Kategória: Kutatás.

Híradóelemzés – 2013. II. negyedév

A Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése


A híradók tudósításai

2013 második negyedévében az öt vizsgált csatorna esti hírműsorában összesen 9185 tudósítás jelent meg, amely 231 darabbal több, mint az első negyedévben. A növekedés annak a ténynek a tükrében is jelentősnek mondható, hogy a második negyedév egy nappal hosszabb volt, mint az első. A híradók összesített időtartama a vizsgálati időszakban összesen 227 óra 22 percet tett ki.

A tudósítások számának megoszlása hónaponként (darab)

hirado-1
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A legtöbb tudósítás májusban jelent meg a vizsgált hírműsorokban, összesen 3092 darab, amely elmaradt az előző negyedévben mért csúcsértéktől, amikor január hónapban 3122 beszámolót regisztráltunk. A híraktivitás áprilisban volt a legmagasabb: ebben a hónapban 30 napra átlagosan napi 102,4 tudósítás jutott, mely az idei évben mért legmagasabb érték. Ugyanezen arány májusban 99,7 volt, míg júniusban 100,7, de még ezekben a hónapokban is magasabb volt a híraktivitás, mint márciusban, amikor egy napon átlagosan 96,4 hír jelent meg.

A híradók teljes időtartamának megoszlása csatornánkénti bontásban (negyedéves összesítés, ÓÓ:PP:MM)

hirado-2

Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az első negyedévhez hasonlóan ebben a negyedévben is a TV2 készítette a leghosszabb híradót, 64 óra és 9 perc időtartamban, amivel a csatorna saját első negyedéves teljesítményét is felülmúlta. Ezzel szemben az RTL Klub 53 óra 2 perc hosszúságú híranyagot készített, miközben az előző negyedévhez viszonyítva összesen 37 perccel csökkent hírműsorainak az időtartama. A közszolgálati csatornák közül egyedül az m1 híradója volt képes növekedést elérni előző negyedévhez viszonyítva: a 91 adás összesen 44 óra 49 percet tett ki, mely háromnegyed órával volt hosszabb, mint az év első három hónapjában. A Duna Televízió híradójának teljes műsorideje 33 óra 44 percre csökkent, míg a Kossuth Rádió Krónika című műsora esetében 1 óra 35 perces csökkenés mutatható ki, így összesen 31 óra 38 percet tett ki a Rádió hírműsora a negyedév során. A következő ábra havi bontásban részletezi az egyes csatornák hírműsorainak időtartamát.

A híradók teljes időtartamának alakulása csatornánként (havi bontás, ÓÓ:PP:MM)

hirado-3
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A következő ábra az esti híradókban elhangzott tudósítások számának alakulását mutatja havi bontásban. Ezzel az adatsorral kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy míg az előző negyedévben, a TV2 hírműsorában kevesebb hír jelent meg a hosszabb műsorideje ellenére, mint az RTL Klub adásában, addig a második negyedévben már párhuzamba állt a két adat: a TV2 Tények című műsorában a leghosszabb műsoridő mellett itt hangzott el a legtöbb tudósítás is, összesen 2190 darab. Az RTL Klub híradóiban összesen 1943 tudósítás jelent meg, mely 29 darabbal több, mint az m1 hírműsorában, ahol összesen 1914 hír jelent meg, így a közszolgálati csatorna az előző negyedévhez képest a második helyről a harmadikra került a megjelent tudósítások számának tekintetében. Továbbra is a Duna Televízió híradójában jelent meg a legkevesebb tudósítás; ezen a csatornán az előző negyedéves 1614 darabról 1504 darabra csökkent a számuk. Ezt az adatot tovább árnyalja a fentebb jelzett sajátosság: a negyedévben eggyel több híradó hangzott el. A Kossuth Rádió esetében összesen 1634 beszámoló kapott helyet a Krónika című műsorban, amely 19 hírrel volt kevesebb, mint az előző negyedévben.

A híradókban elhangzó tudósítások száma csatornánként (havi bontás, darab)

hirado-4Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A híradók szerkesztése

Az öt vizsgált híradóban közvetített tudósításokat összesen 12 kategóriába soroltuk.

A politikai hírek csoportja – amely a legmeghatározóbb kategóriája elemzésünknek – azokat a híreket tartalmazza, amelyek magyar vonatkozásúak és mindenki számára jól beazonosíthatóan megjelenítenek olyan tartalmat, amely kapcsolatban áll a magyar politikai élettel.

A második negyedévben a politikai hírek csoportjában összesen 3496 tudósítás jelent meg, ez 140 darabbal több, mint az előző negyedévben. Nem csak nominálisan, hanem arányaiban is nőtt a politikai tartalmú hírek megjelentése: az előző negyedéves 37,5 százalékról 38,1 százalékra. Részletes vizsgálatukra a következő fejezetben kerül sor.

A következő ábra a híradókban elhangzó tudósítások megoszlását mutatja csatornánkénti bontásban.

