Kategória: Márkás beszélgetések.
Admin kategória: Márkás beszélgetések - kerekasztal.

A 2012.03.28. BrandTrend “Mi a helyzet?” beszélgetés írott változata.

Kőszegi András:
Nézegettem a készülő PR arcképcsarnoknak a szereplőit, tulajdonképpen nem mindenki PR-es, és nagyon érdekes maga ez a kifejezés, hogy mennyi mindent ölel fel a kommunikációs szakmában. Van közte nagyon sok marketing szakember, CSR szakember, legalábbis ezekkel a területekkel is foglalkozó szakember. Érdekes – nem tudom, hogy  lehet-e ezt mondani Top 100-nak -, nagyon széles ez a kör, amit ez a kiadvány felölel.

Bognár Gergely:
Ez így van, nagyon-nagyon széles a kör. Akkor itt jutunk vissza a PR definiálásához. Azt gondolom hogy körbekeríteni egy PR-es tevékenységét, az manapság már igen-igen nehéz, pontosan azért mert integrálódik a szakma. Arra szorítkoztunk, hogy minél több, valóban a klasszikus PR tevékenységet, vagy PR kommunikációs tevékenységet gyakorló szakembert válogassunk bele a kiadványba. Azt gondolom, ez többnyire sikerült is. Nem baj, és színesíti a kiadványt, ha olyan emberek is belekerültek, akik mondjuk adott esetben marketingkommunikációs tevékenységet is végeznek, vagy  végeztek a múltban. Jó pár héten keresztül válogattuk az interjú alanyokat. Egy-két interjú alany már nem praktizál, már nincs a szakmában, viszont az ő múltjuk egyrészt fontos részét képezheti ma is a PR szakmának, és nagyon sok dolgot letettek az asztalra. Úgyhogy igen, CSR szakemberek is helyet kaptak, helyet kaptak olyanok is, akik már nem tevékenykednek e területen viszont érdekes személyiségek, és mondjuk azt, hogy jó néhány integrált kommunikációval foglalkozó szakember is belekerült ebbe a bizonyos mintegy 100 főbe.

Kőszegi András:
Hogyan válogattátok ki ezt a 100 főt, hiszen az oldalatokon is ott van az a mondat hogy, a teljesség igénye nélkül. Bizonyára lesznek, akik megsértődnek. A Top 100-at azért mondtam óvatosan, mert nem biztos, hogy ez Top 100, hanem éppen 100.

bognar_gergely_prherald

Bognár Gergely:
Igen, egyrészt tudatosan vállaltuk fel azon veszély ódiumát már a legelején, hogy kimaradhat néhány olyan szakember, akinek bizony benne kellett volna lennie. Viszont ez megadja a lehetőséget arra, hogy egy újabb arcképcsarnokot készítsünk a kollégáimmal. Nem nevezném Top 100-nak, nem szeretem ezeket a ranglistákat, pláne hogyha emberek szerepelnek benne és nem cégek. A legismertebb és legelismertebb 100, talán 96 a pontos létszám, szakember szerepel benne. Nagyon nehéz volt válogatni. 100 %-osan jó listát összeállítani nagyon-nagyon nehéz. Reményeim szerint sikerült egy közel 100 %-os listát összeállítani.

Kőszegi András:
Ez az arcképcsarnok már 2000-ben, közel 12 éve egyszer megjelent, ennek az elődjének tekinthető kiadvány, nyomtatott formában. Most úgy döntöttetek, hogy hagyjátok a papírt, és digitális kiadványban jelenik meg. Ennek mi az oka? Tulajdonképpen trendik akartok lenni, drága a nyomda, a papír? Számomra a könyv még mindig egy klassz dolog, miközben ez ilyetén formán, lemezen, részben inkább tekinthető egy fajta adatbázisnak.

