Kategória: Képes hír és Média.

Admin kategória: Képes hír.

Nagy érdeklődés mellett gyűlt össze a magyar média- és reklámszakma az idén húszéves Media Hungary-n. A konferencián számos friss és meghatározó hazai és nemzetközi iparági trend terítékre került: szó volt az online tévézés előretöréséről, a második képernyő fontosságáról, illetve a digitalizáció hagyományos médiára kifejtett, egyre növekvő hatásáról. Konklúzióként levonható, hogy a magyar média- és kommunikációs piac viszonylag gyorsan reagál a változásokra és képes integrálni a jövőbe mutató, jórészt technológiai alapú, innovatív megoldásokat.

Idén immár huszadik alkalommal rendezték meg a hazai média- és reklámszakma trendmeghatározó rendezvényét, a Media Hungary-t. Az esemény résztvevői két nap alatt összesen tíz, különálló tematikájú konferencia, több mint 200 előadását és panelbeszélgetését hallgathatták meg.

A legjobb hazai és elismert nemzetközi szakemberek a televíziós, rádiós, nyomtatott és online média jelenét és jövőjét firtató kérdések mellett a közösségi média, a reklámozás, a neuromarketing és a tartalommarketing aktualitásait is feszegették. Emellett külön szekció foglalkozott a nők szerepével az üzletben, médiában illetve fogyasztói célcsoportként, valamint számos izgalmas gondolat hangzott el arról is, hogy milyen tartalmakra és milyen platformokon gerjednek a legfiatalabb generációk.

0071_MH2015_NNFoto

Hatalmas átalakulás zajlik jelenleg a televíziózásban, globális és hazai szinten is. A klasszikus „lineáris” (kizárólag tévékészüléken, előre meghatározott műssorrend szerinti) tévézés ugyan még tartja vezető pozícióját, de a fiatalokat már egyre inkább a neten keresztül, bármilyen okoseszközön, igény szerinti időben elérhető televíziós tartalom (OTT) érdekli. A hazai viszonyokat jól jellemzi, hogy a földfelszíni digitális műsorszórás (pl. MinDig TV) 20%-os, míg a klasszikus, kábeles előfizetői rendszer 80%-os piaci részesedéssel bír. Bizonyos vélemények és a nemzetközi trendek szerint a jövő a fizetős OTT és az ingyenes földfelszíni sugárzás egyfajta hibridje lehet. Az Amerikából induló Netflix például már sorra csábítja át a hagyományos TV-n szocializálódott fogyasztókat – kutatások szerint ugyanis a televíziót nem nézők 42%-a a Netflix miatt hagyott fel a klasszikus értelemben vett tévénézéssel.

A nyomtatott lapok bevétele stabil

Számos előadás és beszélgetés vizsgálta mélyrehatóan a klasszikus nyomtatott lapok és az online platformok közötti viszonyt, illetve a tartalmi és üzleti konvergenciákat. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a hazai nyomtatott sajtótermékek a csökkenő példányszámok ellenére is a legnagyobb és stabil bevételi forrást jelentenek a hagyományos kiadóknak. A megmaradó olvasók ugyanis lojálisak és megfizetik a növekvő előfizetői díjakat is. A klasszikus lapok mellett azonban az összes piaci szereplő egyre nagyobb hangsúlyt fektet az online lábra, a digitális platformok fejlesztésére.

Érzelmeink is nagy szerepet játszanak a döntéseinkben

A Media Hungary egyik legnépszerűbb szekciója sztárelőadók segítségével a neuromarketing tudományának legfrissebb vívmányait járta körül. Az egyre nagyobb figyelmet kapó diszciplína célja, hogy feltérképezze, a fogyasztói döntésekben az agy mely területei a legaktívabbak és milyen impulzusok, faktorok játszanak meghatározó szerepet az emberi döntésfolyamat során. Mérő László arra világított rá, hogy rossz hangulatban sokkal jobb megfigyelők, objektívebbek és realistábbak vagyunk, nehéz helyzetben jobb döntéseket hozunk, míg a jó hangulat pozitív hatással van a kreativitásra. Tari Annamária arról beszélt, hogy a fiatalokat online szókinccsel, „netspeak”-kel lehet megszólítani, egyúttal hangsúlyozta a hirdetők felelősségét is, mert szerinte a tizenéveseket megszólító kommunikáció felszínes és sokkal jobban figyelni kellene az értelmes és mély tartalomra. Geszti Péter arról beszélt, hogy a márkák számára nagyon fontos, hogy erős érzelmeket váltsanak ki, a mémekről pedig a jelenkor egyik leghatékonyabb reklámeszközeként beszélt. Arra viszont nem születtet egyértelmű válasz, hogy mi az a faktor, amitől egy mém igazán beüt a közösségi térben.

A nők kétharmada naponta fészbukozik telefonról

A konferencia másik színes slágertémája, a női célcsoportokat és a nők szerepét körüljáró szekció volt. Az eNET izgalmas kutatásából kiderült, hogy a magyar nők netezés közben leginkább információt keresnek, böngésznek, e-maileznek és fészbukoznak, illetve előszerettel vásárolnak is, hiszen 2,2 millió nő próbálta már ki az online vásárlást, közel félmillióan pedig okostelefonjukról is shoppingoltak már. A netes vásárlás során abszolút működnek a sztreotípiák, hiszen míg a férfiak kütyüket és ajándékot, addig a nők ruhát és könyvet vásárolnak leggyakrabban online. Fizetés terén viszont a nők kevésbé innovatívak, mert kevésbé preferálják az online bankkártyás fizetést, mint a férfiak. A kutatatásból az is kiderült, hogy a vasárnapi zárvatartás hatására olyan nők is a netes vásárlás felé fordulnak, akik eddig vonakodtak online fogyasztóvá válni.

A Media Hungary-n a közel 300 előadó között a fentiek mellett is számos szakember és médiaszemélyiség vett részt. Jelen voltak és megosztották meglátásaikat a hazai lapkiadók, jelentős televíziócsatornák és rádióadók topmenedzserei is. Ahogy olyan nemzetközi szakembereket is meg lehetett hallgatni, mint Hans-Georg Häusel vezető neuromarketing szakértő, számos üzleti bestseller szerzője, vagy Martha Stone, a Global DigitalMedia Trendbook évkönyv kiadója. Az illuszris nemzetközi névsort erősítette továbbá Rebecca Lieb, elismert amerikai tartalommarketing szakértő, vagy Chris Dziadul, a Broadband TV News nevű, vezető európai online kiadóvállalat vezetője is.
(BrandTrend)