Az egyes hírcsoportok megoszlása csatornánként (negyedéves összesítés, darab)

hirado-5Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A médiumok híradóinak szerkesztési gyakorlatára vonatkozóan megállapítható, hogy a júniusi rendkívüli árvízhelyzet mindegyik csatorna esetében jelentősen csökkentette a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó hírek számát. Továbbra is a kereskedelmi csatornákon a legmagasabb a bűnügyi hírek száma, így a júniusi csökkenés is szembeötlő: az árvízi hírek megjelenésével a TV2 esetében a májusi 338 darabról 257 darabra, az RTL Klub híradójában 232 darabról 142 darabra csökkent az ebbe a kategóriába sorolt tudósítások száma, bár továbbra is ez a kategória alkotja a legnagyobb csoportot. Arányaiban a legtöbb ilyen jellegű tudósítás a TV2 Tények című műsorában jelent: az összes tudósításhoz viszonyítva 43,1 százalékos arányt tett ki e csoport, amely 1,7 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. Az RTL Klub hírműsorában ez az arányszám közel azonos maradt az első negyedévben mérttel, 29 százalék.  Az ebbe a kategóriába sorolható hírek aránya a közszolgálati csatornákon jóval alacsonyabb: az m1 hírműsorában 8,8 százalék, a Kossuth Rádión 5,8 százalék, míg a Duna Televízión csupán 3,2 százalék volt.

A bulvárhírek megjelenési arányával kapcsolatban is hasonló eltérések mutatkoztak a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Az ide sorolható hírek aránya az előző negyedévhez képest a TV2 és az RTL Klub híradóiban jelentősen csökkent: az előbbi csatorna híradójában 8,2 százalékra, míg az RTL Klub hírműsorában 7,9 százalékra. A közszolgálati csatornákon ezeknek a híreknek az aránya az m1 híradójában volt a legmagasabb: 2,5 százalék, míg a legalacsonyabb a Kossuth Rádió műsorában volt 0,7 százalékkal.

Figyelemre méltó továbbá a külföldi hírek aránya. Az RTL Klub híradója az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is több külföldi hírt közölt, mint a másik kereskedelmi csatorna: míg előbbinél 11,4 százalék ezen beszámolók aránya, addig utóbbinál 6,3 százalék. A kultúra témakörébe tartozó hírek aránya is az RTL Klub híradójában volt a legmagasabb az összes csatorna közül, 4,6 százalék, míg a legalacsonyabb az ilyen jellegű hírek aránya a Kossuth Rádión volt, 1,8 százalékkal.

Külön kategóriaként kerültek feltüntetésre az árvízzel kapcsolatos tudósítások. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben volt politikai vetülete az árvíznek, úgy a politikai hírek kategóriájába került, melynek részletes bemutatására a következő fejezetben kerül sor. Az árvízi hírek kapcsán megjegyezendő, hogy ezek a hírek csak júniusban szerepeltek napirenden.

A magyarországi árvízhelyzettel foglalkozó nem politikai jellegű tudósítások aránya (a teljes negyedéves adatok tükrében) az m1 műsorában volt a legmagasabb, 6,8 százalékkal, míg a legalacsonyabb a TV2 esetében volt 2,1 százalékkal. Ha azonban csak a júniusi tudósításszámot vesszük alapul a következő arányok rajzolódnak ki: a TV2 műsorában 6,6 százalék, az RTL Klub esetében 9,5 százalék, a Duna Televízió hírműsorában 16,6 százalék, a Kossuth Rádión 17,3, míg az m1 híradójában 20,2 százalék volt az ilyen jellegű hírek aránya. Ugyanakkor fontosnak tartjuk újra hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a politikai relevanciával rendelkező árvízzel kapcsolatos tudósításokat.

A magyar vonatkozású politikai hírek 

A következő ábra a magyar vonatkozású politikai hírek csoportjába sorolt 3496 tudósítás csatornánkénti és időszakonkénti bontását mutatja.

A magyar vonatkozású politikai hírek számának alakulása csatornánként (havi bontás, darab)

hirado-6
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az első negyedévhez hasonlóan ebben a negyedévben is a TV2 hírműsoraiban hangzott el a legkevesebb politikai tartalmú hír. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a csatorna jelentősen növelte a tudósítások számát, ami relatíve a politikai hírek számát is megemelte: 152 darabbal több politikai hír jelent meg a második negyedévben, amely a csatornán elhangzó összes tudósítás 17,6 százalékát tette ki.

Mindezek ellenére az RTL Klub híradójában továbbra is magasabban alakult a politikai jellegű hírek száma és aránya, mint kereskedelmi versenytársánál. Ennek eredményeképpen az RTL Klub hírműsoraiban 22,3 százalék volt a hazai politikai jellegű tudósítások aránya, ami az első negyedévit megközelítő arányt jelent.

Ahogyan a 6. számú ábrán mutatja, a közmédiumok sokkal magasabb számban közvetítettek politikai híreket, mint a kereskedelmi csatornák. Az arányokat tekintve a második negyedévben is a Kossuth Rádió Krónika című hírműsorában végzett az első helyen, 56,1 százalékkal; ugyanakkor, ha a politikai hírek darabszámát vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy az m1 hírműsorában közel száz politikai hírrel több hangzott el – e csatornán a magyar vonatkozású politikai hírek aránya 53,2 százalékot tett ki. A Duna Televízión a politikai hírek aránya az összes tudósításhoz viszonyítva 49,4 százalék volt. Politikailag a legaktívabb hónap a kereskedelmi csatornák számára a június volt, mely főként az árvízi védekezéssel összefüggő politikusi megnyilatkozásoknak volt köszönhető. A növekvő politikai aktivitást bizonyítja a 7. számú ábra a kereskedelmi csatornák esetében. A TV2 hírműsorában júniusban 20 százalék, míg az RTL Klub híradójában 25 százalék volt a magyar vonatkozású politikai hírek arányszáma.

A közszolgálati csatornákon júniusban elhangzó politikai hírek számára nem gyakoroltak érdemi hatást az árvízi védekezéssel kapcsolatos politikusi megnyilatkozások. A közmédia csatornáin a májusi hónapban jelentek meg a legnagyobb arányban politikai hírek. A sort ebben a negyedévben is a Kossuth Rádió vezeti 58 százalékkal, míg az m1 híradójában 54 százalék, a Duna Televízión pedig 51 százalékon állt meg a mutató az év ötödik hónapjában.