Bognár Gergely:
Azt gondolom, hogy egyrészt a modern kor igényének próbáltunk megfelelni, amikor egy CD-n alkottuk ezt meg, másrészt nyilván financiális oka is van a döntésünknek, harmadrészt, meg kb. 600 oldalas a kiadvány. 600 oldalt ma jó minőségben, 2012-ben, a gazdasági világválság kellős közepén kiadni eufemizmus, vakmerő próbálkozás. Ezért döntöttünk emellett. Adatbázis abban a tekintetben, hogy kronologikus sorrendben fel vannak sorolva egy névjegyrovatban az adott szakember iskolái, az adott szakember titulusa, ill. jelenlegi és korábbi munkahelyei. Ebből a szempontból adatbázis. De mivel portréról van szó, és kb. 4-6 oldal jut egy-egy emberre, ezért azt gondolom, hogy nagyon-nagyon könnyedén fogyasztható. Remélem, hogy ez  a CD is könnyebben lesz kezelhető. Most már lehet metrón is olvasni, de nincs illata, mint egy új könyvnek, de reméljük, hogy jó döntést hoztunk, amikor CD-re írtuk rá és nem könyv alakban jelent meg. Reméljük, hogyha olyan a fogadtatás, akkor adott esetben könyv formájában a következő kötet megjelenhet.

Kőszegi András:
Akár táblagépen is most már a metrón nyugodtan lehet olvasni, kereshető, kattintható, bizonyos praktikuma megvan. Ezentúl, valami újat szolgáltatott a 12 évvel ezelőttihez képest? Tartalmában más? Vagy formájában, tematikájában?

Bognár Gergely:
Teljesen más. Több szempontból is unikális, ugyanis a 2000-es kiadványban az interjú alanyok maguk írtak jó néhány szót magukról. Zömmel iskolákról, munkahelyekről. Illetve az igazi adatbázis volt, névvel, címmel, telefonszámmal.

Kőszegi András:
Ez volt a klasszikus “Who is who”?

Bognár Gergely:
Így van, hibrid ez a kiadvány, mert portré illetve egy klasszikusabb Who is who. Portréinterjúk, megmutatjuk a kommunikációs szakember nem szakemberi, vagy átvitt értelemben a másik arcát, ami a kollégáik számára is tartogathat újdonságokat, ill. meglepetéseket.

Kőszegi András:
Mennyi ideig készült? Láthatóan egy ilyen adathordozón interjúkat kiadni, elkészíteni kívülálló számára viszonylag könnyűnek tűnik, de tudjuk, hogy egy-egy embert anyagát  feldolgozni mégsem olyan egyszerű.

Bognár Gergely:
Korántsem volt egyszerű, bár az idő megszépít mindent. Ugyanis 12 hónap telt el az ötlet megfoganásától a mai napig. Talán tavaly márciusában vagy áprilisban Varga Mihállyal, a Herald főszerkesztőjével beszélgettünk sok mindenről, és már említette korábban is, hogy 2000-ben kiadták ezt a PR-es Who is who-t nyomtatott formában, akkor előkerült ismét ez a téma. Ügyet sem vetettünk rá, mondhatni hogy egy intermezzónak tekintettük a beszélgetésünk során, majd később mégiscsak visszatértünk rá. És az fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne ezt aktualizálva, egy picit más formában, egy kicsit ehetőbb vagy élvezhetőbb formában újra kiadni. A nyár derekán verbuváltunk egy csapatot, jó néhány fiatal kommunikációs szakember alkotta, kilenc fős stáb, és a 9-ből akkor 7 ember vagy az egyetemen vagy főiskolán tanuló, vagy pedig frissen végzett kommunikációs szakember, PR-es, marketinges, újságíró. Ez is egy nóvum.

Kőszegi András:
Érdekes, hogy azt mondod, hogy még jelenleg is tanulók, egyetemre, főiskolára járnak, hiszen a kommunikációs képzést, amelyben többé-kevésbé magam is részt vállalok, vagy részt veszek, meglehetősen sok kritika éri, legalábbis abból a tekintetből, hogy iszonyatos mennyiségű kommunikációs végzettségű szakember kerül a piacra. Ha egy ilyen kiadványt tudtatok elkészíteni velük, akkor azt gondolom, hogy még sincs veszve minden, csak lehet találni ebben a képzésben értékeket és értékes embereket, akik aztán képesek alkalmazni ezt a megszerzett tudást.

