Kategória: Hír és Kutatás.

Admin kategória: Hír.

Az IThon.info információs platform a koronavírus járvány kirobbanása óta immár másodszor végzett felmérést az informatikusok között: több mint ezer szakember osztotta meg az elmúlt hónapok tapasztalatát a júniusi kutatás során.

Egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a vírus nem rengette meg az iparágat: a válaszadók 5,5%-a nyilatkozott úgy, hogy elveszítette munkáját a pandémia következtében, ami a legjobban érintett szektorokhoz képest mindenképpen alacsony szám. A kérdőívet kitöltő informatikusok harmada egyáltalán nem fél attól, hogy megszűnhet az állása. Ezzel együtt minden 16. szakembert foglalkoztat ennek a lehetősége, ami jelentős javulás a márciusi adatokhoz képest, amikor minden 7. informatikus tartott ettől.

Az otthoni munkavégzés megítélését két szempont alapján is mérte a kérdőív: egyrészt a kérdések kitértek arra, hogy a különböző projektek tervszerű haladása szempontjából mennyire volt sikeres az elmúlt időszak, másrészt vizsgálták azt is, hogy egyéni szempontból ki mennyire tudott hatékony lenni. Úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben igazi sikersztorit köszönhetünk a járványnak: a 6-os skálán a kitöltők 4,6-ra értékelték a home office-ban végzett munka eredményességét. Az 1048 válaszadó 63%-a vélekedik úgy, hogy a projektek az elvártaknak megfelelően haladtak ezekben a hónapokban is. Ez a szám szinte teljesen megegyezik a márciusi adatokkal, az idő múlása tehát nem befolyásolta a távoli munkavégzésben szerzett pozitív tapasztalatokat. Még ennél is optimistábbak a számok akkor, ha az egyéni munka megítélése kerül górcső alá: ebben az esetben a megkérdezettek 75%-a érezte úgy, hogy számára kifejezetten előnyös a saját négy fal között dolgozni. Természetesen a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy vajon a munkáltatói oldal is osztja-e ezt a lelkesedést.

A márciusi felmérés egyik legelgondolkodtatóbb eredménye az volt, hogy a munkáltatók 8,3%-a egyáltalán nem kommunikál azzal kapcsolatban, hogy mi várható a vállalatnál a járványra való tekintettel. Ha kis mértékben is, de három hónap alatt csökkent ezen cégek száma, azonban így is 100-ból 6 munkaadónál még mindig nem fordítottak erre időt, energiát és figyelmet. Minden 17. válaszadó olyan helyen dolgozik tehát, ahol végig a teljes bizonytalanság érzésének fenntartása volt jellemző. Csak úgy, mint tavasszal, a kitöltők harmadának munkahelyén bár van kommunikáció, információcsere, de nem a konkrétumokról, a várható intézkedésekről szól, hanem mindössze általánosságban az együttműködés, az elköteleződés fontosságáról. A korábban ezen a területen jól teljesítő cégek vélhetően továbbra is követték a bevált gyakorlatot: a válaszadók tapasztalata alapján a munkáltatók 55%-ánál hiteles, a bizonytalanságot felszámolni hivatott, korrekt tájékoztatással próbálták meg ösztönözni a kollégákat.

Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogy hogyan tovább a járvány után: vajon a korábbiaknál támogatottabb és elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés a tapasztalatokra alapozva, vagy minden visszaáll a régi kerékvágásba? A válaszok alapján a vállalatok harmadánál még nem született döntés ezzel kapcsolatosan, vagy legalábbis még nem kommunikálták a kollégák felé. Nagyjából ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél egészen pontosan meg lesz határozva, hogy heti hány nap lesz az engedélyezett. A cégek 13,4%-át azonban biztosan nem győzte meg az elmúlt időszak: ahogy a vírus előtt sem volt lehetőség otthonról munkát végezni, úgy a vírus után sem lesz. Meglepően magas viszont azoknak a száma, akik eldönthetik, hogy heti hány napot járnak be, és mennyit maradnak otthon: minden 5. kitöltő élhet majd ezen opcióval, ami talán a legnagyobb rugalmasságot adja. A válaszadók 2,4%-ának munkahelye pedig ezentúl teljesen home office-ban fogja végezni a munkáját. Továbbra sem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a vírus át fogja rendezni a munkavégzés mikéntjét, egy flexibilisebb hozzáállás azonban körvonalazódhat. 

A rugalmas munkaidő, a munka-magánélet egyensúlya olyan döntési faktorok, amelyek az elmúlt években egyre inkább kritikusabbá váltak, a válaszadók 26%-ának ez lenne a legfontosabb szempont, ha munkahelyet választana. Nagyon szorosan követi mindezt a bér, illetve béren kívüli juttatások, elenyésző a különbség. A képzeletbeli trónra, azaz a három legfontosabb tényező közé még az fért fel, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezik-e az adott vállalat.  Az anyagi biztonság így a vártakkal ellentétben nem lépett új fontossági szintre az elmúlt évek gyakorlatához képest. A technológiai fejlődés és a járvány utáni home office lehetősége már a kevésbé mérvadó összetevők közé tartozik, pedig talán sokan azt gondolják, hogy informatikusok esetén az előbbi előkelőbb helyen áll. Utóbbi esetében pedig úgy tűnik, bármennyire is hatékonynak érezték a válaszadók az otthon töltött időt, ez nem függ össze azzal, hogy mennyire várják el az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Márciusban, a járvány kezdetekor toronymagasan (32%) a legfontosabb döntési faktor egy váltás esetén az volt, hogy biztos anyagi hátterű-e az adott vállalat. Ezt ugyanúgy a rugalmas munkaidő, munka-magánélet egyensúlya, majd a bér, béren kívüli juttatások követték. Az első három tényező tehát nem változott, a sorrendjük viszont átalakult. A válaszok alapján úgy tűnik, az informatikusok preferenciái között elkezdődött a visszarendeződés.

A kutatás zárásaként még egy, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos kérdés került feltérképezésre, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 16,4%-a nem jelentkezne olyan munkahelyre, ahol köztudottan nincs lehetőség home office-ra. A kitöltők több mint fele esetében a bér, a juttatások nagy szerepet játszanának abban, hogy pályáznának-e ilyen esetben, minden 4. megkérdezett számára viszont egyáltalán nem jelentene akadályt, ha nem tudna home office-ban dolgozni.

A vírus nem rajzolta át lényegesen mindazt, amit a munkáltatóktól elvárnak a szektor dolgozói, a drasztikus változások egyelőre elmaradni látszanak. Az iparág munkavállalói a koronavírus lecsengése után összességében optimistán tekintenek a jövőbe.

Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mégpedig, hogy a munkáltatók milyen tanulságokkal zárják ezt a kétségkívül rengeteg kihívással teli időszakot –  legyen szó az elvárt munkavégzési formáról, vagy a potenciális és meglévő kollégák felé közvetített üzenetekről.