Kategória: Hír és Márka és jog.

Tilos hírolvasói véleményt fűzni politikai hírekhez, ennek megsértése miatt a Médiatanács figyelmeztetésben részesítette az m1 televíziós csatorna médiaszolgáltatóját. A testület a sokszínű médiapiac fenntartása érdekében közzétette a kisközösségi médiaszolgáltatások elvi hasznosítására szóló általános pályázati felhívás tervezetét is, amelynél a pályázók jelölik meg, mely település legfeljebb egy-egy kilométeres sugarú vételkörzetét kívánják hasznosítani. A tervezetet február 23-án tartandó nyilvános meghallgatáson bárki szóban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban is véleményezheti.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa keddi ülésén határozott arról, hogy az M1 Híradó 2014. november 8-i adásában elhangzott, egy államadósság-osztályzatról szóló hírhez fűzött hírolvasói vélemény miatt a médiaszolgáltató megsértette a médiatörvény azon passzusát, amely tiltja a politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentárt. A konkrét esetben a híradó műsorvezetője utalást tett egyes online hírportálokra, amelyek szerinte szándékosan elhallgatták az országról szóló pozitív híreket. A fokozatosság és arányosság elvén alapuló korábban kialakult jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően, mivel a médiaszolgáltató első alkalommal sértette meg a szóban forgó rendelkezést, a Médiatanács a felhívta a jövőbeli jogsértésektől való tartózkodásra.

A testület korábbi, ugyanezen törvényi rendelkezés sérelme kapcsán hozott döntéseiben szintén ezt a jogkövetkezményt alkalmazta, amikor a Hír TV egyik 2012. októberi, az ATV és az RTL egy-egy 2012. novemberi híradójában, valamint a Klubrádió egyik 2013. februári, illetve szeptemberi Hírek műsorszámában a hírolvasók a Jobbik pártot „szélsőjobb”, „szélsőjobboldali”, illetve „szélsőséges” jelzőkkel illették, ezzel véleményt formálva a pártról. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás természetesen nem általában véve a vélemények közzétételét korlátozza, hanem a nézők, hallgatók befolyásolását a hírek értelmezésében azáltal, hogy a híreket a hírolvasó vagy a médiaszolgáltató saját véleményével kíséri. A hírek és a vélemények elkülönült bemutatását a törvény nem korlátozza.

Megismerhető a kisközösségi rádióknak szóló pályázati felhívás tervezete

A Médiatanács döntött arról, hogy a 2012-es és 2013-as pályázati eljárás tapasztalatait figyelembe véve ismét kisközösségi rádiós lehetőségeket hirdet meg, és elfogadta a kapcsolódó pályázati felhívás tervezetét, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján olvasható lesz péntektől. A kisközösségi rádiós pályázati felhívás tervezete nem konkrét frekvenciaterveket sorol fel, hanem általánosan biztosítja annak a lehetőségét, hogy az adott pályázó jelölje meg az adóállomás helyét bizonyos feltételek teljesülése esetén. A vételkörzetek legfeljebb egy kilométer sugarúak lehetnek olyan településeken, ahol helyi kereskedelmi rádió nincs, vagy működik ugyan, de valamely kisközösséget nem szolgál ki megfelelően. Kisközösségnek számíthat a 15 ezer fő alatti települések, városrészek, kerületek lakossága, valamely jól körülhatárolt társadalmi, nemzeti, etnikai, vallási vagy hátrányos helyzetű, fogyatékkal élők közössége, illetve egy-egy művelődési, oktatási, tudományos, egészségügyi vagy szociális intézmény, szervezet körül kialakult közösség is.

Az időről időre kiírt kisközösségi pályázati felhívások célja, hogy biztosítsák a helyi, kisméretű, speciális közösségeket kiszolgáló médiapiac folyamatos sokszínűségét, a helyi közösségi, nem kereskedelmi igényekhez való igazítását, aktualizálását. 2015-ben a jelenleg működő 28 kisközösségi rádió jogosultsága közül öt jár le: a Rádió Szarvas, a székesfehérvári FeZen Rádió, a miskolci Szinva Rádió, a piliscsabai Zöld Hullám Rádió és a Kerepes Rádió szerződése. Pályázni várhatóan a végleges pályázati felhívás közzététele után, áprilisban lehet majd.

Az idén elnyerhető jogosultságokra a korábbi kiírásokhoz hasonlóan ezúttal sem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni, legfeljebb három évre szólnak, amik további öt évre meghosszabbíthatók, a műsoridő legalább napi négy óra, a reklámidő óránként legfeljebb három perc, a szövegarány legalább 40 százalék. Vételkörzet-bővítésre, hálózatba kapcsolódásra nincs lehetőség, hiszen a cél a konkrét kisközösségek tájékoztatása. A pályázati ajánlatok benyújtása megújul a várható nagyszámú ajánlat ügyfélbarát kezelése érdekében: külön-külön napon zajlik majd a pályázatok beadása és – öt munkanapon belül – azok bontása, mindkétszer közjegyző és egyeztetés után a pályázó képviselőjének jelenlétében. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság február 23-án tartja majd meg a nyilvános közmeghallgatást a pályázati felhívás tervezetéről.

Helyi és körzeti közösségi és kereskedelmi rádiókról szóló döntések

A Médiatanács legutóbbi ülésén határozott arról is, hogy a Budapest 94,2 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű hasznosítására kiírt pályázaton az FM4 Rádió Kft.-t állapítja meg nyertesnek, amely jelenleg is a frekvencia üzemeltetője a Mária Rádió nevű szolgáltatásával. A pályázatra összesen három ajánlat érkezett: az FM4 Rádió Kft.-n kívül a MŰSOR-HANG Műsorszolgáltató Zrt.-től és a Crossborder Film Kft.-től. Ez utóbbi kettő ajánlat azonban tartalmilag érvénytelennek minősült. A testület döntött a Barcs 102,7 MHz helyi frekvencia kereskedelmi jellegű hasznosítására kiírt pályázat eredménytelenségéről is, a beérkezett két ajánlat ugyanis alakilag érvénytelennek bizonyult. A határozatok a jogerőssé válás után teljes terjedelmükben olvashatók lesznek az NMHH honlapján (nmhh.hu).

A mintavételes hatósági ellenőrzések kapcsán meghozott Médiatanács-döntések alapján a testület 100 ezer forint bírságot szabott ki a Rádió Balaton kisközösségi rádió médiaszolgáltatójával szemben, mert a rádió napi műsorideje kevesebb volt a vállalt 24 óránál, és alulteljesítette a közéleti és közszolgálati műsorokra tett vállalásait, illetve előírásokat is. A rádió ötödik alkalommal bizonyult jogsértőnek. A miskolci-encsi vételkörzetű Szent István Rádió 95,1 MHz elnevezésű közösségi rádió médiaszolgáltatóját 80 ezer forint bírsággal sújtotta a Médiatanács amiatt, mert több ismétlést és kevesebb magyar zenét sugárzott a szerződésében rögzített arányhoz és a törvényi rendelkezéshez képest. A rádióval szemben harmadik alkalommal alkalmazott szankciót a testület. A kiszabott bírságok célja, hogy médiaszolgáltatókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.
(BrandTrend)