Kategória: Kutatás.

A szülők segítségképp igyekeznek a karrierjüket egyengető tanácsokkal ellátni a gyermekeiket, de az is kirajzolódik, hogy a fiatalok leginkább arra a szakra jelentkeznek, ami a szívük vágya. Pedig ha a döntés a szülőkön múlna, akkor ők racionálisabb szempontokat is képviselnének: olyan intézményt választanának, amelynek az elvégzése jó eséllyel egy jól fizetett álláshoz vezet – derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) friss felméréséből. Azt mind a szülők, mind a fiatalok hangsúlyozzák, hogy kifejezetten nehéz döntés az iskolaválasztás.

A fiatalok bevallása szerint a felnőtt generáció jellemzően nem szól bele a főiskola választásba: négyből csupán egy diák vallja azt, hogy a szüleivel közösen dönt arról, hova menjen továbbtanulni. Pedig a szülők szemszögéből nézve az iskolaválasztás a gyermekvállalás után a gyermekek életére nézve a második legfontosabb döntés. „A karrierépítés valóban már az iskolaválasztással elkezdődik, ezért fontos, hogy a lehető legtöbb szempontot mérlegeljük. Jó, ha a diák és a szülő előre látja, hogy a kiválasztott szak megfelel-e majd a gyereknek” – mondja Dr. habil. Vass László, a BKF rektora.

A válaszadók közül négyből hárman (72,5 %) önállóan, szülői bevonás nélkül határozzák meg, hogy érettségi után hova menjenek továbbtanulni, ugyanakkor a szülőktől kapott véleményeket is figyelembe veszik. Ők a döntésüket elsősorban úgy hozzák meg, hogy csak azt tudják, milyen – általában egy most trendi – szakra szeretnének jelentkezni, és ehhez keresnek intézményt. Számít nekik az is, hogy milyen az adott főiskola/egyetem híre.

Ezzel szemben a szülők más szempontot helyeznek a lista élére. Ők azt tartják a legfontosabbnak, hogy olyan intézmény felé tereljék a gyermeküket, amelynek az elvégzése jó eséllyel jól fizetett munkát jelent. Nekik is számít az intézmény általános jó híre, valamint a képzés költségeinek mértéke (amelybe nem csak a tandíj, de az egyéb költségek, mint pl. az albérleti díj is számítanak), hisz ők nyitják ki a pénztárcájukat a fiatalok iskoláztatásakor.

„Fontos, hogy a szülő és a gyerek együtt beszéljék át a továbbtanulási alternatívákat, együtt ismerjék meg a lehetőségeket és a korlátokat. Meg kell találni az „arany középutat”: nem jó elszakadni a valóságtól, de nem szabad a gyerektől teljesen idegen területet sem választani” – összegzi Dr. habil. Vass László, a BKF rektora.

A hallgatók fele azt vallja, hogy nagyon is számít az, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára jár valaki: itt készül fel ugyanis a munka világára, és itt kezdi el a szakmai kapcsolatai építését is. A megkérdezettek csupán 1,7 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs jelentősége annak, ki melyik felsőoktatási intézménybe jár, és hogy a diploma „csak egy papír”. Amikor a magán és az állami oktatás összehasonlítását kérték a fiataloktól, akkor leginkább azzal értettek egyet, hogy egy magániskolában jobb az oktatás színvonala egy állami intézményhez képest, és ez a többségük szerint megéri a pluszköltséget is.

A BKF online felmérése 2014. december 23. és 2015. január 5. között zajlott, összesen 533 fő, felsőoktatási intézményi választás előtt álló, vagy felsőoktatásban részt vevő fiatal részvételével.
(BrandTrend)