Kategória: Kutatás.

Érzékenyen reagál újságírói szabadsága megsértésére a magyar média – derül ki a Public Relations Global Network (PRGN) nemzetközi PR-ügynökségi hálózat legfrissebb kutatásából. A felmérésből kiderül: a magyar újságírók 91 százaléka nem tolerálja, ha nem kap választ kérdéseire. A hazai média érzékeny arra is, ahogyan hozzá viszonyulnak: az arrogáns, lekezelő viselkedést a magyar újságírók 85 százaléka utasítja el. A magyar értékek jelentősen meghaladják az európai átlagot, amely 73, illetve 75 százalék.

A PRGN tagjai 14 európai országban 165 újságírót kérdeztek meg információszerzési, illetve interjúztatási szokásairól. A felmérés részeként kíváncsiak voltak arra is, hogy az újságírók mennyire tolerálják a külső nyomást, illetve a velük szemben megnyilvánuló nem megfelelő viselkedést. „Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy ez a két dimenzió nem mindig jár szorosan együtt. Számos országban, míg a külső nyomásra rendkívül heves az újságírói reakció, addig a velük szemben alkalmazott stílust nem tartják lényegesnek, más országokban pedig éppen fordított a helyzet” – emeli ki Kondor Anna, a PRGN magyarországi tagja, a Goodwill Communications ügyvezető partnere.

Újságírói érzékenység a vizsgált országokban

Goodwill-PRGN ujsagiroi erzekenység grafikon

Előbbi csoportba tartozik a vizsgált országok közül Finnország, Írország és Svájc, utóbbiba pedig Belgium és Spanyolország. Magyarország – Dániával, Németországgal, valamint Olaszországgal karöltve – azt a csoportot alkotja, amelynek újságírói a nyomásra és a stílusra is érzékenyek, míg a brit, a francia, a lengyel, valamint a portugál média mindkét tényezőre viszonylag érzéketlen.

A felmérés kíváncsi volt arra is, hogy egy interjú előtt milyen forrásokból készülnek az újságírók. E tekintetben is érdekesek a magyar adatok: míg európai átlagban az első helyen a szabadon elérhető dokumentumok (egy vállalatvezetői interjú esetén például az érintett társaság jelentései) állnak 64 százalékkal, addig Magyarországon az interjúalany korábbi nyilatkozatai jelentik a legfontosabb forrást (az újságírók 77 százaléka ezt jelölte meg). A magyar újságírónál talán csak a svájci kéri jobban számon a korábbi nyilatkozatokat – az alpesi ország megkérdezett újságíróinak 94 százaléka választotta ezt az interjúfelkészülés legfontosabb forrásaként.

Nincs pardon a vállalatvezetők számára a közösségi média frontján sem a felmérésben nyilatkozó magyar újságírók véleménye szerint. A közösségi médiát, mint kutatási forrást – az európai átlaggal közel megegyező arányban – Magyarországon a válaszadó újságírók 15 százaléka tartja fontosnak, ők azonban mind a szakmai, mind a személyes közösségi oldalakon „utánanéznek” a leendő interjúalanyoknak.

AA040013

A kutatás további érdekes megállapítása, hogy igen jelentősek a különbségek abban a kérdésben, hogy az újságírók milyen mértékig engedik meg az interjúalanyoknak az elkészült cikkek megjelenés előtti átnézését. Míg az angolszász, illetve a dél-európai újságírók kevéssé hajlandóak megengedni az elkészült cikk teljes szövegének, vagy akár az interjúból felhasznált idézetek megjelenés előtti átnézését, addig kelet-közép-, illetve észak-európai kollégáik e tekintetben jóval megengedőbbek.

Ami a magyar újságírókat illeti, amennyiben nem klasszikus kérdés-válasz interjúról van szó, 15 százalék egyáltalán nem enged betekintést a készülő cikk szövegébe, 23 százalék esetenként, 31 százalék az adott interjúalannyal, vagy az azt képviselő PR-ügynökséggel való kapcsolattól teszi függővé, és csak további 31 százalék engedi ezt bármiféle korlátozás nélkül. Az európai átlag 14, 21, 22 és 42 százalék a felsorolt lehetőségek kapcsán.
(BrandTrend)