A magyar vonatkozású politikai hírek időtartama csatornánként (havi bontás, ÓÓ:PP:MM)

hirado-7

Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A magyar vonatkozású politikai hírek arányát azok időtartamának tükrében vizsgálva megállapítható, hogy maximum 1,7 százalékpontos eltérés mutatkozott meg a két arányszám között az összes csatorna esetében. A leginkább szimmetrikus a két adat az m1 esetében volt, itt a politikai hírek aránya az összes tudósításhoz viszonyítva 53,2 százalék, a politikai hírek időtartama pedig 53,1 százaléka volt az összes tudósítás időtartamának, de a Kossuth Rádiónál is csak 0,2 százalékpontos eltérés volt. A legnagyobb eltérés – 1,7 százalékpontos – a Duna Televízió híradójában volt a két mutató között.

A belpolitikai vonatkozású híreket 11 fő kategóriába soroltuk. Ezeken a kategóriákon belül ebben a negyedévben négy olyan kategóriát vettünk fel, amely az elemzési időszak politikai napirendjében kijelölt pozíciója alapján kapott helyet. Az első ilyen kategória az Alaptörvény módosításával összefüggő híreket tartalmazza, a másik a dohány-kiskereskedelem átalakításával kapcsolatos híreket, a harmadik a rezsicsökkentésről szóló tudósításokat, a negyedik azokat az árvízi helyzettel foglalkozó beszámolókat, amelyekben politikai szereplők is helyet kaptak, politikai relevanciával bírnak.

Az egyes magyar politikai témák megjelenésszáma (negyedéves összesítés, darab)

hirado-8

Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A fenti ábra az egyes magyar politikai vonatkozású témák megjelenésszámát összesíti. Az ábra szerint a vizsgált hírek legnagyobb részét a szakpolitikai tartalmúak tették ki 19,3 százalékos aránnyal, ami 1,8 százalékpontos csökkenésnek felel meg az első negyedévhez képest. Nem sokkal maradt el ettől az adattól a gazdaságpolitikai hírek aránya, amely 18,5 százalékot tett ki.

Azokat a híreket, amelyek szorosan a pártok működéséhez, politikai álláspontjához kapcsolódnak a pártpolitikai hírek kategóriába soroltuk. A pártpolitikai hírek a második negyedévben is a harmadik helyre kerültek. A politikai hírek 11,5 százaléka, szám szerint 401 tartozott ide, mely két százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedév ugyanezen adatához képest.

A fejezet elején jelzett négy kategória – amelyek az elemzési időszak politikai napirendjében kijelölt pozíciójuk alapján kaptak helyet (dohánykereskedelem, rezsicsökkentés és Alaptörvény-módosítás, árvíz) – együttesen a politikai hírek 18,2 százalékát képviselték.

A négy kategória közül az árvízi politikai hírek kaptak a legnagyobb szerepet; a csak júniusban a napirenden lévő téma az összes politikai tudósítás 8,8 százalékát képviselte. Érdemes megjegyezni, hogy pártpolitikai hírek után ez a kategória képviselte a legnagyobb arányt a teljes negyedévet tekintve.

A rezsicsökkentéssel foglalkozó hírekhez a politikai hírek 4,3 százaléka tartozott, mely 2,3 százalékpontos csökkenés az első negyedévhez képest, tehát a téma kisebb mértékben tudta befolyásolni a napirendet a vizsgált hírműsorokban a félév második részében, ugyanakkor továbbra is látható maradt.

A dohánykereskedelem átalakításával, a trafikpályázattal összefüggésben megjelent tudósítások a politikai hírek 2,8 százalékát tették ki. A téma májusban eredményezte a legtöbb megjelenést: míg áprilisban 21 és júniusban 8 tudósítás kapcsolódott hozzá, addig májusban 89 alkalommal jelent meg a vizsgált hírműsorok napirendjén. Az Alaptörvény módosításával összefüggő hírek száma 79 volt az elemzett három hónapban, mely az összes politikai hírhez viszonyítva 2,3 százalékos aránynak felel meg.

A következő ábra csatornánkénti bontásban mutatja a magyar vonatkozású politikai hírek negyedéves megoszlását, bemutatva, hogy a különböző csatornák híradóiban milyen arányban szerepeltek az egyes témák, így segítségükkel tovább vizsgálhatók az egyes csatornák híradó- szerkesztési sajátosságai.

A magyar politikai vonatkozású hírek témánkénti csoportosítása (negyedéves összesítés, darab)

hirado-9
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A gazdaságpolitikai hírek aránya a második negyedévben a Duna Televízió híradójában volt a legmagasabb, ezen a csatornán elhangzó magyar vonatkozású politikai hírek 20,9 százaléka foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel, de nem sokkal maradt el a Kossuth Rádió műsora sem, a Rádió esetében 20,6 százalék volt ez az arányszám. A legkisebb arányban a két kereskedelmi csatornán jelentek meg az ehhez a csoporthoz tartozó tudósítások: az RTL Klub híradójában elhangzó magyar politikai hírek 14,1 százaléka, a TV2 Tények című műsorában pedig 13,2 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható.

A szakpolitikai témájú politikai hírek aránya az előző negyedévhez hasonlóan a Kossuth Rádió hírműsorában volt a legmagasabb 23,3 százalékkal. Az RTL Klub híradója ebben a sorban a második helyet foglalja el 20,8 százalékkal. E mutató a TV2 műsorában volt a legalacsonyabb, ahol a negyedév során elhangzó magyar vonatkozású politikai hírek 14,8 százaléka volt ebbe a kategóriába sorolható.

