Kategória: Kutatás.
Ez az egyik legfontosabb megállapítása a GfK Európai Fogyasztói Hangulat felmérésének, amely az Európai Unió 11 országában méri az árak és a jövedelem alakulására vonatkozó várakozásokat, valamint a vásárlási hajlandóságot. 
A GfK Európai Fogyasztói Hangulat felmérésében vizsgált országok – Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság – lakossága teszi ki az Európai Unió 27 tagországának népességének közel 80 százalékát. 
Miután a válság elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás időszaka. Ehhez hasonló utoljára a második világháború idején volt. Számos országban enyhe emelkedés figyelhető meg a gazdasági mutatókban az első negyedévhez képest. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság következményein még korántsem jutottak túl. Sok fogyasztó még bizonytalan, és nincs meggyőződve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz. Néhány országban (leginkább Görögországban) a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülniük. A folyamatok további bizonytalan alakulása hatással van a fogyasztói bizalomra és a gazdasági növekedésre is.  
Magyarországon a fogyasztói bizalom csökkenő tendenciája megfordult 2011 júniusában, és növekedésnek indult. Az index értékének növekedését azonban óvatosan kell értékelni, mert csak a következő időszakokban fog eldőlni, hogy mennyire stabil ez a bizakodás – derül ki a Corvinus-GfK Fogyasztói Bizalom Index felméréséből. A magyarok a korábbinál jobban bíznak az ország gazdasági helyzetének rövid távú javulásában. 
A másik fő kérdés Európában az infláció. Például Bulgáriában az év végéig várható általános árnövekedés 5-6 százalék közötti. Különösen az élelmiszer- és az üzemanyagárak aggasztják az európai fogyasztókat.   
Gazdasági várakozások
A kutatásban részt vevő országok szinte mindegyikében vége van a válságnak. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági várakozások növekedtek a második negyedévben, vagy legalább a márciusban rögzített szintet tartják. Számos fogyasztó reméli, hogy országának gazdasága belátható időn belül (középtávon) kilábal a válságból. Kivéve Ausztriát, ahol a mutató már év eleje óta csökken, valamint a Cseh Köztársaságot. Németország továbbra is Európa húzóereje: a mutató ott jelenleg 50,3 ponton áll. Az index határozott növekedést produkált Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is. Az elmúlt 12 hónapban Románia szintén emelkedő tendenciát mutat: az index a júniusi -71 pontról folyamatos emelkedéssel érte el a jelenlegi, -26,2 pontos szintet.  
Az idei évre előjelzett 1,9 százalékos növekedés ellenére a csehek jelenleg csak kis mértékben bíznak gazdaságukban. Ez tükröződik a fogyasztók gazdasági várakozásaiban is, ami a legalacsonyabb értéken áll 2006 óta. A bizonytalanság fő oka a belpolitikában keresendő: a cseh kormány válságban van. A lakosság szerint a bejelentett intézkedéseket, különösen a nyugdíjat érintőket, nem fogják terv szerint megvalósítani, és az év második felében várható növekvő munkanélküliség további aggodalomra ad okot. Ezekkel és a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal magyarázható a csehek pesszimista jövőképe a következő hónapok gazdasági növekedésére vonatkozóan. 
Ausztriában az index közel 10 pontot esett a második negyedévben, jelenleg 21 ponton áll. Az európai pénzügyi válság és a több milliárdos görög mentőcsomag is aggasztja a fogyasztókat. Akárcsak a csehek, az osztrákok is a gazdaságban bekövetkező aránytalanságoktól tartanak. 
A görögországi gazdasági várakozások úgy tűnik, hogy rövid időre stabilizálódtak, habár az index még mindig rendkívül alacsony, jelenleg -54,7 ponton áll. Ugyanakkor a görög kormányzat által szabott megszorító intézkedések következtében – melyek az EU segély feltételeit képezik – a görögök további megszorításokkal kénytelenek szembesülni. Ez további, áttételes hatással lesz az ország gazdaságára azért, mert a tiltakozás felerősödik. Fontos, hogy a görög kormány kiterjessze a költségcsökkentő intézkedéseit a magas keresetűekre és a gazdasági elitre is, és végre visszaszorítsa a feketegazdaságot. Ellenkező esetben a konszolidáció nem lesz sikeres, és a lakosság sem fogadja majd el.
Árakkal kapcsolatos várakozások
A kutatásban résztvevő számos országban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások elérték a legmagasabb szintet majd a második negyedévben visszaestek. Jelenleg Olaszországban a legalacsonyabb az index (-18,4). Franciaországban a mutató értéke még mindig nagyon magas (32 pont), de jelentősen mérséklődött áprilishoz képest, amikor az index 49 ponton állt. Ausztriában is magasak az árakkal kapcsolatos várakozások 30,6 ponttal.
A mutató növekedett az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Görögországban. 
Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások több mint 19 ponttal csökkentek a márciusi 17,3 pontos értékről a májusi -1,9 pontos értékre. Annak ellenére, hogy az infláció (melynek fő hajtóereje az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése) továbbra is 4,5 százalék körüli értéken van, az elmúlt hónapok jelentős növekedése után a fogyasztók trendtörést várnak. A brit kormány megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja, a viszonylag magas munkanélküliség és a fizetések széleskörű befagyasztása szintén alacsonyabb inflációhoz vezethetnek. Ha a fogyasztók kevesebb (kész)pénzzel rendelkeznek, a kereskedők az áremelkedést nem fogják tudni közvetlenül a fogyasztóikra áthárítani. Ennek eredményeként a tovább gyűrűző áremelkedés középtávon megfékezhető.
