Kategória: Kutatás.

A Nézőpont Intézet hagyományos, negyedévenként megjelenő híradóelemzése mellett elkészítette a választási kampány esti híradóinak elemzését is. Megvizsgálták, miként találkoztak a választók a kampánnyal és annak szereplőivel a hírműsorokon keresztül.  Az elemzés a választási kampány öt hetének (február 17. és március 23. közötti időszak) hírműsoraira terjed ki. Ebben az időszakban összesen 4588 tudósítás hangzott el a TV2, az RTL Klub, az M1, a Duna Televízió, a HírTV és az ATV esti híradóiban.

Legfontosabb megállapításaik:

– A hivatalos kampány kezdetével nem növekedett a politikai híraktivitás a kereskedelmi csatornákon, így a magyar választópolgár továbbra is ebből a forrásból kaphatja a legkevesebb politikai információt. Az öt hét átlaga a TV2 esetében 16 százalék, az RTL Klub esetében 23 százalék volt – összehasonlításképpen: 2013 III. negyedévében ezek az arányok 17 és 21 százalék. Az országgyűlési választások közeledtével némileg még csökkent is a politikai hírek aránya és száma heti bontásban.

– Az öt legtöbb megjelenést eredményező politikai téma közül kettő a baloldali ellenzéki pártok botrányaihoz kapcsolódott. A vezető téma az ukrán krízis volt, összesen 149 olyan tudósítás jelent meg, amely magyar szempontból foglalkozott e témával. A napirend második vezető témája a Simon Gábor eltitkolt osztrák bankszámlájával kapcsolatos hírek csoportja, amely hírrel 121 beszámoló foglalkozott. Vezető téma volt továbbá a pártok jelöltállítása (98 megjelenés), az őszödi beszéd (76 megjelenés) és a paksi bővítés (66 megjelenés).

– A pártok programjainak az M1 adott teret leginkább. A csatorna közszolgálati kötelességeinek eleget téve a kampány alatt naponta mutatta be az egyes pártok elképzeléseit és terveit, míg a kereskedelmi csatornák csupán a legfontosabb politikai eseményeket emelték napirendjükre.

Paritásos vizsgálat alapján (kormány, kormánypártok és ellenzéki pártok egymáshoz viszonyított arányai) minden csatornán az ellenzéki szereplők álláspontja jelent meg legnagyobb arányban, e mutató a HírTV esetében 55 százalék, az ATV esetében pedig 56 százalék volt.

A február 17. és március 23. közötti öt hétben a vizsgált médiumok esti hírműsoraiban összesen 4588 tudósítás hangzott el, melyből a politikai hírek száma 2068 volt, ez 45 százalékos aránynak felel meg. Elemzésük visszatükrözte a választási kampányról kialakult általános vélekedést, miszerint a botrány-típusú ügyek és a magyar politikai szereplők befolyásolásán kívül eső ukrán-orosz konfliktus domináltak.

A politikai hírek alakulásával kapcsolatosan a legfontosabb adat, hogy az egyébként saját döntésük alapján, politikai hirdetéseket nem közlő kereskedelmi csatornákon volt a legalacsonyabb a politikai hírek aránya, így továbbra is ezekből a forrásokból kaphatja a legkevesebb politikai információt a magyar választópolgár. Az összes tudósítás viszonylatában a politikai hírek aránya az öt vizsgált hétben átlagosan csupán 16 százalék volt a TV2 műsorában, míg az RTL Klub esetében 23 százalék. Mindemellett az országgyűlési választások közeledtével mindkét kereskedelmi csatornán némileg még csökkent is a politikai hírek aránya heti bontásban: míg az RTL Klub a 8. héten 24 százalékos arányszámmal rendelkezett, addig a 12. héten csak 17 százalékkal. A TV2 esetében kisebb mértékű elmozdulás jelentkezett, itt a 8. hét 17 százalékos értékéről 15 százalékra mérséklődött a politikai híraktivitás.

Összehasonlításképpen: 2013. negyedik negyedévében a TV2 híradójában 17 százalék, az RTL Klub műsorában pedig 21 százalék volt a politikai hírek aránya, tehát a kampány kezdetével érdemi változás nem mutatkozott a kereskedelmi csatornákon.

A TV2 esetében a politikai hírek alacsony száma annál inkább meglepő, hogy – a tavalyi év során kiadott elemzéseikhez hasonlóan – a tárgyidőszak alatt a TV2 Tények című műsorában hangzott el a legtöbb (nem politikai és politikai) tudósítás összesen 1111 darab. Ez a számadat a figyelt hat csatorna tudósításainak közel egynegyedét tette ki. A másik kereskedelmi csatorna tudósításainak száma 858 volt, melyből 195 rendelkezett politikai tartalommal. A tudósítások száma a Duna Televízió műsorában volt a legalacsonyabb, itt összesen 578 darab hír jelent meg.

Az 1. ábra a politikai hírek arányát mutatja. Megfigyelhető, hogy a közszolgálati csatornák hullámzó trendet mutattak, mely leginkább a Duna Televízió esetén volt látható. A vizsgált médiumok közül a legmagasabb politikai aktivitás az M1 híradójában alakult ki. Ez a csatorna közvetítette arányaiban (72 százalék) és számszerűen (601 darab) is a legtöbb politikai hírt esti hírműsoraiban.

