Kategória: Kutatás.

Magyar Marketing Szövetség „Marketing trendek 2015” című, 25. Országos Marketing Konferenciájának alkalmából határozta el, hogy a hazai marketing gyakorlatának, trendjeinek és a lakosság által érzékelt minőségének, megítélésének felmérésére empirikus kutatást végez.

A jubileumi konferencia – közel 300 résztvevő jelenlétében – a legújabb trendek bemutatása mellett a jövő évi tervezéshez is irányt mutatott a szakmának.

A konferencián dr. Piskóti István, a kutatás vezetője, MMSZ elnökségi tag, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének vezetője a Marketing trendek 2015 című előadásában már kitért a kutatás eredményeire, de a részletes gyorsjelentés mostanra készült el.

A kutatási cél mögött az a szakmai hipotézis állt, mely szerint a következő években, annak érdekében, hogy a vállalkozások helyt tudjanak állni az „innováció/tudásorientált versenyben” a piaci sikerek, eredmények elérése érdekében, elengedhetetlen a marketing, az ún. „innovációvezérelt marketing” felértékelődése, azaz jellemző nemzetközi trend a vállalkozásokon belüli befolyásának a növekedése.

A kutatási kérdés tehát az volt: trendi-e ma itthon a marketing?

Így látjuk, így használjuk a marketinget – MMSZ-MIM kutatási jelentés

10 megállapítás a vállalkozói marketingtrendekről…

1. A cégek háromnegyedénél formalizáltan is megjelenik a marketing tevékenység, de többnyire nem integráltan működik, szervezetileg túltagolt, vagy hiányos.
2. A marketing által „befolyásolt” tevékenységek köre többnyire a kommunikáció, kutatás, tervezés, s kevésbé tölti be a piacra irányuló tevékenységek összehangolását kiszolgáló, szervező funkció, szervezet feladatát.
3. A marketing befolyása a cégek majdnem felénél ma is jelentősnek mondható, mely jó alap. Csak 20%-uknál nevezték csekély súlyúnak.
4. A cégek „megtanulták a marketing-leckéket”, s így a vevőorientáltságot, a jó vevő-kapcsolatot és a termék, a kínálat színvonalát és rugalmasságát tartják cégük jellemzőjének, de az a tény, hogy a mindezeket biztosítani képes tevékenységeket alig végzik (információs-rendszer, ügyfélértékelés, innováció stb.) még nagyon komoly valós marketing-teendőket, feladatokat tesz szükségessé.
5. Leginkább vevőelégedettséget, konkurenseket, árakat kutatnak, de nincs tudatos információ-, adatgyűjtési stratégiai, rendszer, s az alkalmazott módszertan is szegényes.
6. Marketingszolgáltatókat a kommunikáció-média munka és a kutatás terén vesznek leginkább igénybe.
7. Dicséretes, hogy megjelenik a vevővel, beszállítóval való tudatos kooperáció, de hiányos az innovációs együttműködési gyakorlat.
8. A hagyományos  értékesítési csatornák mellett erősödik az elektronikus piaci megjelenés.
9. A kommunikációs eszközhasználat terén az első generációs online megoldások, a weboldal, e-mail, a közösségi média, a SEO jelenik meg, s erősödik a mobil-optimalizált web-oldal alkalmazás is, míg a hagyományos eszközöknél a saját kiadványok, rendezvények  és DM. Nem terveznek, nem érzékelnek nagyobb átrendezést.
10. A tudatos CSR (Corporate Social Responsibility – vállalati társadalmi felelősségvállalás) kevésbé jellemző a válaszadókra. Láthatóan még a stratégiai, (a szponzorálást, a támogatást meghaladó ) CSR szemlélet nem jellemző

10 megállapítás a lakossági marketingtrendekről…

1. A válaszadó lakosság marketing tevékenységgel kapcsolatos attitűdje alapvetően pozitív: inkább az összetett, felelősségteljes, hasznos, barátságos, szimpatikus, modern jellemzőkkel értenek egyet, s mint a hatékony piacgazdaság elengedhetetlen eszközét értékelik.  A „manipuláció”, mint hozzáragadt jelző, különösen a negatív tapasztalatok miatt még élő sztereotípia.
2. A termékminőség kapcsán érezhető kritika, nosztalgia a régi minőség iránt.
3. Magas az egyetértés a márkák iránti bizalom kapcsán.
4. Az akció-alapú árazást tartják reálisnak, vonzónak, mely az árorientált vásárlás és az egyre inkább elfogadottá váló akciós vásárlás erősödését jelzi.
5. A válaszok az egyre tudatosabb vásárlás előtti (internetre koncentráló) és a vásárlás közbeni (mobil révén folytatott) tájékozódást erősítik.
6. A kereskedői tevékenység színvonalának elismerése mellett (segítőkész eladók, jó kiszolgálás) a kereskedők túlzott árnövekedést okozó profit-éhségével való egyetértés is magas.  Az online vásárlás megbízhatatlanságánál mértük a legkisebb egyetértést, mely szemléleti fordulatot jelez, bár a használati gyakoriság még közepes, jelentős fejlődési tartalékok vannak benne.
7. A megbízható, vásárlást jól segítő, gyakran használt kommunikációs eszközként a  személyes eladás, a személyre szóló ajánlat, az internet, a blog, s a nyomtatott sajtó preferenciája jelenik meg.
8. A vásárlási helyek értékelésében a gyors, kényelmes jelző a web-shophoz, diszkonthoz; a gyakran használt, igényeknek megfelelő választékkal bíró a hipermarkethez; a jó akció a hipermarkethez, outlethez, a szakszerű kiszolgálás  a márkabolthoz, szakbolthoz, ügynökhöz, míg a jó hangulat, élmény jelző a bevásárlóközpont, bevásárló park, vásár-piac formákhoz társult leginkább.
9. Nemcsak a vállalkozások, hanem a vevő, fogyasztó oldaláról is megvan az együttműködési, interaktivitási készség.
10. A fogyasztói patriotizmus, a helyi, hazai termékek iránti pozitív attitűdök, a fogyasztó öntudat, kritikai érzék,  az egészség és környezettudatosság erősödik, míg a fogyasztói önkritika kevésbé.
(BrandTrend)