Kategória: Képes hír és Kutatás.

Az elmúlt évben 110 millió kínai turista kelt útra, és a várakozások szerint ez a szám öt éven belül meg fog duplázódni. Ezek a turisták többmilliárd dollárnyi vásárlóerőt visznek magukkal külföldre, és jó ütemben haladnak afelé, hogy számos országban ők váljanak a legtöbbet költő csoporttá. A Fidelity Worldwide Investment Perspectives számában felmérték e piac potenciálját és megmutatták, melyik ágazatok járhatnak a legjobban.

Az utazás és az idegenforgalom számos gazdaság életében fontos – és nem ritkán létfontosságú – szerepet játszik. A turizmus növekedésének egyik fő hajtóereje a kínai kiutazó turisták számának exponenciális növekedése. Az ország egyre bővülő, egyre többet kereső középosztálya, a hosszabb fizetett szabadságok, a gyorsabb vízumügyintézés és a mind olcsóbb repülőjáratok hatására a Kínából útnak induló turisták száma az elmúlt évi 110 millióról 2020-ra 200 millióra nőhet. Márpedig ez csupán egy óvatos becslés – a 2013-as Baoa Forum alkalmával Hszi Csin-ping elnök azt mondta, ez a szám 2019-re akár 400 millió is lehet.

HONG-KONG

Az Ázsia más országaival kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy főre eső 8000 USD-nek megfelelő GDP a kiutazó turizmus robbanásszerű fejlődését idézi elő. 2012-ben tíz kínai tartomány érte el ezt az szintet; 2020-ra a számuk 27-re nő. Annak ellenére, hogy mára Kínából indul útnak a kiutazó turisták többsége, a Kína kontinentális tartományaiból kiinduló idegenforgalom penetrációja ma is igen alacsony, 7%-os (v. ö. Japán: 15%, Korea 28%, Tajvan: 45%). A kínai lakosság mindössze 5%-ának van útlevele. A kínai kormány a ki- és beutazó, valamint a belföldi idegenforgalmat a szolgáltatási ágazat fő növekedési forrásának tekinti, és célja, hogy az idegenforgalom 2015-ben a GDP 4,5%-át adja. Egyre hihetőbbnek tűnik, hogy egy napon Kína legfőbb exportcikke a lakossága lesz.

A kínai turisták költik a legtöbb pénzt (teljes költés, Mrd. USD-ben) – Forrás: ENSZ Kereskedelmi Világszervezet (WTO), (CAGR: Compounded Annual Growth Rate, összesített éves növekedési ütem)

2010

2011 2012 2013

3 éves CAGR*

Kína

54,9

72,6

102 128,6

33%

SA

75,5

78,2 83,5 86,2

5%

Németo.

78,1

85,9 81,3 85,9

4%

Oroszo.

26,6

32,9 42,8 53,5

26%

Egy. Királys.

50

51 51,3 52,6

2%

Franciao.

38,5

44,1 39,1 42,4

3%

Kanada

29,6

33,3 35 35,2

6%

Ausztrália

22,2

26,7 28 28,4

9%

Olaszo.

27,1

28,7 26,4 27

0%

Brazília

N/A

N/A 22,2 25,1

N/A

A kínai turisták tavalyi útjaik során 130 milliárd dollárt költöttek. Ez az összeg 2019-re várhatóan 256 milliárd dollárra nőhet. Kína már ma is az idegenforgalomból származó bevételek fő forrása; 2012-óta fontosabb, mint az USA és a korábbi éllovas, Németország.  Bár az európai desztináció még nem olyan jelentős a kínai turisták között, a top 10-ben mindössze egyetlen európai ország van (Franciaország), a jelenség hatása még így sem lebecsülendő.

A Franciaországba utazó kínai turisták több pénzt költenek, mint bármelyik más nemzet tagjai. 2014-ben ők voltak a legtöbbet költő turisták Spanyolországban is: az ország idegenforgalmi árbevételének 31%-át adták.

Európában, ahol a luxuscikkek kb. 30-80%-kal olcsóbbak, mint Kínában, minden luxuscikk-kiskereskedő, például az LVMH, a Kering, a Burberry és a Prada jól jár a turisták számának növekedésével.  A francia Galleries Lafayette forgalmának jelentős részét a kínai turisták generálják, míg a két nagy kozmetikai vállalatnak, az Estée Laudernek és a L’Oréalnak globális kiskereskedelmi értékesítői hálózata van. Az olasz luxusmárkák is sokat profitálnak majd abból, hogy a kínai turisták száma megháromszorozódik a következő öt évben.

