Kategória: Képes hír és Piac.

Admin kategória: Képes hír.

Baleset egy önvezető autóval, műhibaper a műtétet végző robotasszissztens ellen? A technológia lassan az életünk minden területét átszövi, új kihívásokat teremtve, amelyek egy részére a biztosítóknak is reagálniuk kell. Szinte biztos, hogy a technológiai fejlődés következtében tíz év múlva egészen más kockázatokkal és biztosítási megoldásokkal találkozunk majd. Érdemes már most elgondolkozni azon, hogy a biztosítások területén hogyan alakul át a felelősség kérdésköre. Az Allianz Hungária mindannyiunkat érintő, biztosításszakmai kérdéseket vizsgáló „Biztosítás 2030″ nevű sorozatában ezúttal annak jár utána, hogy a gépek vagy az emberek lesznek-e a főszereplők a piacon.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia következtében biztonságosabbá válik például a közlekedés, a balesetek száma akár 90 százalékkal is csökkenhet, azonban mi történik, ha mégis balesetet szenvedünk egy önvezető autóval? A ma még elképzelhetetlen szituáció számos felelősségi és etikai kérdést vet fel. Dönteni kell majd, ki lesz a felelős a közlekedési baleset okozásáért: az önvezető autó tulajdonosa, az önvezető autó szoftverét fejlesztő vállalat vagy az autót gyártó cég – hiszen az autó vezetőjének, üzembentartójának a felelőssége az új helyzetben értelmezhetetlenné válik. Az Allianz Hungária a technológia segítségével már a jelenben is igyekszik egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a ma még talán egyértelműbb karambolhelyezetek során a kárrendezés gyakorlatát.

A diszruptív technológiák az egészségügyben is forradalmi átalakulást okoznak: számos olyan betegség válhat gyógyíthatóvá, amelyekről ezidáig nem is álmodtunk, a robotok használata pedig többek között átalakíthatja a műtéti beavatkozások és a beteggondozás területét. A jelenleg zajló világjárvány is számos eseteben rávilágított arra, hogy a technológia megfelelő alkalmazása mekkora jelentőséggel bírhat a krízishelyzetek kezelésében. Mindazonáltal hosszú távon számos újabb típusú kockázattal, illetve káresemény lehetőségével is számolni kell. Gondoljunk csak az adataink nem megfelelő kezelésére, a betegjogaink sérülékenységére vagy egy orvos-gép együttműködésre épülő gyógyászati beavatkozás esetleges sikertelenségére:

  • Vajon kell-e biztosítást kötni az adatainkra, amikor a legkülönbözőbb eszközök, rendszerek használják majd azokat az aktuális egészségi állapotunk monitorozásához, a gyógyítási folyamatainkban? Kié lesz a felelősség, kire-mire kötünk biztosítást, amikor a technológiának köszönhetően „szuperképességű” emberekké válunk, és a technológia a képességeink kiterjesztése érdekében részünkké válik?
  • Vajon a jövőben, amikor majd ember és gép dolgozik együtt, kié lesz a felelősség egy esetleges baleset bekövetkezése során? Meddig tart egy robotasszisztens felelőssége, és a nap végén, ki lesz a felelős az adott rendszerek esetleges hibáiért: a gyártó, az üzemeltető, a rendszert fejlesztő szoftvercég vagy a rendszer tulajdonosa, esetleg az, aki közvetlenül dolgozott vele?

A fenti néhány példa jól szemlélteti, hogy a technológia életünk minden szegletében jelen lesz. A legfontosabb, amit most tehetünk, hogy felkészülünk ezekre a helyzetekre és megpróbáljuk elképzelni, megtervezni, milyen lesz a jövő, annak mely részét tartjuk meg magunknak, és mit „engedünk át” a gépeknek, azaz tudatosan készülünk egy hibrid működésre.

„A fejlett technológiai megoldások teljes körű társadalmi bevezetéséből eredő előnyök maximális kihasználása érdekében aktív kockázatkezelési stratégiákra lesz szükség. Különösen fontos lesz tehát az olyan alapkérdések tisztázása, mint: a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre. Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a diszruptív technológiák fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel járhat a társadalom számára” – nyilatkozta Malicskó Gábor, az Allianz Hungária Zrt. termékportfólió-menedzsment divízió vezetője. „A biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az újonnan felmerülő kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az előmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. Várhatóan új felelősségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az említett önvezető autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftverfejlesztőkre nehezedő nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelősségét” – folytatta gondolatait Malicskó Gábor.