Kategória: Kutatás.

Az európai növekedés átlaga 1,5 százalék. Érték szempontjából a magyar mutató plusz 4,9 százalék, míg az európai átlag plusz 3,1 százalék. Mindkét magyar mutató a második legnagyobb arányt jelzi, Törökország után, a vizsgált huszonegy fejlett európai piac sorában. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat „Growthreporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Magyarországon az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmának trendjei

kiskereskedelem trendjei magyar

Az áremelkedés mértéke a vizsgált országokban átlag 1,6 százalék, Magyarországon 1,7 százalék, egyik negyedik negyedévről a másikra. Országunkban ez az elmúlt két év legalacsonyabb mutatója.

Európában az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum átlagára folyamatosan csökkenő mértékben növekszik a 2013. évi harmadik negyedév óta.

„Az átlagos európai növekedést visszafogja az EU öt nagy piaca, a „big five”, amelyek nem teljesítenek különösen jól. Vagy csökken élelmiszer-kiskereskedelmük forgalma, vagy pedig az európai átlag alatt marad” – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója. „Ehhez járul, hogy általában a fogyasztói, illetve vásárlói bizalom várakozó álláspontot tükröz. Az emberek vagy nem akarnak, vagy nem képesek több pénzt költeni élelmiszerre, háztartási vegyi árura és kozmetikumra. Érdekes, hogy nem látni törvényszerűséget azzal kapcsolatban, hogy a trendek mely országokban, illetve kategóriákban jók vagy rosszak. Ebből a szempontból Európát következetlenség jellemzi.”

Európában átlagosan és néhány országban az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmának trendjei

kiskereskedelem trendjei

Az EU öt nagy piaca közül kettőben csökkent mind a mennyiségi, mind az értékbeli eladás a negyedik negyedév során, mégpedig Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Habár csak 1 százalék körül vagy annál kisebb mértékben. Ettől eltérően Németországban valamint Franciaországban nőtt a forgalom mennyiség és érték szempontjából is; alacsony, 1 százalék alatti arányban. Spanyolországban némi mennyiségi növekedés mellett érték szempontjából stagnált a forgalom, egyik negyedik negyedévről a másikra.

Figyelemre méltó, hogy a huszonegy vizsgált, fejlett európai ország közül tizenegyben adtak el mennyiséget tekintve több élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot a negyedik negyedév alatt, mint az előző évi hasonló periódus során; legnagyobb mértékű a növekedés 8,5 százalékkal Törökországban, utána Magyarország következik 3,2, Norvégia 2,5, majd Lengyelország 1,8 százalékkal.

Ezzel egy időben legjelentősebb a csökkenés mennyiség szempontjából Görögországban (4,0 százalék), Portugáliában (1,4) és Olaszországban (0,9).

Jean-Jack Vandenheede így összegzi a trendeket: „Az európai élelmiszer-kiskereskedelem számára a tavalyi negyedik negyedév nem sikerült túl rosszul. A történelmi léptékben alacsonynak tekinthető árak jeleznek némi fényt az alagút végén, legalábbis a mennyiségi eladás idei első negyedévére nézve. De még túl korán van ahhoz, hogy fellendülésről beszélhessünk. Franciaország és Németország az európai növekedés motorja, és az ottani helyzet, együtt az Egyesült Királyságéval határozza meg, hogy Európában összességében látunk-e megfelelő növekedést.”
(BrandTrend)