Külpolitikai vonatkozású híreket leginkább a Duna Televízió hírműsora tartalmazott, ehelyütt a magyar politikai hírek 11,7 százaléka volt ebbe a csoportba sorolható, de a másik két közszolgálati csatornán is közel hasonlóan alakult ez az arányszám: az m1 híradójában 9,1 százalék, a Kossuth Rádión 8,8 százalék volt. A két kereskedelmi csatorna tudósításai közé azonban lényegesen kevesebb magyar külpolitikai eseményről szóló beszámoló került be: a TV2 Tények című műsorában a politikai hírek 4,9 százaléka, míg az RTL Klub esetében csupán a 3,5 százaléka sorolható ide. Szorosan a külpolitikai témához kapcsolódik a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikai szereplőket tartalmazó hírek megjelenése is. Ezek aránya szintén a Duna Televízió műsorában volt a legmagasabb, 5 százalék. A két kereskedelmi csatorna egyáltalán nem foglalkozott a határon túli magyarsággal. A két közszolgálati csatorna is szerény mértékben érintette a témakört: a Kossuth Rádió a politikai híreinek 1,7 százalékában, míg az m1 a 0,8 százalékában.

Ki kell emelni a pártpolitikai kötődésű politikai hírek alakulását. A 9. ábráról leolvasható, hogy az ebbe a kategóriába sorolt tudósítások a legnagyobb arányban a közszolgálati csatornákon jelentek meg. A vizsgált időszakban a pártpolitika az m1 műsorában – ahol a legmagasabb ez az arányszám – 14,8 százalék volt, ezzel szemben az RTL Klub esetében 7,2 százalék, míg a TV2 műsorában 4,9 százalék.

A fentiábra azt bizonyítja, hogy az egyes önkormányzatok életét, a helyi ügyeket megjelenítő tudósítások aránya a két kereskedelmi csatornán kimagasló volt. A legnagyobb mértékben a TV2 foglalkozott helyi jellegű hírekkel, a politikai jellegű tudósításainak 20 százalékában, de az RTL Klub híradója is 9 százalékában. A közszolgálati csatornák lényegesen kisebb arányban foglalkoztak az önkormányzatokat érintő ügyekkel, míg a Kossuth Rádió műsorában 5,2 százalék volt ez az arányszám, addig az m1 híradójában csupán 2,8 százalék, a Duna Televízión pedig 1,5 százalék.

A dohánykereskedelem átalakításával és a dohánytrafikok pályáztatásának folyamatával összefüggő tudósításokkal az RTL Klub híradója foglalkozott a legnagyobb mértékben, itt minden 100 tudósításból 9,5 tudósítás tartozott ebbe ehhez a kategóriához. A TV2 is nagyobb arányban tudósított erről a témáról, mint a közszolgálati csatornák; a kereskedelmi televízió politikai híreinek 3,4 százaléka volt ide sorolható.

Ahogy azt korábban jeleztük, a közszolgálati csatornákon ebbe a kategóriába sorolt hírek aránya alacsonyabb volt: a Duna Televízión 1,9 százalékos, az m1 híradójában 1,8 százalékos, a Kossuth Rádión 1,2 százalékos. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy míg a közszolgálati csatornákon nominálisan nagyjából ugyanannyi tudósítás foglakozott a trafikokkal, addig az RTL Klub megközelítően háromszor annyi beszámolót szentelt a témának.

Az olyan árvízi védekezéssel kapcsolatos eseményekről beszámoló tudósítások aránya, amelyekben politikai szereplők véleménye, tevékenysége is megjelent a vizsgált médiumok mindegyikén közel azonos arányban kapott teret (8,1 százalék és 8,6 százalék közötti tartomány), egyedül a TV2 hírműsorában érzékelhető jelentősebb eltérés, ugyanis itt volt a legmagasabb az ilyen tudósítások aránya: 11,9 százalék.

Enyhe különbség alakult ki a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között a rezsicsökkentés kérdéskörében. A közszolgálati csatornák közül az m1 és a Duna Televízió a politikai híreinek 5,1 százalékában tudósított a lakosság terheinek csökkenésével összefüggő hírekről, míg a Kossuth Rádió 4,4 százalékos arányban. A kereskedelmi csatornák a hírműsoraiban azonban kisebb teret szántak e témának: az RTL Klub híradójában 3,2 százalék, míg a TV2 műsorában 2,1 százalék volt ez a mutató.

Szereplők a politikai hírekben

2013. második negyedévében a vizsgált médiumok esti hírműsoraiban az összes magyar politikai tudósításon belül 8148 szereplő álláspontja jelent meg, 922 szereplővel több, mint az első negyedévben, így egy magyar vonatkozású politikai hírben átlagosan 2,33 szereplő jelent meg. Az egy politikai hírre jutó szereplők száma májusban volt a legalacsonyabb, 2,29 – de még ez a szám is magasabb, mint az előző negyedévben mért legmagasabb adat (januárban 2,21 szereplő jutott egy politikai hírre). Júniusban is magasabb volt ez a mutató, akkor átlagosan 2,32 szereplő kapott megszólalási lehetőséget egy politikai tudósításban. Az áprilisi adat kimagasló volt, ebben a hónapban az 1132 politikai hírre összesen 2692 szereplő jutott, tehát egy hírre átlagosan 2,38.

