Kategória: Hír és Kutatás.

Admin kategória: Hír.

2016 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel volt kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

Egy főre jutó napi tévénézési idő (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

tv nezesi ido

A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 2 óra 51 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté
pedig 3 óra 29 perc, ami a gyerekek esetében 18 perces, a 18-49 éveseknél pedig 14 perces
csökkenést jelentett, ugyanakkor az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 1 percet tévéztek az
év első negyedében, amely 5 perccel több, mint egy évvel korábban.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2%-át, átlagosan 3,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 második negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 0,9 illetve 1,5 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1% volt.

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében 2015 második negyedéhez képest a közszolgálati
csatornák közönségaránya 15%-ról 19%-ra nőtt, melyhez részben az M4 Sport és a Duna TV által
közvetített Labdarúgó EB mérkőzései is hozzájárultak, ugyanakkor a két országos kereskedelmi
csatorna (RTL Klub + TV2) együttes részesedése 26,6%-ról 24,6%-ra mérséklődött. A tematikus
csatornacsoportok részesedése viszonylag stabil maradt: a hírcsatornáké változatlanul 4,1% volt, és a többiek esetében is 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől, így kis
mértékben csökkent a film-, gyerek-, ismeretterjesztő-, sport- és zenecsatornák, valamint a DVD/videó használatának közönségaránya is.

Csatornatípusok közönségaránya (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

csatornatipusok kozonsegaranya

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében
eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,4%-os volt, míg a műsorfogyasztás 14,7%-át tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,8%-át mondhatták magukénak, míg a nézők ennek több mint háromszorosát, műsorfogyasztásuk 9,1%-át erre fordították. Az információs műsorok 3,6%-os kínálati arányához képest szintén lényegesen nagyobb, 4,8%-os volt az érdeklődés. A „nem zenés fikciók” 29,7%-ban részesedtek a sugárzási műsoridőből, és a fogyasztási arányuk is igen hasonlóan alakult: 28,5% volt a
második negyedévben. A „nem zenei szórakoztató” tematika esetében a sugárzás és a fogyasztás
aránya szintén közel azonos volt: 8,1%-os kínálatukhoz képest a 9,2%-ban választották a nézők ezeket
a műsorokat.

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

sugarzas fogyasztas

Bár a programkínálat 11,5%-át a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották,
a nézők tévéfogyasztásának csupán 4,3%-át tették ki, de a kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb
mértékben kapcsoltak a „zene” és az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) típusú műsorokra is.
Rendszerint ez jellemző a sportműsorok esetében is, de ezúttal – részben az igen nagy érdeklődésnek
örvendő Labdarúgó EB közvetítéseinek köszönhetően – épp ellenkezőleg alakult: 6%-os sugárzási
arányukhoz képest a nézők műsorfogyasztásának 7,4%-át tette ki.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „sör” került,
második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak az idei második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

FMCG top termékosztályok GRP alapján (Forrás: Nielsen Közönségmérés)

fmcg(BrandTrend)