A politikai hírek arányának alakulása (heti összesítés, százalék). Forrás: Nézőpont Intézet

A politikai hirek aranyanak alakulasa

Az ATV 593 tudósításnak adott felületet a kampányidőszak vizsgált szakaszában; míg a HírTV-ben pedig 610 darab hír hangzott el. A két hírcsatorna közül a politikai hírek aránya az ATV műsorában átlagosan 61 százalék volt, csupán jelképesen több, mint a HírTV Híradó 21 című műsorában, melyben a politikai híraktivitás összesített értéke 60 százalék volt. A HírTV legalacsonyabb értéke a közszolgálati médiumokhoz hasonlóan a 10. héten alakult ki, ekkor az összes elhangzó tudósítás 54 százaléka volt magyar politikai vonatkozású.

Kutatásuk során összesítették, mely politikai témák uralták leginkább az esti híradók napirendjét a hivatalos kampány első öt hetében. A magyar vonatkozású politikai hírek közül a legtöbb megjelenést, összesen 149 darabot az ukrajnai helyzet, az orosz-ukrán konfliktus generálta. (Hangsúlyozni kell, gyűjtésükbe csak azok a tudósítások kerültek bele, amelyek egyértelmű magyar vonatkozással rendelkeznek.) A téma minden csatornán kiemelt figyelmet kapott. Arányaiban a legtöbb tudósítás az ukrán eseményekről – melyekben magyar politikai vonatkozás is megjelent – a Duna Televízió hírműsorában kapott helyet 9,8 százalékos aránnyal, elsősorban a téma határon túli magyar vonatkozásainak köszönhetően. A fentiek alapján sajátosnak és szokatlannak nevezhetjük a kialakult témaszerkezetet, hiszen a hírműsorok vezető témája a választási kampány során ezúttal nem egy belpolitikai téma, adott esetben az egyes szereplők által tudatosan felépített esemény volt, hanem egy külpolitikai eseménysorozat, amely nem a hazai politikai szereplőkhöz kötődik elsősorban.

A tíz legtöbb megjelenést generáló téma (ötheti összesítés, darab). Forrás: Nézőpont Intézet

Az ot legtobb megjelenest generalo tema

Az tíz legtöbb megjelenést eredményező téma közül három a baloldali ellenzéki pártokhoz köthető botrányokkal volt kapcsolatos. Ilyen volt például Simon Gábor osztrák bakszámlájával foglalkozó hír, mely az öt hét alatt végig napirenden tudott maradni. A volt szocialista politikussal kapcsolatos események összesen 121 megjelenést generáltak. Az elhangzó politikai hírek számához viszonyítva az RTL Klub híradójában kapott legkisebb szerepet a téma, 4,1 százalékos mutatóval. Szintén fontos, 76 tudósítást generáló hír volt az őszödi beszéd nyilvánosságra került aktáinak ügye és a Zuschlag-ügy. A Simon-üggyel ellentétben viszont ezek a témák a kampány második felében egyre inkább héttérbe szorultak a médiumok híradásainak napirendjén.

A top 10 téma között szerepelt még a pártok jelöltállításának folyamata (98 darab) és a paksi bővítés kérdése (66 darab). A 2. ábrán látható vezető témákon kívül szintén fontos, napirendet befolyásoló téma volt a kormány által tudatosan és továbbra is sikeresen napirenden tartott rezsicsökkentés. A témával kapcsolatban 63 tudósítás jelent meg a híradókban, míg a március 15-i eseményekkel kapcsolatos beszámolók száma 62 darab volt.

Fontos kiemelni, hogy a pártok programjának az M1 adott teret a leginkább. A csatorna közszolgálati feladatainak eleget téve a kampány alatt naponta mutatta be az országos listát állító pártok elképzeléseit, terveit. Mindez a közszolgálati médiumok magas politikai híraktivitásával hozható összefüggésbe, melynek eredményeképpen részletes képet tudnak adni a legkülönfélébb politikai szereplő napi tevékenységeiről. A közmédiával szemben a naponta átlagosan csupán 5-6 politikai hírt közvetítő kereskedelmi csatornák csak a legfontosabb politikai eseményeket emelik napirendjükre. A közmédiumok a baloldali pártok botrányai mellett kiemelt figyelmet szenteltek azok kampányutazásaira és üzeneteikre is.

A politikai hírekben megjelent szereplők kapcsán figyelemreméltó, hogy a paritás alapján (kormány, kormánypártok és ellenzéki pártok egymáshoz viszonyított arányai) a szereplők megjelenéseinek arányában a HírTV és az ATV között jelentős eltérés nem mutatkozott, a két hírcsatorna közel ugyanakkora mértékben adott teret mind az ellenzéki, mind a kormánypárti szereplőknek. Az ellenzéki pártok szerepléseinek aránya az ATV híradójában 56 százalék, a HírTV-n 55 százalék volt.

Az ellenzéki megjelenések minden vizsgált csatorna műsorában az 1/3-os arány felett alakultak: a Duna Televízió műsorában 43 százalék, a TV2 esetében 45, az m1 híradójában 49, az RTL Klub műsorában pedig 52 százalék volt. Egyértelmű tehát, hogy az ellenzéki pártokkal minden csatorna széleskörűen foglalkozott, ezzel teret biztosítva a választópolgároknak az ellenzéki pártok tevékenységébe, belső ügyeibe való rendszeres betekintésre.
(BrandTrend)