Kategória: Kutatás.

Recept nélkül kapható gyógyszerekből és gyógyhatású készítményekből (OTC) 10 százalékkal nagyobb bevételt ért el a kiskereskedelem (patikák és patikán kívüli forgalom együtt) idén az első háromnegyed évben, mint a tavalyi hasonló időszakban. A Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat által mért harminchárom kategória forgalma mintegy 106 milliárd forintot tett ki legutóbb január-szeptember között.

Tekintettel a közeledő télre, figyelemre méltó, hogy a megfázás esetén használatos vény nélkül kapható termékek kiskereskedelmi eladása átlag feletti mértékben nőtt a köhögéscsillapítóknál és az orrdugulás elleni szereknél 16-16 százalékkal, általános láz- és fájdalomcsillapítókból pedig 13 százalékkal, egyik háromnegyed éves időszakról a másikra.

Amikor a piac szereplői készülnek a hideg időszakra, egyik fontos szempontjuk a várható kereslettel kapcsolatban, hogy a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek és gyógyhatású készítmények teljes bevételének több mint felét négy termékcsoporttal éri el a kiskereskedelem: közel egyharmad (30 százalék) jut a legnagyobb forgalmú vitaminokra és étrendkiegészítőkre. Az általános láz- és fájdalomcsillapítók részesedése 15 százalék, majd következnek a köhögéscsillapítók 6, és az  orrdugulás elleni szerek 5 százalékkal.

“A recept nélkül kapható gyógyszerek és gyógyhatású készítmények forgalmának nagyarányú növekedéséhez hozzájárul az is, hogy az emberek egészségtudatosabban élnek, mint korábban.” – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. “Ezt igazolja például egy felmérésünk is, amelynek során a magyar válaszadók 64 százaléka mondta, hogy amikor élelmiszert vásárol, döntéseit sokkal jobban befolyásolják az egészséggel kapcsolatos tényezők, mint egy évvel korábban. A magas arány közel jár a vizsgált európai országok 66 százalékos átlagához.”

Szerepet játszik a kereslet növekedésében a reklámok hatása is. Egy másik Nielsen-kutatás feltárta, hogy a magyar fogyasztók 49 százalékára hatnak az olyan reklámok, amelyek kapcsolódnak az egészséghez. Európában ennél jóval kisebb ez a mutató, mivel csak a megkérdezettek átlag 26 százaléka fogékony az egészséggel összefüggő hirdetésekre.

Osztoics Bernadett szerint a keresletet befolyásolja az is, hogy az emberek mennyire vannak képben  az OTC termékekről, ismerik-e hatásukat: “Egy Nielsen-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az európai átlagtól eltérően informálódnak a vény nélkül elérhető gyógyszerekről. Nálunk legnagyobb arányban a tévéből tájékozódnak (24 százalék), majd internetről (22), direct mailből vagy szórólapból (12).  Utána következik a feltűnő bolti kihelyezés vagy promóció (11), barátok és rokonok (11), továbbá az újság (8). Ettől eltérően a vizsgált európai országok átlagát tekintve internet a leggyakoribb információs forrás (25 százalékos említéssel), amit barátok, rokonok követnek (20), megelőzve a tévét (18).”

Szempont Magyarország Európai átlag
Összetevők, adalékok, anyagok minősége

40

38

Ár

33

28

Funkció, cél, íz

22

33

Reklám vagy a termékről tájékoztató szakember

13

7

Gyártás helye, gyártó ország

9

13

Márkanév

7

12

Csomagolás, megjelenés, dizájn

4

5

Táblázat. Az egészség megőrzését szolgáló (health care) termékek vagy gyógyszerek vásárlásánál melyek az ön fontos szempontjai? A válaszadók százalékában. Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat
(BrandTrend)