Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány. A 2,6%-os deficitcél teljesülését az IMF megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti. Bevételi kockázatot jelent a költségvetés tervezésekor számítottnál valószínűleg jelentősebb gazdasági visszaesés és alacsonyabb infláció, amit a várhatóan magasabb bérek – a csökkenő foglalkoztatás miatt – nem tudnak ellensúlyozni. Minderre a költségvetési tartalék valószínűleg nem nyújt teljes egészében fedezetet. Szükség esetén például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó (átmeneti) emelésével, egyes kiadási előirányzatok – alacsonyabb inflációval indokolható – részleges zárolásával lehet a hiányt csökkenteni. Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet.

2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 2,5%-kal csökken. Ez egyrészt a 2008. évi növekményt hozó agrárágazat kibocsátásának átlagos időjárás esetén természetes mérséklődésének, másrészt a többi üzleti ágazat már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyülésének következménye. Az ipari termelés várhatóan 3%-kal visszaesik, az I. félév jelentős csökkenése után azonban a IV. negyedévben az alacsony bázishoz képest elindulhat a növekedés. Az építőiparban folytatódik (bár 3%-ra csökken) a már két éve tartó visszaesés, a hitelforrások szűkössége az állami, üzleti és lakossági beruházásokat is visszafogja. A gazdaság nagy részére eddig is jellemző versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez főleg a kisebb, tőkeszegény vállalkozások körében csődöket, a tőkeerős cégek egy részénél globális mértékben folyó felvásárlásokat valószínűsít. A pénzszűke következtében növekedni fog a körbetartozások mértéke. A cserearányok viszont 2009-ben mintegy 1%-kal javulnak.

A versenyszektorban a bruttó bérek 4% körüli emelkedése, a költségvetésiben 1%-os csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek szerény, mintegy 1%-os csökkenését jelenti. Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt – 2009 elején gyorsan mérséklődik, éves átlagban 2,8%-os (az év végén 2,5% körüli) áremelkedés várható. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik. Ez részben a kényszer – a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása -, részben az érdekeltség – a betéti kamatok és hozamok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség – következménye lesz. A fogyasztás visszaesése valószínűleg nagyobb lesz a reálkeresetekénél (mintegy 2,5%). A beruházások 2009-ben várhatóan tovább csökkennek, s nagyjából a 2004. évi szinten lesznek. Az ok a recesszió és a hitelforrások hiánya (illetve irreálisan drága volta). A nettó EU-támogatások összege a 2008. évi 1,5 milliárd euróról 2009-re 2,5 milliárdra emelkedik.

* 2008. I-III. negyedév
** 2008. I-XI. hó
*** 2008. éves tény
**** 2008. IX-XI. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM

(BrandTrend)