Bognár Gergely:
Igen, eléggé negatív vélemény kezdett el kialakulni jó néhány évvel ezelőtt a kommunikációs képzésről. Amikor én még a BKF-re jártam teljesen más volt. Ma jelenleg a Comprad Kommunikációs Ügynökségnél vagyok PR tanácsadó, és ebbéli minőségemben a gyakornoki programunkat menedzselem. Azt gondolom eléggé hiányos pláne a gyakorlati tudásuk a gyakornokoknak, de hát azért jönnek ilyen helyre, hogy itt szerezzék meg – szokták mondani. Jónéhány hiányosság tapasztalható, azonban van mindig egy-két olyan talentum, vagy olyan képességű ember, akivel nagyon-nagyon szívesen a későbbiekben is együtt tudnék működni. Úgy hogy a 9 fős szerkesztő brigád nagy többsége a comprados korábbi gyakornokok közül került ki.

Kőszegi András:
Van erre példa a klasszikus nagy Who is who-n kívül, hogy ilyen típusú szakmai adatbázis, vagy interjú  jellegű kötet jelent meg valahol?

Bognár Gergely:
Portrékötet formájában én nem tudok róla. Utána néztünk, Magyarországon még nem jelent meg hasonló, úgy emlékszem, hogy a marketinges szakemberek részvételével sem készített senki portrékötetet. Szondi György leeds-i egyetem docensének elmondása szerint Nagy-Britanniában sincs hasonló kiadvány, ill. nyugat-európai példákat is hozott, ill. nem hozott, mert ott sincsenek. Reméljük, hogy ez egyrészt úttörő lesz, és később, ha nem is külföldön, de Magyarországon egy második, harmadik, x-edik kötetet meg tudunk jelentetni.

Kőszegi András:
Mi a cél ezzel a kötettel?

Bognár Gergely:
A tavalyi évben, 2011-ben a PR Herald kívül belül megújult, több szakmafejlesztésű célú projektet indított. Ezzel a kiadvánnyal a célunk az volt, hogy egyrészt nagyon sok remek példa van Magyarországon a PR szakemberekkel kapcsolatban, ahogy ők működnek, ahogyan az életüket élik, mennyire jól együtt tud működni a magánélet, a hobbi, ill. maga a szakmaélet. Egy kicsit ezt próbáltuk bemutatni. Mindenkitől ezt hallom, hogy belterjes a szakma, én is ugyanazokat az arcokat látom zömmel a rendezvényeken. Viszont azt gondolom, hogy nagyon sok dolgot nem tudunk még a másikról. Így pl. nem tudjuk, hogy mi a kedvenc idézete. Feltettük ezt a kérdést. Nagyon sokan válaszoltak erre. Nem tudtam eddig, hogy pl. dr. Sós Péter János, a B. SWAN Partners ügyvezetője és a Kodolányi oktatója XIX. századi szakácskönyveket gyűjt, és egy szakácskönyvet maga is kiadott és megírt. Vagy nem tudtam, hogy Szondi Gyuri Európa 50 vezető kommunikáció oktatójának egyike. Vagy hogy még egy példát említsek, Pogány Éda Glória, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója  önkéntes aerobic edzőként is tevékenykedik. Számos olyan érdekesség van, amelyet azt gondolom, hogy még akik jól ismerik egymást, ők sem tudják gyakran ezt a másikról. Volt egy ilyen célunk is vele.

Kőszegi András:
Tény és való, hogy meglehetősen felületes az ismeretünk, még ha azt is mondjuk igen kicsi ez a szakma, a könyv bemutatkozó anyagaiban meglehetősen sok érdekességet olvastam. A PR szakma, megítélése, összefogása meglehetősen vegyes. Lehet, hogy egy-egy ilyen kiadvány, ha tényleg jobban megismerjük a kollégáinkat, kicsit más oldalról, kicsit emberként látjuk őket, akkor tehet hozzá valamit a hazai PR szakma, egymás megítélésének a javításához.

Bognár Gergely:
Nagyon jó lenne, ha kvázi mediátori funkciót is betöltene a kiadvány. Nagyon sok látens és manifeszt ellentét van a szakmában, akár emberi, akár érdekellentét. Nagyon remélem, hogy egy pozitív rácsodálkozást tud kiváltani az emberekből. Vagy egy olyan szakember, aki nem szívlel valakit, megtud róla egy olyan információt, amely ha nem is fogja megszeretni, de legalább elfogadja, vagy köszön neki.  Remélem, hogy lesz egy ilyen hatása is.

Kőszegi András:
Legyen! Minden esetre fényes jövőt és sok sikert  a kiadványnak!

Bognár Gergely:
Nagyon szépen köszönöm.

A beszélgetés ITT meghallgatható
(BrandTrend)