A magyar politikai tartalmú hírekben megjelent szereplők megoszlása (negyedéves összesítés, százalék)

hirado-10
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A fenti ábra szerint a kormány álláspontja jelent meg a legtöbbször a politikai hírekben. A vonatkozó tudósítások szereplőinek 23 százaléka tartozott a kormányzati szereplőkhöz, ami 1,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest.

A Fidesz a legmagasabb megjelenésszámmal rendelkező pártként a politikai hírek szereplőinek 9,6 százalékát tette ki, ez az év első három hónapjának adataival összehasonlítva egy százalékkal kevesebb. A kisebbik kormánypárt megjelenési-arányszáma egy százalékra csökkent, ami 0,5 százalékpontos csökkenésnek felel meg. A második legtöbbet szereplő párt az MSZP volt, az ellenzéki párthoz tartozó szerepelők álláspontját a politikai hírekben megjelent szereplők 7,4 százalékát képviselte. Az első negyedévben ez a mutató 7,9 százalék volt. A harmadik legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM választási szövetség volt 2,9 százalékkal; ez egyben azt is jelenti, hogy az előző negyedévhez képest megelőzte a Jobbikot, amely a magyar politikai hírekben megjelent összes szereplő 2,8 százalékát adta, és az LMP-t is. Az LMP megjelenéseinek aránya jelentősen csökkent az előző negyedévhez képest, tehát folytatódott a márciusban elkezdődött trend, miszerint a párt a parlamenti frakciójának megszűnését követően kevesebb alkalommal kap lehetőséget álláspontjának megjelenítésére az esti hírműsorokban. Az LMP álláspontját a szereplők 1,3 százaléka képviselte, ez a Demokratikus Koalíció mutatójánál is alacsonyabb, hiszen a Gyurcsány Ferenc vezette párthoz tartozó szereplők 1,4 százalékos arányt tettek ki az összes szereplőn beül.

A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének aránya az egyes csatornák esti hírműsoraiban (negyedéves összesítés, százalék)

hirado-11
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A fenti ábra csatornánkénti bontásban mutatja a kormány, a kormánypártok, az ellenzéki pártok megjelenésszámának arányát. Az előző negyedévhez hasonlóan a közszolgálati csatornák a kereskedelmi csatornákhoz képest több – a klasszikus értelemben vett – politikai kategóriába sorolható szereplő álláspontját jelenítették meg. A legnagyobb arányban a Kossuth Rádió hírműsora jelenített meg a kormányzathoz tartozó szereplőket, a politikai hírekben megjelent összes szereplő 26,9 százaléka tartozott ebbe a csoportba. A kereskedelmi csatornákon ugyanakkor ez az arányszám 20 százalék alatt maradt, az RTL Klub esetében 19,3 százalék, a TV2 híradójában pedig 17 százalék volt. Ahogy a 11. ábrán is látható a legszembetűnőbb különbség a kormánypártok megjelenéseinek arányában mutatkozik meg a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között. Míg a közszolgálati csatornák esetében 12 százalék feletti aránnyal rendelkeznek a kormánypártok, addig a TV2 híradójában csupán 5,8 százalék, az RTL Klub műsorában 7,4 százalék az arányuk. Az ellenzéki álláspontok megjelenésével kapcsolatban a törésvonal már nem a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák között húzódott, hanem a TV2 és a többi csatorna között. Amíg az ellenzéki pártok megjelenéseinek aránya az RTL Klub műsorában 15,6 százalék volt, mely érték hasonló a közszolgálati médiumok műsoraiban mérthez, addig a TV2 Tények című műsorában ez a mutató 9,3 százalékon zárt.

A lenti ábra a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseit mutatja, de úgy, hogy 100 százaléknak e három kategória összegét tekintettük.

A kormány, kormánypártok, és az ellenzéki pártok megjelenésének paritásos vizsgálata az egyes csatornák esti hírműsoraiban (negyedéves összesítés, százalék)

hirado-12

Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az ábra adataiból látható, hogy a kormány és a kormánypártok megjelenéseinek esetében az 1/3-1/3 paritásos arány nem teljesül, a kormány megjelenései kerültek előtérbe, főleg a kereskedelmi csatornák műsorában. Ugyanakkor azt ki kell emelni, hogy az ellenzéki pártmegjelenések aránya jobban megközelítette az 1/3-os arányt: e mutató a Duna Televízió műsorában volt a legalacsonyabb, 28,2 százalékkal, míg a legmagasabb az RTL Klub esetében volt, ahol 36,8 százalékot mértünk.

A szereplők megjelenéseinek aránya az egyes csatornák híradóiban (negyedéves összesítés, százalék)

hirado-13
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A fenti ábra az egyes csatornákon megjelent szereplők megoszlásának arányát mutatja. A közszolgálati csatornákon a politikai hírekben a pártok közül a Fidesz jelent meg a legnagyobb arányban, míg a két kereskedelmi csatornán az MSZP. A különbség nem abba mutatkozott meg, hogy arányaiban több megjelenést kapott volna a szocialista párt, hanem abban, hogy a nagyobbik kormánypárt közel fele akkora százalékkal rendelkezett, mint a közmédiumokon. A TV2 híradójában a Fidesz megjelenéseinek aránya 5,4 százalék, az RTL Klub műsorában 6,6 százalék, ezzel szemben a közszolgálati csatornák mindegyikén 11 százalék feletti (m1 11,2 százalék, Duna Televízió 11,7 százalék, Kossuth Rádió 11,1 százalék).

A kereskedelmi csatornákon és az m1 esti híradójában az Együtt–PM választási szövetség kapta a legtöbb megjelenési lehetőséget az MSZP mögött, azonban a Duna Televízió és a Kossuth Rádió a műsorában a Jobbik megelőzte Bajnai Gordon pártját.

