. Mindezt ráadásul az e-kereskedelem tapasztalt szakértői osztják meg a hallgatókkal: Nagy Sándor (Ecommerce Hungary), Firniksz Judit (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal), Kovács Gyula (Neuron Solutions), Geiger Tamás (JabJab), Vajna Balázs (Loupe Digital), Kovács Ádám (Nielsen Brandbank), Bagladi Balázs (Talk-A-Bot), Szöllősi Péter és Luter Tibor (Black Cell Magyarország Kft.).

„Tavaly kezdtük el szervezni a Protechtor online sorozat eseményeit, és hamar kiderült számunkra, hogy számos olyan, az információs technológiához lazábban kapcsolódó téma van, melyekről keveset beszélünk, mégis rendkívül fontosak. Hogyan lehet felépíteni és hatékonyan vezetni egy csapatot? Milyen szerep jut a nőknek a technológiai iparban az új évtizedben? Milyen friss trendeket érdemes átültetni az USA piacáról a magyar viszonyok közé? Mivel évek óta saját irodával aktívak vagyunk a tengerentúlon, mindig fontosnak tartottuk tapasztalataink megosztását, ugyanakkor látjuk azt is, milyen sokat tudunk tanulni másoktól” – fogalmazott Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A Stylers szoftverfejlesztő cég és a hozzá kapcsolódó IT oktatási centrum, a Braining Hub tavasszal publikált kutatása meglepően optimistának mutatta a magyar cégvezetőket, miközben az is kiderült, hogy bár a döntéshozók elkötelezettek a digitális transzformáció iránt, erre vonatkozó stratégiával csupán a vállalatok harmada rendelkezik. A fejlesztéseket leginkább akadályozó tényezők között szerepelt a naprakész szaktudás és a határozott vízió hiánya, a Braining Hub új üzleti tréningjei pedig pontosan ezekre a kihívásokra kínálnak megoldást: ősztől kibervédelem, data science és agilis transzformáció képzésekhez kapcsolódhatnak azok a cégek, melyek nem szeretnének lemaradni az innovációra alapuló piaci versenyben.

„A karanténidőszakban készített kutatás tanulságai mellett a Stylers nemzetközi projektjei is világosan rámutattak arra, hogy az alapvető technológiai szaktudás ma már nem garantálja egy vállalat versenyképességét. Igazi előnyt akkor tudunk kovácsolni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekből, ha teljesen új alapokra helyezzük üzleti szemléletünket és proaktívan reagálunk a kihívásokra. Azt látjuk, hogy sok cégnél halogatják az innovációt, mert fel sem tudják mérni, hogy a tömeges home office-ból következő biztonsági rések mekkora kockázattal járnak, vagy hogy egy jó adatvezérelt szoftver mennyivel tudja emelni a hatékonyságot, így akár az üzleti eredményeket is – holott ezek óriási versenyelőnyt jelentenek” – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

„Képzéseink célja az, hogy a vállalatok értékes, a saját gyakorlatukban alkalmazható, naprakész háttértudást kapjanak. Segítünk nekik megfogalmazni a főbb kérdéseket, feltérképezni a hiányzó kompetenciákat, illetve kitűzni az elérhető célokat. Olyan szemléletmódot és eszközöket adunk a kezükbe, melyekre korábban nem volt rálátásuk, mindezt igyekszünk a legújabb nemzetközi best pratice-ekkel megmutatni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csupán az egyes cégek, de a magyar versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú az általános digitális fejlettség, ezen a területen pedig van hova kapaszkodnia Magyarországnak: az EU tagállamainak digitális teljesítményét rangsoroló lista 23. helyen állunk jelenleg” – teszi hozzá Laczkó Gábor.

Prognózisok szerint a 2020-as évek közepétől egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben, mivel az egyszerűbb számítások és elemzések mellett már üzleti támogatási funkciókat és döntéshozatali folyamatokat is képes lesz elvégezni, míg a 2030-as évektől már a fizikai munkában és bizonyos kézi precíziós feladatokban is bevethetőek lesznek az AI-eszközök. De pontosan milyen trendekre kell figyelniük a vállalatvezetőknek a következő 1-3 évben, ha tartani akarják a lépést?

