Összességében megállapíthatjuk: a magyar fogyasztók nagyobb része tartja pontosnak és hitelesnek azt, amiről a címkék tájékoztatnak, mint 28 európai ország átlaga. Hazánkban legtöbben a kalória-, zsír- és vitamintartalomra vonatkozó adatokban bízik mindig; sorrendben a megkérdezettek 41, 37 és 35 százaléka. Ugyanakkor 28 európai ország átlagában kisebb azok aránya, akik minden esetben hitelesnek tekintik ezeket a számokat. Kalóriánál kontinensünk átlaga 35, zsírnál 25, vitaminnál 26 százalék.
További sorrend a magyar fogyasztóknál: mindig bízik a frissességre vonatkozó információban 34, míg a termék bio voltában, illetve mesterséges adalékanyagoktól való mentességében 30-30 százalék. Arról, hogy adott élelmiszert importáltak-e, illetve a termék természetes voltáról 28-28 százalék fogadja el mindig hitelesnek a tájékoztatást.
A tudatos vásárló egyik jellemzője, hogy tájékozódik az élelmiszerek összetevőiről, lényeges sajátosságairól. Például elolvassa a csomagoláson vagy címkén található, fogyasztóknak szánt táplálkozási információkat. De értik-e a fogyasztók a címkéken olvasható információkat? És ha igen, mekkora mértékben? Ezt is felmérte a Nielsen 55 országban, szintén az első félévben.
Az eredmény: többnyire érti, amit a csomagoláson olvas, 28 európai ország átlagában a megkérdezettek közel fele, (45 százalék). Arányuk Magyarországon viszonylag alacsony, (31 százalék). Nálunk a válaszadók 61 százaléka csak részében érti a táplálkozási információkat.
(BrandTrend)