Az LMP az RTL Klub híradójában szerepelt a legnagyobb arányban, itt az összes szereplő tekintetében 2,2 százalékos aránnyal rendelkezett a párt, ezzel ez az egyetlen csatorna, ahol a zöld párt megelőzte a Jobbikot. Ugyanakkor a TV2 Tények című műsorában az LMP megjelenésinek arányszám mindössze 0,3 százalék volt. A Demokratikus Koalíció arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőségét az m1 híradójában kapta, itt a szereplők 2 százaléka tartozott a párthoz, emellett ez a párt is a TV2 híradójában rendelkezik a legkisebb arányszámmal, 0,7 százalékkal. A TV2 esetében mért alacsony arányszámok egyértelmű magyarázata, hogy e csatorna műsorában a pártálláspontok összesített aránya 15 százalék volt, míg a többi csatornán 20 százalék feletti – a Kossuth Rádió esetében ez 31,6 százalékot jelent.

A 14. számú ábra a 13. számú diagram adatsorát egészíti ki: az egyes szereplők megjelenésszámát mutatja havi bontásban, így e grafikonról megállapítható, hogy a politikai napirend gyakorolt-e valamilyen hatást a megjelenésszámokra.

Egyes szereplők megjelenésszáma (havi bontás, darab)

hirado-14
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Júniusban a napirendet leginkább meghatározó téma az árvízi védekezés volt, mely markánsan befolyásolta az egyes szereplők megjelenéseinek számát. A KDNP és az Együtt–PM választási szövetség kivételével mindegyik pártnak júniusban csökkent a megjelenésszáma, míg a kormány és főként az önkormányzati szereplők többször szerepeltek a vizsgált hírműsorokban, ami annak köszönhető, hogy főként ez a két szereplő tájékoztatta a lakosságot az éppen aktuális árvízi helyzetről.

A június nagy vesztese ilyen tekintetben mindenképpen az MSZP, aki az árvízi helyzetre való tekintettel beszüntette arra az időszakra az aktív kommunikációját, ez a grafikonon is jól látszódik, az ellenzéki párt megjelenésszáma a májusi 233 darabszámról 155 darabara csökkent.

Szintén nagyarányú csökkenés mutatkozott meg a Demokratikus Koalíció esetében is, hiszen a párt az április és májusi megjelenésszámának a felét érte el júniusban. A Jobbik vesztett a legkevesebbet a megjelenésszámából, a párt abban a hónapban 64 alkalommal jelent meg a hírműsorokban. Az LMP a parlamenti frakciójának megszűnését követően jelentősen veszített aktivitásából az esti hírműsorokban, de a márciusi (24 megjelenés) mélypontot követően áprilisban 34-re, májusban 47-re emelkedett a megjelenésszáma, de júniusban főként abból eredően, hogy a kormány, illetve az önkormányzatok uralták a napirendet az árvízi védekezéssel kapcsolatban, csökkent ennek a pártnak is a megjelenésszáma: júniusban 24 alkalommal szerepelt a hírműsorokban, mely megegyezik a frakciójuk megszűnésének hónapjában mérttel.

Az alábbi táblázatok a hazai vonatkozású politikai hírek és az azokban megjelenő szereplők kapcsolatát mutatja részletes bontásban. A táblázatok megállapítható, hogy az egyes pártok megjelenési milyen kapcsolatban állnak az egyes témákkal. Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a táblázatok nem az egyes pártok megjelenésszámát mutatják, hanem azt, hogy hány adott témájú hírben szerepelt egyszer vagy többször az adott szereplő álláspontja. Az 1. számú táblázat összesítve mutatja, hogy az adott csoporthoz tartozó szereplő hány hírben szerepelt.

A magyar vonatkozású politikai hírek és a szereplők kapcsolata
hirado-15

Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Megállapítható, hogy az előző negyedévhez hasonlóan a második negyedévben is a pártpolitikai hírek tették ki a pártok megjelenéseinek a legnagyobb részét. A Fideszhez tartozó szereplők álláspontja 24,9 százalékban pártpolitikai hírekben jelent meg, a KDNP esetében ez az arányszám már 34,9 százalék volt. De hasonló ez az arány az ellenzéki pártok esetében is: MSZP megjelenéseinek 26,4 százaléka, a Jobbik megjelenéseinek 33,3 százaléka kapcsolódik a pártpolitika kategóriába. Az Együtt–PM választási szövetség esetében figyelemreméltó ez a mutató, hiszen főként a nagyobbik kormánypárt és a közte végbemenő politikai csatározások következtében ennek a pártnak a megjelenéseinek 51,9 százaléka pártpolitikai témájú volt. Az LMP esetében ez a mutató 21 százalék, míg a Demokratikus Koalíciónál 45 százalék.

Érdemes megvizsgálni a gazdaságpolitikai témák kapcsán a pártok aktivitását. Az adatokból kiderül, hogy egyértelműen a Fideszhez és az MSZP-hez tartozó szereplők uralták ezt a témát, hiszen mind a két párt közel azonos alkalommal – Fidesz: 139, MSZP: 140 – jelenítette meg álláspontját ebben a témakörben, mely a Fidesz összes szerepléséhez viszonyítva 17,9 százalékos, míg az MSZP esetében pedig 23,4 százalékos arány. A Jobbik szerepléseinek 20,1 százaléka kapcsolódott a gazdaságpolitikai témakörhöz, míg az Együtt–PM választási szövetséghez tartozó szereplőknél ez az arány csupán 8,2 százalék, melynél az LMP és a Demokratikus Koalíció mutatója is magasabb: előbbié 18,1 százalék, utóbbié 12,6 százalék.