1. Small Data

Az elmúlt években a Big Data mindent vitt, de újabban mintha ellentétes irányú trend bontakozna ki: habár az olyan nagyhalaknál, mint a Google vagy a Facebook, hatalmas méretű adathalmaz áll rendelkezésre, a gépi tanulás újhullámos megközelítése pontosan azt a célt szolgálja, hogy kisebb adatmennyiségből is megbízható információkat nyerhessenek ki. Ezzel a gépi tanulásra alapozó eszközök sokkal megfizethetőbbek lennének, az adatelemzés pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb.

2. Harc a COVID-19 ellen

A járványok eredményes leküzdésében kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek és a gyors reakcióknak, így a mesterséges intelligencia ezen a téren is azonnal a figyelem középpontjába került. Számos helyen alkalmaznak a világon AI-alapú testhőmérő eszközöket, de sok techcég innovációja a keresőmotorokat is bevonja a gépi alapú egészségügyi előrejelzések elkészítésébe. A mesterséges intelligencia tehát új korszakot nyit a járványkezelés terültén is. Mivel úgy tűnik, a vírusok egyre gyakrabban támadnak majd az emberiségre, ebbe az irányba is érdemes tapogatózni.

3. Versenyben az emberi aggyal

Folyamatosan zajlanak a kutatások a gépek kognitív képességeinek fejlesztésére, hogy az eszközök minél több iparágban nyújthassanak segítséget. Az OpenAI kutatói olyan gépi alapú szöveggenerátort hoztak létre, mely képes realisztikus történetek és versek megírására, ráadásul az óriási adatmintának köszönhetően a szövegek stílusa is módosítható az igényekhez szabva. Ez az előrelépés nem csak a chatbotok fejlesztésében hozhat áttörést, de a hangalapú vezérlés jövőjét is átírhatja: minél jobban megérti a gép a „beszélgetőpartnert”, annál pontosabban képes végrehajtani az utasításait.

4. Gépi tanulás-vezérelt kiberbiztonság

A vállalatokat célzó kibertámadások nem csupán gyakoribbak, de egyre kifinomultabbak is az utóbbi években, így fokozódik az igény, hogy az AI-alapú rendszereket is felvértezzék a hackerek elleni védekezéshez szükséges tudással. A felhőben tárolt információk védelmére ma már olyan gépi tanuláson alapuló algoritmusokat telepítenek, melyek felismerik a kárt okozó fenyegetéseket és téves konfigurációkat, mielőtt még azok bajt okozhatnának. „A Microsoft például éppen az elmúlt hetekben vásárolt egy kiberbiztonsági céget, amely a vállalati hálózatok épségét AI-alapú megoldásokkal biztosítja, ráadásul ezek az eszközök képesek előre megtalálni és minimálisra csökkenteni az esetleges biztonsági kockázatokat” – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

5. Hozzáadott érték és termelékenység

A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentkező extra kapacitásokat szinte minden vállalkozás tudná hasznosítani valamilyen formában, bármelyik iparágban tevékenykedjen is. A kapcsolódó vizsgálatok egyre inkább támogató partnerként írják a le a gépek kapacitását kiaknázó innovációkat. Valójában számos cég használja arra ma is a gépi eszközöket, hogy az operatív és manuális folyamatok terheit levegyék a munkavállalók válláról, így ők kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat végezhessenek. Erről szólnak az adminisztratív toborzási feladatokat átvállaló HR-chatbotok is, melyek nem a szakemberek munkáját helyettesítik, hanem lehetőséget adnak nekik arra, hogy magasabb színvonalon végezhessék a személyes bevonódást igénylő feladataikat.

A Microsoft friss, hiánypótló kutatása szerint a magyar vállalatok 30 százaléka képzi jelenleg munkavállalóit a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén, ennek jelentőségét azonban még többen ismerték fel: a cégek további 60 százaléka tervezi képezni kollégáit ezen a területen. Hogyan állnak ehhez a munkavállalók? Az ilyen irányú képzésekben résztvevő magyar dolgozók 48 százaléka szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkához segítette őket az új, AI tudás, ráadásul az ilyen irányú ismeretek birtokában magasabb pozíciók és nagyobb jövedelem érhető el.