Görögországban az árváltozással kapcsolatos várakozások alakulása nem kiszámítható. Áprilistól májusig az index 15,2 ponttal -17,6 pontra zuhant. Júniusban – annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen javultak – az index 8,7 ponton állt. A megszorító intézkedések részét képező adóemeléssel kapcsolatos viták hatással vannak ezekre a folyamatokra. Például a különböző termékeket és szolgáltatásokat, úgy mint az étteremben fogyasztott ételeket és italokat sújtó áfa 11-ről 23 százalékra történő emelése hosszabb távon közvetlenül is befolyásolja a görögök mindennapi életét. A családtagokkal és barátokkal történő szórakozás ugyanis szerves részét képezi a mediterrán ország hagyományainak. A fogyasztók tehát erősen megérzik ennek az adóemelésnek a hatását. Ezen kívül a dohányipari termékekre kivetett adó az olcsóbb márkák felemelkedését célozta meg. Magyarországon az inflációs várakozások kicsit kedvezőbb képet mutatnak, mint korábban. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része (76 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. 
Jövedelmi várakozások
2011 második negyedévében a jövedelmekkel szembeni várakozások Európa-szerte emelkedtek. Az index Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Romániában és Lengyelországban nőtt; néhány esetben jelentős mértékben. Messze a legmagasabb értékkel, 44,6 ponttal továbbra is Németország a vezető. Az index alacsony szinten stabilizálódott Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban, míg Franciaországban rekordmértékű -41,9 pontra csökkent júniusban. Náluk csak a görögök pesszimistábbak a jövedelmi várakozásaikat illetően: a mutató értéke -58,6 ponton állt júniusban. A második megszorító csomaghoz kapcsolódó drasztikus intézkedések, beelértve az adóemelést, a közszférában a juttatások és fizetések további szűkítését, komoly hatással vannak a görög gazdaságra.
A spanyolok fokozatos gazdasági fellendülésben és ezáltal pénzügyi helyzetük javulásában bíznak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 21 százalék felett van, ám ez az érték valamelyest minden szektorban csökken. Ez elsősorban a turizmusnak tulajdonítható. A szezonális turizmusnak köszönhetően jelenleg nagyobb a kereslet a munkaerőpiacon, és ennek követlen hatása van az idénymunkások vásárlóerejére. Az Észak-Afrikába irányuló utazások csökkenése szintén Spanyolország javára vált. Egyelőre még nem látható a munkaerőpiac egészét érintő javulás, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a spanyol fogyasztók hangulata javuljon. 
Lengyelországban áprilisban a mutató elérte minden idők legalacsonyabb értékét -47,5 ponttal. Azóta kissé emelkedett, jelenleg -27,4 ponton áll. A lengyel gazdaság nagyon jól kilábalt a gazdasági válságból és tavaly 3,8 százalékos növekedést ért el. 2011. első negyedévében a GDP körülbelül 4,5 százalékkal nőtt. A lengyelek remélik, hogy a következő hónapokban mindez a fizetéseikben is érezhető lesz. Bár a munkanélküliségi ráta továbbra is magas, mintegy 13 százalék, a foglalkoztatás az első negyedévben 4,1 százalékkal nőtt, ami egy fordulat kezdetét jelzi.
Vásárlási hajlandóság
A folyamatosan javuló gazdasági helyzet és a várhatóan visszatérő magasabb fizetések befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. A trend alakulásából úgy tűnik, minden ország túljutott a mélyponton, és a mutató enyhén emelkedik vagy stabilizálódik. Ebben a tekintetben Németország érte el a legmagasabb értéket 35,1 ponttal, míg Görögországban a mutató a másik végletet képviselve -41,8 ponton állt, amit szorosan követ az Egyesült Királyság -41,5 ponttal.
Bulgáriában a mutató tovább csökkent 2011 második negyedévében – igaz nem olyan jelentős mértékben, mint korábban. Az index március óta közel 6 pontot zuhant és jelenleg -3,1 ponton áll, 2005 februárja óta a legalacsonyabb értéken. Középtávon az infláció jelentheti a legkomolyabb problémát Bulgária számára.  Az infláció 6 százalék körüli értéke veszélyt jelent az ország politikai stabilitására és a tartós fellendülés lehetőségeire is. A rendelkezésre álló jövedelmek alig fedezik a kielégítő életszínvonalat biztosító költségeket, és ez előreláthatóan nem fog változni a közeljövőben a magas infláció miatt. A fogyasztók úgy vélik, most nem alkalmas az idő nagyobb bevásárlásokra, csak azokra, amelyek feltétlenül szükségesek. Elsősorban a háztartási költségek visszafogására kell koncentrálniuk.  
Görögországban a további megszorító intézkedésekről – adóemelés, jövedelmek és különféle juttatások megvágását beleértve – folyó viták következtében a vásárlási hajlandóság 13,7 pontról -41,8 pontra csökkent. Magyarországon még mindig kritikusan alacsony szinten áll a vásárlási hajlandóság, de enyhe emelkedés volt megfigyelhető az idei II. negyedévben. A mutató további alakulása nagymértékben függ a makrogazdasági helyzettől és a kormányzati intézkedésektől.

Kapcsolódó cikk: 
Nőtt a fogyasztói bizalom és a vásárlási hajlandóság

(BrandTrend)