Kategória: Desztináció branding és Hír.

Admin kategória: Hír.

A turizmus a társadalom széles körét érintő tevékenység, életforma és fogyasztási szegmens, amely továbbra is a gazdaság húzóágazatai közé tartozik. A háztartások jövedelme számottevően növekedett az elmúlt években, ennek egyik legnagyobb nyertese a turizmus. 2016-ban folyó áron – a turizmushoz is kapcsolódó kultúra és szórakoztatás mögött – a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított lakossági kiadások emelkedtek a legnagyobb mértékben, 5,4%-kal. Bár ez az ágazat még a jelentős bővülés mellett is kevesebb mint 2%-át adja a nemzetgazdaság összteljesítményének, nem fedi le teljes egészében a turizmust, amely számos szakágazat együttes teljesítményével határozható meg.

A magyarok öt leginkább kedvelt hazai úti célja

belfoldi turizmus

2016-ban a szálláshelyek ismét eredményes évet zártak. A turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 215 ezer szobát és 683 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára. A szobák és a férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken, 35%-a az üzleti célú egyéb, 10%-a a nem üzleti célú szálláshelyeken volt elérhető. A kapacitás alapján számított összetételtől azonban lényegesen eltér a vendégforgalom szerinti megoszlás. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalomban mért súlya messze meghaladja a kapacitásadatokban tapasztalhatót, a vendégéjszakák 77%-át ezekben az egységekben regisztrálták. A különböző szálláshelytípusok közötti arányok azonban jelentősen változnak a piacra lépő újabb, egyéb üzleti célú szálláshelyek hatására. Ez a jelenség elsősorban a fővárosban, illetve annak belső kerületeiben mutatkozik meg, és valószínűleg nem független az úgynevezett megosztásos gazdaság (sharing economy), pl. az airbnb térnyerésétől. Ugyanakkor ennek, a szálláshely-szolgáltatásban eddig kevésbé ismert üzemeltetési formának magyarországi megjelenése sem állította meg a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának egyre gyorsuló növekedési ütemét. A kereskedelmi szálláshelyek úgy javították a szobakihasználtsági mutatóikat, hogy eközben a korábbinál magasabb szobaárakat tudtak érvényesíteni, így az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR) 9,2%-kal emelkedett.

A hazai lakosság egyre nagyobb hányada engedheti meg magának, hogy részt vegyen a belföldi
turizmusban. 2016-ban már minden második honfitársunk tett az év során legalább egy alkalommal
többnapos belföldi utazást. Ez több mint 6 százalékponttal magasabb volt, mint az évtized elején.
Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk azokat az utazásokat, amelyek jellemzően nem járnak turisztikai
szolgáltatások igénybevételével (pl. rokonlátogatások, kertészkedés), akkor a többnapos belföldi utazások
során eltöltött idő 2,1%-os emelkedését tapasztalhatjuk az előző évhez képest. A kereskedelmi
szálláshelyeken 7,0%-os volt a belföldivendég-forgalom bővülése.

A magyar lakosság növekvő hányada nemcsak belföldi, hanem külföldi utazásokban is nagy számban vett
részt 2016-ban. Az egynapos utazások száma 8,4, a többnaposaké 11%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. A 19 millió utazás több mint fele turisztikai célú volt, számuk 4,8%-kal emelkedett. A 2016-ban mért 6,3 millió többnapos turisztikai célú utazás száma 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legkedveltebb úti célok között – a szomszédos országok mellett – Németország, Csehország, Olaszország és Görögország is szerepel.

A külföldiek öt leginkább kedvelt magyarországi úti célja

kulfoldi turizmus

A magyarországi turizmus nemzetközi összehasonlításban is jó eredményeket mutat fel. A külföldi turisták körében egyre népszerűbb úti célnak számít hazánk. 2010 óta harmadával nőtt a beutazások száma, ráadásul ennek belső szerkezete is kedvezően alakul a hazai turisztikai ágazat számára. 2016-ban a turisztikai célú beutazások száma meghaladta a 21 milliót, ami 60%-os növekedést jelent az évtized elejéhez hasonlítva. A beutazások növekvő száma jelentős keresletet generál a szálláshely-szolgáltatásban, ezen belül is elsősorban a szállodák körében, ahol 6,5%-kal emelkedett a külföldiek által eltöltött idő 2016-ban.

A magyar lakosság összesen több mint 309 milliárd forintot fordított többnapos belföldi, illetve 545
milliárd forintot többnapos külföldi turisztikai célú utazásra, ami 0,5, illetve 12%-os növekedést jelent
az előző évhez képest. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai 7,3%-kal, 1725 milliárd forintra nőttek. Ezek hatására az utasforgalmi egyenleg 3,2 milliárd euróval (982 milliárd forinttal) javította a nemzetközi fizetési mérleget.

A belföldi és a külföldi turisták által egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a vendéglátás. 2016
végén a Magyarországon nyilvántartott 52 ezer vendéglátóhely közül 46 ezer kereskedelmi vendéglátóhelyként működött, ebből több mint 3 ezer kereskedelmi szálláshelyen. A kereskedelmi vendéglátóhelyek 896 milliárd forint árbevételt jelentettek az év során, ami 13%-kal több, mint 2015-ben. A kereskedelmi vendéglátásban realizálódott árbevétel 9,1%-a kereskedelmi szálláshelyen lévő vendéglátásból folyt be.

A jelentés elérhető: Jelentés.
(BrandTrend)