„A felmérésből kiderül, hogy 2020 derekán a hazai cégek mintegy 20 százaléka mondható érettnek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az arány nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem rossz, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb vállalatnál a AI-alapú megoldások terén a chatboss asszisztensek számítanak a csúcsnak, holott valójában ez csak a jéghegy csúcsa. Több lépcsőt kell még megugrania a magyar cégvilágnak a digitális transzformáció útján, sokkal több szakembert kell képezni és a munkavállalók folyamatos oktatására is nagy hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben” – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

Habár hazánkban egyelőre nem rendeltek el lakhelyelhagyási korlátozásokat, azt már nagyon jól tudjuk, hogy azzal járulhatunk hozzá a járvány hatékony megfékezéséhez, ha minél kevesebbet érintkezünk személyesen másokkal. Akkor tehetjük a legtöbbet magunkért és a környezetünkért, ha csatlakozunk a Maradj otthon mozgalomhoz, és a munkát követő órákat is házi elfoglaltságokkal töltjük. De mit csináljunk, ha minden krimit elolvastunk, csillog a lakás és új kihívásokra szomjazunk?

Tanuljunk! Elegendő csupán néhány percet eltöltenünk böngészéssel, hogy lehetőségek százaira bukkanjunk. Jól jönne a munkádhoz, ha mélyebb gazdasági ismeretekkel rendelkeznél? Várnak a világ legjobb egyetemeinek távképzései, csak néhány kattintás, és indulhat a kurzus. Soha nem volt rá időd, de szeretnéd kipróbálni a jógát? Ingyenes, otthonról végezhető tanfolyamokkal pótolhatod, ami elmaradt. Az első turisták között akarsz lenni, akik a járvány után bejárják Olaszországot? Kezdd el a tanulást már most a DuoLingon! Az elmúlt hónapok nagy slágere volt a Masterclass, ezen a platformon hírességek, színészek, szakmájuk kiválóságai osztják meg tudásukat videókurzusokon keresztül. 

„A legjobb, amit tehetünk, hogy jól használjuk a váratlan szabadidő nyújtotta lehetőségeket. Tanuljunk, fejlődjünk, így értelmet és célt adhatunk az előttünk álló nehéz heteknek, hónapoknak. A helyzethez alkalmazkodva a Braining Hub kurzusait online platformok segítségével folytatjuk, már a felvételi folyamat is teljesen digitális. A Junior Webfejlesztő képzésünkre március 31-ig lehet jelentkezni, a részvételi díjból pedig most kedvezményt is adunk, hogy minél többen tudjanak csatlakozni hozzánk. Szeretnénk valós alternatívát kínálni azoknak, akik ugyan a vírussal magával nem találkoztak, de a gazdasági következményeket elsőként szenvedik meg” – mondja Laczkó Gábor, a Brainig Hub vezetője.

Ahogy a digitális technológia gyors ütemben beszivárog az életünk minden területére, egyre több hozzáértő szakemberre mutatkozik igény, ráadásul a tét nagy, országok, régiók és kontinensek gazdasági versenyképessége dőlhet el azon, hogy meg tudnak-e felelni a kihívásnak. Ebben a kiélezett helyzetben nagy szükség van arra, hogy a nők számára is reális, elérhető és vonzó alternatíva legyen az IT-karrier. Egy közelmúltbeli, 5000 informatikai szakember bevonásával készült felmérés szerint azonban a területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) tartott korábban a tech-szakmáktól a férfidominancia miatt, akik pedig vezető pozícióba kerültek pályájuk során, gyakran (30%) tapasztalták, hogy a férfi kollégák megkérdőjelezték döntéseiket.

Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője úgy látja, „a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a nemek összetétele szempontjából kiegyensúlyozott, vegyes csapatokra magasabb szintű együttműködés, kohézió, illetve problémamegoldó-képesség jellemző, melynek köszönhetően növekszik az eredményesség és a hatékonyság is. Mi a magunk részéről egyre több női szakembert képzünk évről évre, az alapozó tanfolyamokon már eddig is átlagosan 30% volt a nők részvételi aránya, és mostanra már a junior képzéseinken is megközelítik a női résztvevők ezt az arányt. Tehát jól látható, hogy a fejlesztői pálya már egyre inkább karrierváltási opcióként jelenik meg a hölgyek esetében is. Az ügyfelek visszajelzései is ezt a tendenciát igazolják, a partnereink sorában található közép- és nagyvállalatok pozitívan nyilatkoznak a frissen képzett női IT-sokról, akik új szempontokat és hozzáállást visznek magukkal a munkába”.

„Nem kell megijedni attól, hogy teljesen kezdőként induljunk el az úton, elérhetők a piacon olyan alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás. A mi egyedi konstrukciójú programozó képzésünkön például kilenc hónap alatt junior webfejlesztővé válhatnak a résztvevők, és ebben a 3 hónapos elméleti oktatás és a 6 hónapos gyakornoki program is benne van. Ehhez kell mindenkinek hozzátennie sok-sok egyéni munkát, szorgalmat, kreativitást – ettől lesz sokszínű és izgalmas ez a szakma, és ebben a női munkavállalóknak is fontos szerep jut. Az informatikai terület jelentősen átalakul, jobb, ha mindenki kitörli a fejéből a naphosszat a monitor előtt gubbasztó kódolók képét” – teszi hozzá Laczkó Gábor.

„A fiatal pályakezdők, vagy karrierváltók számára ideális megoldás lehet a programozás, hiszen ezen a területen remek, jól körülhatárolható, kézzelfogható tudást nyújtó képzések érhetők el hazánkban, maga a szakma pedig stabil és kiszámítható karrierutat biztosít azoknak, akik képesek a fejlődésre, folyamatosan aktuális tudással rendelkeznek, és képzik magukat” – hívta fel a figyelmet Kovács Balázs, a Braining Hub IT oktatási központ képzésvezetője.

A programozási nyelvek nemzetközi népszerűségi listáját már hosszú ideje a JAVA vezeti, mely 2020 januárjában is tartja első helyét a toplistán. Ez nem véletlen, hiszen viszonylag könnyű elsajátítani, és nagyvállalati környezetben nagyon elterjedt, a leggyakrabban használt nyelv. Ahogy a cégek, vállalatok digitalizációja halad, egyre több alkalmazást, szoftvert használnak webes felületen, a JAVA programozási nyelv pedig kiválóan alkalmas a webes felületek fejlesztésére. A HAYS HUNGARY személyzeti tanácsadó cég szerint pedig, egy junior JAVA fejlesztő átlagfizetése elérte a bruttó 650 ezer forintot a tavalyi évben, így ez a programozási nyelv mindenképpen az egyik leginkább ajánlott azoknak, akik informatikai pályára készülnek.

A JavaScript szintén olyan kódnyelv, aminek alapjai kiválóan elsajátíthatók, egy célzott gyorstalpaló programozó kurzus keretében. A webes alkalmazásfejlesztésben pedig egyre több helyen tör előre, így szintén kiváló munkalehetőséget biztosít, azoknak, akik ebben képzik magukat.

Ha Big Data vagy mesterséges intelligencia, akkor Python!

Az adattudomány (data science), illetve a mesterséges intelligencia a jelen és várhatóan a közeljövő legfontosabb technológiái közé fognak tartozni, így jelentős munkaerőpiaci keresletre számíthatnak azok, akik ezekben a szegmensekben hasznosítható tudással rendelkeznek.

„A mérvadó nemzetközi rangsorokból jól kisolvasható, hogy a Python elterjedtsége egyre növekszik, így mindenképpen az egyik olyan programozási nyelv 2020-ban, amelyben érdemes fejlődniük a fejlesztőknek. Az adat az új olaj, és ez nem fog változni 2020-ban sem, a mesterséges intelligencia pedig rohamosan fejlődik, és számos területen képes a vállalatok hatékonyságát növelni. A Python nyelv viszonylag könnyen tanulható, és szerepe mind az adattudomány, mind a mesterséges intelligencia terén megkerülhetetlen” – fűzte hozzá Kovács Balázs.

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb.

„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor.