Kategória: Kutatás.

Az NRC Piackutató immár három és fél éve méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. 2008 áprilisában, a kormányválság idején negatív rekordot jegyezhettünk fel, az akkori 17-es érték ugyanis minden korábbinál alacsonyabb volt. A kisebbségi kormányzás stabilitása azonban jó hatással volt az internetezők közhangulatára, hiszen május végén az egy hónappal korábbihoz képest 5 egységgel magasabb értéket mértünk, és bár a megszokott nyári optimistább időszakot követően ősszel ismét jelentősen csökkent az index értéke, még a pénzügyi válság kirobbanása sem okozott igazán drámai visszaesést.
Januárban azonban fordult a kocka: az ünnepek emelkedett hangulatának elmúlásával, a gazdasági krízis elhúzódásával egyetlen hónap alatt 6 pontot zuhant az index értéke. És a tendencia februárban is folytatódott: az aggasztó gazdasági hírek mellett bizonyára a társadalomban, a közbiztonságban tapasztalt negatív történések (a Cozma-gyilkosság, romák elleni támadások) is közrejátszottak abban, hogy februárban újabb 3 ponttal lett alacsonyabb, és már csak 11 ponton állt a NetHangulat index. Bár a 100-as skálán mért index története során végig az internetezők pesszimista hangulatát tükrözte, ne felejtsük el, hogy a 2006-os parlamenti választások környékén még az 50 pontot ostromolta – innen "sikerült" két és fél év alatt a jelenlegi helyzetbe zuhannia. A következő hónap kérdése az, vajon folytatódik-e a mélyrepülés, és eléri-e az index értéke az egyszámjegyű tartományt?

A Nethangulat indexnek egyébként nem ez volt az első drámai zuhanása. A 2005 őszén még 40 pont feletti, a választások idején pedig az 50 pontot is megközelítő index 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant egyetlen hónap alatt 40-ről 27 pontra, majd sokáig egy viszonylag szűk intervallumban ingadozott – ebből a sávból lépett ki tavaly március-áprilisban, most februárban pedig már a 2006-os mélypont is elérhetetlen magasságnak tűnik.

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. Az optimisták aránya február végén mindössze 4 százalék volt, azoké pedig, akik szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, minden eddiginél magasabb, 94 százalék.

Míg a férfiak körében csupán egy ponttal csökkent februárban az index értéke (és jelenleg 13 ponton áll), addig a nők esetében sokkal jelentősebb, mintegy 5 pontos visszaesést mértünk az elmúlt hónapban: az internetező nők körében az index már az egyszámjegyű tartományban található, mindössze 9 ponton áll. Ugyancsak 9 pontot mértünk a 18-29 évesek körében, míg az 50 felettiek továbbra is kevésbé pesszimisták, mint az átlag: az ő esetükben 15 ponton áll az index.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindex csökkenésével párhuzamosan az ország helyzetére vonatkozó mutató is csökkent – december óta összesen négy pontot, és jelenleg 23 ponton áll. Ennél alacsonyabb értéket eddig mindössze egy alkalommal, 2006 augusztusában mértünk – akkor 22 pontot. A netpolgárok az elmúlt hónaphoz képest rosszabbnak látják az ország gazdasági helyzetét (ötös skálán 1,39 pont), a szociális helyzetet (2,04) sőt hazánk nemzetközi megítélését is (1,77). Ami viszont gyakorlatilag példátlan a méréssorozat eddigi történetében: az internetezők úgy vélik, egy év múlva összességében valamivel rosszabb helyzetben lesz az ország, mint most. Erre utal, hogy a jövőbeli várakozásokat jelző index – a korábbi mérésektől eltérően – ezúttal a jelenleginél alacsonyabb szinten, csak 22 ponton áll. Bár a gazdasági helyzetben egy év távlatában érezhető javulást várnak a netezők, az egészségügyi ellátást, a szociális helyzetet, sőt még a demokrácia működését illetően is további romlásra számítnak.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A kezdetek óta megfigyelhető, hogy az internetezők saját személyes helyzetüket lényegesen jobbnak ítélik, mint az országét, és az ország helyzetében érzékelt negatív változások sem befolyásolták számottevően az egyéni index alakulását. 2009 februárja e tekintetben is jelentős változást hozott: az egyéni helyzetet jelző index értéke egyetlen hónap alatt 6 pontot zuhant, amihez hasonlóra még nem volt példa. Úgy tűnik tehát, a netpolgárok ezúttal már saját bőrükön is érzik a válság negatív hatását: anyagi körülményeiket, munkával kapcsolatos helyzetüket lényegesen rosszabbnak ítélik, mint egy hónappal korábban. Igaz, ennél rosszabbra már nem nagyon számítanak, amit a várakozásokat jelző index 44-es értéke mutat: elsősorban anyagi helyzetükben számítanak pozitív változásra, igaz, jelentős javulást nem várnak a következő egy évben.

A közhangulat romlása magával rántotta az intézményekbe vetett bizalmat is
Ahogy azt már több alkalommal megfigyelhettük, a közhangulat jelentős romlásával párhuzamosan a vizsgált intézményekbe vetett bizalom is számottevően csökkent. Gyakorlatilag az összes intézmény presztízse több tizedponttal alacsonyabb lett az elmúlt egy hónapban (decemberhez képest pedig még jelentősebb visszaesést regisztrálhattunk), de a közük lévő sorrend nem változott: továbbra is az Alkotmánybíróság és a nemzetközi szervezetek állnak a lista élén, és a kormány, a parlament, valamint a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. február 25-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.
(BrandTrend)