A rezsicsökkentés témájában egyértelműen a Fidesz álláspontja jelent meg a legtöbbször, a párt álláspontja 12,2 százalékban olyan hírekben jelent meg, amelyik ehhez a témakörhöz kapcsolódott. Az MSZP szereplőinek 2,5 százaléka jelent meg csupán az ilyen jellegű hírekben, egyedül még a kisebbik kormánypárt tudott 5 százaléknál magasabb arányt elérni ebben a témában, ennek a pártnak a mutatója 8,4 százalék volt. Jól látható tehát, hogy a rezsicsökkentés témáját egyértelműen dominálták a kormánypártok.

Érdemes megjegyezni, hogy az olyan határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai hírekben csupán a Fidesz, a KDNP és az Együtt–PM választási szövetség jelent meg egy alkalomnál többször (16, 8 és 6 alkalommal).

A következő kiegészítő táblázatok az 1. számú táblázat adatsorát mutatják pártonkénti bontásban a szereplések száma szerinti csökkenő sorrendben.

A Fidesz és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-16
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A KDNP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-17
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az MSZP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-18
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A Demokratikus Koalíció és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-19
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A Jobbik és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-20
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az LMP és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-21
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az Együtt-PM választási szövetség és a magyar politikai vonatkozású hírek kapcsolata

hirado-22
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Elemzésünk során mértük azoknak a politikusoknak a megjelenésszámát is, akik hanggal képviselték álláspontjukat az egyes témák kapcsán az esti hírműsorokban, tehát nem csak a műsorvezető számolt be az adott politikus tevékenységéről. Három csoportba soroltuk a legtöbb tíz megjelenőt: kormánypárti politikusok, ellenzéki párthoz tartozó politikusok és a kormányzathoz kapcsolódó politikusok.

A kormánypárti (Fidesz- KDNP) politikusok közül a legtöbbet Rogán Antal szerepelt az esti hírműsorokban saját hangján, összesen 65 alkalommal. Őt Kocsis Máté követi 52 ilyen típusú megjelenéssel, Zsigó Róbert 51 darabbal a harmadik a kormánypártokon belül. Az ellenzéki pártok sorai közül az MSZP pártelnökének, Mesterházy Attilának jelent álláspontja a saját hangján, összesen 65 esetben, őt követi a sorban Bajnai Gordon 47 megjelenéssel, míg a harmadik Török Zsolt 44 alkalommal. Érdemes megjegyezni, hogy LMP-s politikus nem került be a top 10-es listába.

A kormányzati szereplők közül a miniszterelnök szerepelt a legtöbbet saját hangján, kiemelkedően sokszor: 283 alkalommal. A miniszterelnök után nemzetgazdasági minisztere, Varga Mihály álláspontja jelent meg legtöbbször, összesen 101 esetben. A harmadik a kormányzati szereplők esetében 77 alkalommal Szijjártó Péter. Az alábbi táblázatokban az első tíz megjelenőt tüntettük fel.

A kormányzathoz tartozó szereplők önálló megjelenései

hirado-23
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

A kormánypártokhoz kapcsolódó szereplők önálló megjelenései

hirado-24
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó szereplők önálló megjelenései

hirado-25
Forrás: Nézőpont Intézet Médiaműhely

Módszertan 

A negyedéves híradóelemzés során öt csatorna esti, fő híradóinak kvantitatív elemzését végeztük el 2013. április 1. és június 30. között.

A vizsgálat során csak a híradók törzstartalmát vizsgáltuk, az ahhoz kapcsolódó, kiegészítő részeket (például: időjárás-jelentés, sporthírek, közlekedési hírek) nem. Ezek a kapcsolt részek nem képezik részét az időtartamra vonatkozó vizsgálatainknak sem.

A híradókban szereplő headline-ok nem szerepelnek az elemzésben önálló tudósításként, ugyanakkor a híradók törzsidőtartamának részét képezik, ezért ott feltüntetésre kerültek.

A vizsgálat során a hírműsorokban közölt bejátszásokat témáik szerint kategorizáltuk. A besorolás a tudósítás megjelenített tartalma alapján történt. A következő kategóriákat alkalmaztuk:

  • Magyar vonatkozású politikai hírek: E kategóriába azok a tudósítások tartoznak, amelyek mindenki számára egyértelműen beazonosítható politikai tartalommal bírnak, olyan tartalommal, amely a magyar politikai térhez szorosan köthető, vagy a magyar politikai teret közvetlen érintő külpolitikai esemény, vagy olyan esemény, amelyen a magyar politikai élet jelentős szereplői megjelennek, megszólalnak. Ezt a kategóriát további elemzésnek vetettük alá.
  • Gazdasági hírek: A gazdaság alakulásával kapcsolatos tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal. Ide tartoznak jellemzően a benzin árának, vagy a valutaárfolyamok alakulása. 
  • Külföldi hír: Külföldi eseményről, hírről szóló, politikai relevanciával bíró tudósítások.
  • Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek: Olyan külföldi tudósítások, melyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, ugyanakkor közvetlen kapcsolat nincs a magyar politikai élettel.
  • Helyi ügyek: Olyan tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal.
  • Baleset és bűnügy: Bűncselekményről, gyilkosságról, balesetről és büntetőeljárásról beszámoló belföldi és külföldi hírek politikai relevancia nélkül.
  • Bulvárhírek: Bulvártémákat feldolgozó tudósítások belföldi és külföldi témákban egyaránt. 
  • Időjárási hírek: Az időjárással kapcsolatos, politikai tartalom nélküli tudósítások, melyek a híradók törzsanyagában kaptak helyet.
  • Árvíz – belföldi hírek: Olyan, az árvízi helyzettel kapcsolatos tudósítások kerültek ebbe a kategóriába, amelyek belföldi vonatkozásúak, de nem politikai tartalmúak voltak.
  • Árvízi – külföldi hírek: Olyan, az árvízi helyzettel kapcsolatos tudósítások kerültek ebbe a kategóriába, amelyek külföldi vonatkozásúak.
  • Kultúra: A kulturális élet eseményeiről, az itt végbemenő változásokról és kulturális programokról beszámoló, nem politikai vonatkozású tudósítások.
  • Egyéb: Minden olyan hír, mely más egyéb kategóriába nem volt egyértelműen besorolható.

