A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt 2014. július 4-i hatállyal módosította a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény. Tekintettel arra, hogy az új szabályok teljes egészében, ráadásul mindössze 16 nap átmeneti időt biztosítva alapjaiban írták át a reklámipar eddigi évtizedes működését, valamint arra, hogy mindezt néhol pontatlan és kétértelmű fogalmakkal és rendelkezésekkel teszi, a reklámpiacon bizonytalanság alakult ki.
A piaci tisztánlátás és a jogértelmezésből adódó működési korlátok leküzdése érdekében a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az IAB Hungary összefogásával, valamint vezető jogászok, jogtanácsosok és nemzetközi adótanácsadók bevonásával elkészíttetett és egyeztetett egy az új jogszabályok értelmezését segítő dokumentumot.
A reklámtörvényt módosító rendelkezések 2015. július 4-től hatályosak, azzal, hogy a 2015. június 19. napjáig már megkötött szerződéseket szeptember 30-ig kell annak megfelelően módosítani.
A reklámközvetítő (médiaügynökség) akkor szerződhet reklámközzétevővel (médiatulajdonossal), ha arra a reklámozó (ügyfél) kifejezetten, a közöttük létrejött szerződésben felhatalmazza. Azaz a médiaügynökségek továbbra is közvetlen szerződéses kapcsolatban állhatnak a médiatulajdonosokkal, amennyiben a reklámközvetítésre irányuló szerződésben az ehhez elengedhetetlen jóváhagyással bírnak az ügyfeleiktől.
Mindez igaz a számlázás és számlabefogadás kapcsán is, azaz ha egy reklámközvetítő (médiaügynökség) a fentiek szerint jogosult volt a reklámközzétevővel (médiatulajdonossal) történő szerződéskötésre, úgy a számlát a részére kell kiállítani, annak megfizetése őt terheli, majd a transzparencia biztosítása és az összes, általa kapott árengedmény átadása mellett azt jogosult és köteles a reklámozó (ügyfél) részére továbbszámlázni.
Az új szabályok szerint az időszakos, mennyiségi vállaláshoz kötött kedvezmények, bónuszok (pl. AVB), továbbra is fennmaradhatnak, azokat, mint árengedményt kell átadni a reklámozó részére.
A reklámközvetítőket – függetlenül attól, hogy a szerződéskötésre saját nevükben jogosultak-e vagy sem – amennyiben a reklámozó és reklámközzétevő közötti eljárásban, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére vonatkozó tevékenységet nyújtanak (így pl. tervezéssel, áralkuval, vásárlással kapcsolatos tanácsadással közreműködtek a szerződéskötés elősegítése érdekében), a reklámozótól a reklám közzétételi díjának 15%-ára jogosultak. A médiaügynökségeknek, mint reklámközvetítőknek tehát a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozóan az ügyfelek egységesen 15%-os díjat kötelesek fizetni.
(BrandTrend)
