Kategória: Kutatás.

A TGI (Target Group Index) kutatást még a 60-as években találták ki az Egyesült Királyságban azért, mert szükség volt egy olyan fogyasztói kutatásra, amely egyszerre szól az emberek médiahasználatáról, a fogyasztásáról és az életstílusáról. Magyarország volt a világon a hetedik ország, ahol elindult ez a hatalmas volumenű kutatás.
Ma már a világ 67 országában van TGI.

Számok az elmúlt másfél évtizedről.
Az indulás óta több mint 300 000 ember válaszolt a TGI kérdéseire. Amikor elindult, az első évben 57 szakember használta a TGI adatbázist. Ma, 2013 augusztusában 375 aktív szoftverhasználó van.

Ma 10 szakember – kutató, adatfeldolgozó, terepmunka koordinátor –  dolgozik azon, hogy a TGI továbbra is nélkülözhetetlen kutatás maradjon. A tíz emberből öt ott volt a bevezető prezentáción 1998-ban.

1998-ban 28 500 tulajdonságát mérték egy embernek, ma 40 300-at. Milyen tulajdonságokat? Például, hogy van-e mobiltelefonja, lakáshitele, iszik-e pálinkát, vagy mennyire tartja befolyásolhatónak magát valaki. Néhány kérdés esetében összevetették a múltat a jelennel, ezekből most néhány érdekesebb változással, vagy változatlansággal mutatjuk be, milyen óriási információmennyiséget gyűjtöttek az elmúlt másfél évtizedben.

Az induláskor a lakosság 15%-a használt mobiltelefont, ma 90%.

Az induláskor 2% internetezett otthonról, ma 57%.

Az élelmiszervásárlásaink helyszínei jelentősen megváltoztak. Tescoban egykor kevesebb, mint 10%-unk intézte az élelmiszer bevásárlását, ma minden második ember. CBA-ban 5%, ma minden harmadik ember.

Az ásványvíz igazi sikertörténet: a mérés kezdetekor 48%-unk fogyasztott ásványvizet, ma a lakosság 71%-a.

A pálinkafogyasztók köre duplázódott: 9%-ról 21%-ra nőtt.

Lakáshitele egykor a lakosság 1%-nak volt, ma még az elmúlt évek eseményei után is 7% a lakáshitelesek aránya.

Vannak olyan termékek, amelyek hanyatlanak. A cigarettázók aránya az egykori 34%-ról mára 20%-ra esett, és látszik az adatokból, hogy a csökkenés az elmúlt években gyorsult fel.

Egy másik “eltűnő” dolog az életünkből a vezetékes telefon: A TGI indulásakor még a lakosság háromnegyedének volt otthon vezetékes telefonja, ma már csak 39%-nak.

kommunikacios-valtozasok

Megváltozott az ízlésünk a televíziós sorozatokkal kapcsolatban is. Az induláskor a legnépszerűbb külföldi sorozat a Paula és Paulina volt – a lakosság egyharmada mondta azt, hogy ezt a műsort ő keresi és nézi. Ma a Dr Csont a legnépszerűbb külföldi sorozat, a lakosság egyötöde szeret a TV elé ülni, ha ez a sorozat megy.

És vannak dolgok, amik másfél évtized alatt sem változtak. A magyarok közül régen is kevesen nyaraltak és ma is kevesen nyaralnak: minden ötödik ember engedhette meg magának, hogy egy évben egyszer legalább elmenjen nyaralni.

Nem rúzsozzák magukat többen a nők, 45% körül ingadozik a rúzshasználó nők aránya.

Az emberek gondolkodása, az alapvető értékek történelmi távlatban változnak, 15 év nem olyan nagy idő. Azonban néhány dolog ebben is változott Magyarországon. Határozottabbak lettünk: míg 15 éve a lakosság közel egyharmada érezte magát befolyásolhatónak, ma már csak 17%.

De vannak értékek, amik másfél évtized alatt sem változtak. A TGI egyik legtradicionálisabb állításával – a nő helye otthon van – a magyar lakosság egyötöde értett egyet anno és most is – ez az arány végig stabil volt.

És a sort egy demográfia átrendeződéssel zárjuk: sok szó van manapság az egyedülállók életviteléről. Az elmúlt 15 évben a fiatal-középkorú (30-44 éves) körében az egyedülállók aránya megháromszorozódott: 9%-ról 22%-ra nőtt.

Az elmúlt 15 évben a TGI kutatásnak két “kistestvére” született: 2010-ben a KKV TGI, amely a magyar kis- és középvállalatok vezetőinek gondolkodását, terveit és lehetőségeit mérte fel, és a tavaly már negyedszer elkészített Fiatal TGI, amely pedig a fiatalok életének jobb megértését segíti. Az idén ősszel lesz kész a TGI.net, amely az internetezők világát vizsgálja – Magyarországon eddig nem elérhető, új megközelítésben. Néhány adat ezekből a kutatásokból is érdekes lehet.

A KKV vezetők sok sebből vérzőnek látták három éve a magyar üzleti környezetet.  Átlagosan hét – saját cégének fejlődését akadályozó tényezőt soroltak fel. A KKV vezetők véleménye szerint a növekedést leginkább a közterhek (66%), járulékok gátolták (61%). A második legnagyobb problémakör az ország instabilitása volt- gazdasági (58%), jogi (20%), politikai (22%).

A korrupciót, visszaéléseket illetően a KKV vezetők meglehetősen elutasítónak bizonyultak, és nem szívesen formáltak véleményt a témában. A leginkább égetőnek a cégvezetők a fizetési morál problémákat és a feketén foglalkoztatást tartották (38% – 38%).

A Fiatal TGI is sok tanulsággal szolgált az évek során. Ma a fiatalok sokkal jobban szoronganak, mint 10 évvel ezelőtt – pedig akkor is megdöbbentő volt a nyugat-európai kortársaikkal történt összehasonlításban látni, mennyivel több minden miatt aggódnak a magyar fiatalok. Azóta ez a generáció még komorabban látja a helyzetét. A legaggasztóbb dolog a munkanélküliség (2004: 50% aggódott emiatt nagyon, 2012-ben 74%), a gyerekek bántalmazása (a 70% aggódik emiatt évek óta), az egészségügy ellátás minősége (2004: 52%, 2012: 66%), az állatokkal való kegyetlen bánásmód (2004: 56%, 2012: 65%). Kevesebben tartanak évről évre az olyan „távoli” veszélyektől, mint a járványok, AIDS, háború, terrorizmus.

A fiatalok kommunikációs szokásai alapjaiban változtak meg 2004 óta. Míg 2004-ben még elhanyagolható volt a csetelés szerepe a kapcsolattartásban, addig mára 65%-kuk kommunikál így. A mobiltelefonja már 10 éve is majdnem minden fiatalnak volt – ma már mindenkinek van – és már minden második ebből okostelefon. A mobilhasználat is átalakult – egyre kevesebb az sms és a hívás, egyre inkább az ingyenesen elérhető platformok nyernek teret.