A magyar vonatkozású politikai híreket az alábbi alkategóriákba soroltuk:

  • Gazdaságpolitika: A gazdasági szektorban történt eseményekről, innen induló kezdeményezésekről, a gazdasági szereplők tevékenységeiről beszámoló hírek, amelyek kapcsolódnak magyar politikai szereplőkhöz, a magyar politikai élethez.
  • Szakpolitika: Egyes szakpolitikai területeket érintő tervezetekről, konferenciákról, döntésekről beszámoló hírek, amelyek egyes területeket szakmai szempontból közelítenek meg. Ide tartozik az adórendszer kérdése is, mint szakpolitikai terület.
  • Külpolitika: Külpolitikai kérdésekkel, külföldi találkozókkal, kapcsolatokkal és államközi kapcsolatokkal foglalkozó hírek, melyek rendelkeznek magyar vonatkozással.
  • Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek: Az olyan hírek, amelyek a határon túl élő magyarság kérdéseivel foglalkoznak és ezzel párhuzamosan magyar politikai tartalmat is megjelenítenek.
  • Pártpolitika: A pártpolitikai küzdelmekhez kapcsolódó, azokat jellemző konfliktusokról szóló tudósítások, illetve a pártok belügyeivel foglalkozó hírek.
  • Önkormányzati: Önkormányzatokhoz kapcsolódó kérdésekkel, eseményekkel foglalkozó, politikai tartalommal bíró hírek.
  • Alaptörvény-módosítás: Olyan tudósítások, melyek középpontjában az Alaptörvényre vonatkozó módosítási javaslatok állnak.
  • Rezsicsökkentés: A rezsicsökkentéssel kapcsolatos tudósítások
  • Árvíz: Azok az árvízzel kapcsolatos hírek kerültek ebbe a kategóriába, amelyek rendelkeztek magyar politikai relevanciával is.
  • Dohánykereskedelem: A dohány-kiskereskedelem rendszerének átalakításához kapcsolódó politikai tartalmú tudósítások kerültek ebbe a kategóriába.
  • Egyéb: A többi kategóriába be nem sorolható, magyar politikai tartalommal rendelkező tudósítások.

A magyar politikai vonatkozású politikai hírekben megjelent álláspontokat is összesítettük. Álláspontnak tekintettük az adott szereplőhöz kapcsolódó minden releváns megjelenést, legyen az önállóan képviselt, vagy beolvasott. Emiatt egy tudósításban akár az adott szereplőkategóriához tartozóan több megjelenés is kapcsolódhat (például: egymásnak ellentmondó álláspontok, kiegészítő érvek stb.). Mindig az adott szereplő megjelenésének témáját vettük figyelembe a kategorizálás során (például: ha képviselő és polgármester is a szereplő, akkor az adott megjelenés határozza meg, mely kategóriába került, illetve ha egy egyértelmű pártkapcsolattal rendelkező önkormányzati politikus országos témában szólalt meg, akkor a párthoz kapcsolódik). Az alábbi szereplőket különböztettük meg a vizsgálatunk során:

  • Fidesz: A Fidesz, és a Fideszhez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebben a kategóriába.
  • KDNP: A KDNP, és a KDNP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • MSZP: Az MSZP, és az MSZP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • DK: A Demokratikus Koalíció, és a Demokratikus Koalícióhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • Jobbik: A Jobbik, és a Jobbikhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • LMP: Az LMP, és az LMP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • Együtt–PM: Az Együtt-A Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarország, és az Együtt–PM választási szövetséghez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • Kormány: A kormány, és a kormányhoz formálisan kapcsolódó személyek álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába.
  • Önkormányzati: Valamely önkormányzathoz formálisan kapcsolódó személyek álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába, amennyiben önkormányzat (politikai) ügyében szólalnak fel, és nem pedig országos politikai téma kapcsán. Az önkormányzati kategóriába sorolhatók pl. polgármesterek, önkormányzati képviselők, hivatali tisztségviselők, jegyzők.
  • Külföldi szereplők: Más országokhoz kapcsolódó szereplők, illetve nemzetközi szervezetek álláspontjainak megjelenései.
  • Nem politikai szereplők: A nem politikai szereplők kategóriába a politikai hírekben megjelenő, más kategóriába nem besorolt, nem hivatásos politikusok álláspontjait sorolhatjuk. E kategóriát továbbbontottuk elemző-szakértő, érdekképviseletek, civil és nonprofit szervezetek, valamint egyéb kategóriára.

A szereplők kapcsán külön megvizsgáltuk, kik jelentek meg önállóan a magyar vonatkozású politikai tudósítások során. E kategória azokat a megjelenéseket tartalmazza, akik saját hanggal képviselhették álláspontjukat a politikai hírek kapcsán.

Az elemzésben szereplő adatok kerekített adatok.
(BrandTrend)