Kategória: Kutatás.

Az év első negyedében a GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének értéke – a korábbi évek mozgásait követve – újra emelkedett.

A fogyasztói várakozások is javultak, ugyanakkor a kereskedelem számára nem kecsegtet túl sok jóval a tény, miszerint a vásárlási hajlandóság a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az első három hónapban.

Lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és inflációs várakozások; a többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg 125,3 ponton áll.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: az index csaknem 30 ponttal 148,8 pontra nőtt. E növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.

A három index egymáshoz viszonyított alakulása, 2009. március – 2012. március

fogyasztoi_indexek_gfk
Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária

A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) január-március időszakban utoljára a tavalyi év elején látott mértékben – 16 ponttal – csökkent és 99,2 ponton állt meg 2012 márciusában.

"Ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató – hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. "A három index időben egymáshoz viszonyított alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság egymástól elválása; a vonatkozó indexértékek vonalának egyfajta "ollóként" nyílása az aktuális negyedévben" – mutatott rá a szakember a jelenségre.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több, mint fele (51 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen.

Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része – tízből kilencen – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada (66 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben az előző időszakban mért 23 százalékkal), 75 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt (ez az arány az előző időszakban 71 százalékot tett ki). A hitelfelvételi kedv alakulásának hátterében az áll, hogy tízből mintegy négyen (42 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz minden második honfitársunk venne lakást mostanság. A lakosság mintegy fele (54 százalék) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakásuk eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket.
(BrandTrend)