Kategória: Márka és jog.

Magyarország kizárólag a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban jogosult együttes végrehajtási projektekben való részvételre. A Kiotói Jegyzőkönyv alapján az ilyen típusú projektek ún. ERU (Emission Reduction Unit, kibocsátás-csökkentési egység) karbon krediteket hozhattak létre, amennyiben sikeresen teljesítették a szigorúan szabályozott hazai és nemzetközi jogszabályi feltételeket. A hatályos hazai jogszabályi környezetnek megfelelően a Magyar Állam által elismert együttes végrehajtási projekt csak 2012. december 31-ig működhetett. Ha a tevékenység a maga fizikai valójában ezt követően folytatódott is, az már nem tekinthető együttes végrehajtási projektnek a hatályos magyar szabályozás alapján.

Az EMK által szervezett projekt lényege, hogy a fenntartható mezőgazdasági technológia alkalmazásán túl a program megvalósítása révén csökkentett üvegházhatású gáz (ÜHG)-kibocsátás piacosítható, azaz karbonkreditek formájában eladható, ugyanakkor az állami piacon az együttes végrehajtási projekt csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiállított Jóváhagyó Nyilatkozat birtokában működhetett, amellyel az EMK 2013. január 1-jétől nem rendelkezett.

A GVH megállapította, hogy az EMK főként a http://karbonprogram.hu/ oldalon megjelenő honlapi kommunikációja, valamint egyéb módon a partnercégekhez, gazdálkodókhoz eljuttatott tájékoztatása jogsértő volt, ugyanis az EMK

– 2013 januárja és augusztusa közötti kommunikációjában egyáltalán nem jelezte a partnerei felé, hogy az állami piacon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogató Nyilatkozata nem teszi alkalmassá kibocsátás csökkentési egységek létrehozására, hitelesítésére, megvételére, illetve átadására, valamint
elhallgatta a partnerei elől, hogy minisztériumi Jóváhagyó Nyilatkozattal 2013. január 1-je után nem rendelkezett, holott a projekt az államközi piacon e nélkül nem működhetett,
– megalapozatlan tájékoztatást adott a projektpartnereknek arról, hogy az állami karbonprogram révén az általuk vállalt talaj-előkészítési, tápanyag-utánpótlási gyakorlat megvalósításához kapcsolódó többletköltségek ellentételezését az emisszió megtakarítás piaci értékesítésének pénzügyi fedezetéből biztosítja számukra.

A GVH a bírság kiszabásakor az EMK 2013. évi nettó árbevételéből indult ki.

Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

– a kommunikáció hatására az EMK számos projektpartnerrel kötött szerződést,
– a jogsértés hatása időben elhúzódó, a közzétett tájékoztatásban bízva a projektpartnerek az EMK-val öt mezőgazdasági évre szóló megállapodásokat kötöttek,
– az EMK olyan körülmények között folytatott kifogásolható kommunikációs gyakorlatot, hogy a partnereinek nehezen lehetett információkat gyűjteni akár az államközi, akár az önkéntes kvótapiac működésével kapcsolatban, valamint az EMK részére kiállított minisztériumi dokumentumok érvényessége és joghatásai vonatkozásában.

Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a karbonprogram környezetvédelmi célokat szolgál.
(BrandTrend)