Kategória: Márka és jog.

Sok-sok millió forintnyi magánvagyon foroghat veszélyben, hiszen a vezető tisztségviselő teljes vagyonával felel, közösen a társasággal, mert az egyetemleges felelősség értelmében a károsult dönt arról, hogy a kártérítési igényét a jogi személlyel vagy a vezető tisztségviselővel, avagy mindkettejükkel szemben érvényesíti. Számos megkeresést kezelhet egy-egy ilyen terméket kínáló biztosításközvetítő szervezet, jelentős arányban ezek kötéssel zárulnak.

Március 15-étől hatályos az új Ptk., amelynek értelmében – szemben az eddigi jogszabályokkal – már nem csak a jogi személy (azaz a társaság) felel a harmadik személynek okozott kárért, hanem annak a vezető tisztségviselője is, mégpedig a jogi személlyel egyetemlegesen, ha ezzel a jogviszonyával összefüggésben okozta ezt a kárt. Környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi vagy a versenyszabályok megsértése – ezek is azok a területek, amelyek veszélybe sodorhatják a jövőben a társaságok vezető tisztségviselőit károkozás esetén – mutat rá Biczi Orsolya, a Budapest Prime függő biztosítási ügynök ügyvezetője.

De nem kell feltétlenül egy vörösiszap-katasztrófának bekövetkeznie ahhoz, hogy az egyetemleges felelősség elve érvényesüljön. Hogy egy közérthető példát hozzunk: ha egy társaság székhelyén valaki a miatt szenved balesetet, mert nagyon csúszóssá vált az éppen felmosott folyosó, s nem voltak elhelyezve erre figyelmeztető táblák, akkor a polgári per során az ügyvezető személyes felelőssége is megállapíthatóvá válhat, és így társaságával együtt neki is helyt kell állnia. Olyan esetekre is áll tehát ez az új rendelkezés, amikor nem tevőlegesen tehet a vezető tisztségviselő a károkozásról, “csak” hivatali beosztásából fakadóan.

A Budapest Prime jogi képviselői szerint gyakorló ügyvédek és ítéletek sokasága mutatja, hogy nem érhette a változás derült égből villámcsapásként azokat, akiket a változás bajba sodorhat. Ugyanis a bírósági joggyakorlatban már régebb óta látszik az igény e megoldás iránt. Mert ugyan eddig nem volt törvényi előírás az egyetemleges felelősség ilyen esetekre, ám számos bírói ítélet ez irányba mutatott. Arról egyébként már nem is szólva, hogy nem vadonatúj rendelkezésről beszélünk: a Ptk. 1977. február 28-ig hatályban volt 348. § (1) bekezdése még azt tartalmazta, hogy ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, az alkalmazott a munkáltatóval egyetemlegesen felel.

Mindenesetre társaságok százezreit és vezető tisztségviselők tömegeit érin(het)i a március 15.-ével hatályba lépő új változás, amelyről persze még nem lehet tudni, hogy mennyire lesz szigorú a bírói ítélkezésben. A nemzetközi gyakorlatban mindenesetre van példa nagy és kevésbé nagy szigorra egyaránt.

Az már most látszik, hogy a potenciálisan érintettek közül sokan már feleszméltek: keresik annak a módját, hogyan tudják magukat kivonni az esetleges negatív hatások alól. S kínálkozik is olyan megoldás, amely legális, s – különösen az angolszász gyakorlatban – a mindennapok része.  Ez nem más, mit speciális biztosítási konstrukció(k). Erre is többféle megoldás létezik, a leginkább kézenfekvőnek azonban a felelősségbiztosítás tűnik. Ráadásul nem is feltétlenül kell új biztosítást kötni, hiszen a felelősség egyetemleges, tehát az egyfajta “kettő az egyben” konstrukció megfelel.

Már csak azért is ésszerű ez a fajta konstrukciós megoldás, mert az esetleges károkozás miatt megítélendő kár teljes összegét vagy a társaságon, vagy annak vezető tisztségviselőjén vagy e kettő között megosztva hajtják be. Így elegendő a társaság meglévő felelősségbiztosítását kiterjesztő záradékkal kiegészíteni, amely a vezető tisztségviselőket fedezi le. Ez nem is mondható drága és éppen ezért megfizethetetlen terméknek – az évi 50-80 ezer forintos díjat ugyanis még a legkisebb vállalkozások, akár a mikro- és családi vállalkozások is ki tudják termelni.
(BrandTrend)