A világ luxuscikk-forgalmának csaknem egyharmadát a kínai fogyasztók generálják

kina_luxus

Ázsia mintegy 61 milliárd dolláros bruttó szerencsejáték-bevételének kb. 70%-a kínai szerencsejátékosoktól származott. Makaó már hosszú ideje a kínai szerencsejátékosok Mekkája, de amióta a hatóságok szembeszálltak a korrupcióval, a város egyes kaszinói nehezen tudják fenntartani a növekedés korábbi ütemét. A bevétel először tavaly csökkent – szemben a nagy vetélytársnak számító Hong Kong-i és Fülöp-szigeteki kaszinókkal, ahol a kínai turisták számának növekedése nyomán 16, illetve 33 %-kal nőtt. A helyzet fő haszonélvezői közé tartozik a kambodzsai Nagacorp (melynek hamarosan elkészülő NagaCity Walk bevásárlóközpontjában még China Duty Free üzlet is lesz). A cég egy Vlagyivosztokban megnyitandó integrált üdülőközponttal is igyekszik megfogni a kínai kiutazó idegenforgalmi piacot. Ide tartozik még a Fülöp-szigeteki Melco Crown,  a Jeju-szigeten működő koreai kaszinóvállalkozások (többek között a Paradise Co) és az ausztrál Crown Casino is, melyek szintén egyre inkább a kínai szerencsejátékosok igényeihez igazítják a kínálatukat.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint 2030-ban már nem az Egyesült Államok, hanem Kína lesz a világ legnagyobb légi közlekedési piaca. Egymillió lakosra vetítve jelenleg Kínában van a világon az egyik legkevesebb repülőtér (0,13 db, szemben a feltörekvő ázsiai országok 0,39-es átlagával). A világon 50 olyan nagyváros van, amelynek nincs repülőtere, ezek többsége Kínában található. Ezek a városok jelentős idegenforgalmi növekedési és infrastrukturális fejlesztési potenciált hordoznak Kínán belül.

A beutazó kínai turisták számában a legnagyobb emelkedést a vízummentes vagy a leszállás után azonnali vízumot kínáló úti célok tapasztalták. Az USA a közelmúltban enyhített a vízumfeltételeken, és immár több mint 900 kínai bankfiókban lehet vízumot kiváltani. Az Egyesült Királyság és több más európai ország idén szintén a vízumfeltételek enyhítésére készül. A várakozások szerint ez évente 12-15%-kal növeli majd az Európába és az USA-ba repülő turisták számát.

A kínai légitársaságok, pl. a China Southern (melyen jellemzően nagyobb a szabadidős utasok aránya) és az Air China (Európa és az USA viszonylatában a legnagyobb kínai légitársaság) komoly hasznot húznak majd a vízumelőírások lazításából.

A fapados légitársaságok Észak- és Délkelet-Ázsiában lezajlott fellendülése a régió lakosságának hatalmas része számára hozta el az olcsó repülőjegyek korszakát, és olyan helyekre is lehetővé tette a közvetlen járatok indítását, ahová korábban csak több átszállással lehetett eljutni. Az észak-tajvani Chiang Mai városhoz hasonló települések folyamatosan javítják az infrastruktúrájukat, hogy megfeleljenek a növekvő igényeknek (februárban rekordmennyiségű, 90 ezer kínai turista érkezett a város hétnapos újévi ünnepségére). Ázsia csendes-óceáni térségében ma már az összes légi utas 27%-át a fapados légitársaságok szállítják – ezzel szemben a Kínából kifelé irányuló és a Kínán belüli forgalomból mindössze 5%-kal részesednek.

Kína komoly erőfeszítéseket tesz saját három légitársasága, az Air China, a China Eastern és a China Southern védelme érdekében, és erősen korlátozza a független fapadosok belföldi terjeszkedését. Ugyanakkor a Kínai Polgári Légi Közlekedési Hatóság (Civil Aviation Authority of China (CAAC)) 2014 februárjában úgy nyilatkozott, hogy „tovább fogja csökkenteni a fapados légitársaságok vagy azok leányvállalatainak alapításához szükséges küszöbértékeket”.

2012-ben a Hilton Worldwide beindította a Hilton Huayang (kb.: a Hilton Üdvözöl) programot, mellyel a kínai turisták speciális igényeit igyekszik kielégíteni. A cég 540 szállodája közül 48 vesz részt benne (Kínában és világszerte egyaránt) – ezekben kínai séfekkel és mandarin nyelven beszélő személyzettel várják a vendégeket. A szobák berendezését, a szolgáltatásokat és a kényelmi funkciókat is átalakították. Ez a trend a világ minden szállodaláncában kezd megjelenni. Belföldi viszonylatban az Intercontinental Hotel Group úgy véli, a kínai szállodai piac 2025-re nagyobb lesz, mint az USA sajátja.

A Shangri-La Asia egy Kínában nagy népszerűségnek örvendő márka, mely ott a Shangri-La, Kerry és Traders’ márkanevek alatt működik. 2014-ben nyitotta meg első szállodáját Londonban, röviddel korábban pedig Párizsban és Isztambulban adott át egy-egy házat. A cég kínai gyökerei jelentős előnyt jelentenek szoláltatásainak a kínai turisták ízléséhez alakítása során.
(BrandTrend)