A Telekom Electronic Beats, a Telekom nemzetközi zenei programja több mint 15 éve rangos eseményekkel vesz részt Európa nagyvárosainak kulturális életében. A Telekom Electronic Beats Festival tavaly új köntösben, kétnapos rendezvénnyel tért vissza, 2016 novemberében pedig ismét ugyanebben a formában jön el többek között Budapestre is, szokás szerint a legnagyobb nevekkel. A nemzetközi pop- és elektronikus zenei élvonal képviselőin túl a fesztivál számos különleges kulturális eseménnyel is kiegészül Budapest szívében.
Az már biztos, hogy a magyar fővárosba érkezik Natasha Khan emelkedett, többszörösen is Mercury Prize-jelölt Bat For Lashes alteregója, ami olyan, mint egy megoldatlan, de csodálatos rejtély: az angol-pakisztáni énekesnő saját törvények mentén működő, barokkosan meseszerű univerzumokat kreál, amelyeknek pillanatok alatt a közepébe rántja a hallgatót. Nincs is semmi meglepő abban, hogy zenéjét számos alkalommal hasonlították már Björkhöz, Kate Bush-hoz, PJ Harveyhoz, Annie Lennoxhoz vagy épp Fiona Apple-höz. Idei, komoly kritikai elismeréseket begyűjtő albuma, a The Bride egy olyan konceptlemez, amin egy menyasszony egyedül indul nászútra, miután vőlegénye az esküvőre tartva halálos autóbalesetet szenved.
Khan fennkölt mesélését az Is Tropical fogja ellenpontozni némi bolondozósan fúziós elektro-rockkal. A londoni zenekar bele is illik a 21. századi indie zsánerbe, meg nem is: 2009-es megalakulásuk után nem sokkal a francia Kitsuné kiadó képében elég hamar bekopogott a siker, más szempontból viszont egyáltalán nem követték pályatársaikat. Ahelyett, hogy közepes méretű brit klubokban kezdtek volna miniturnézni, inkább minden pénzüket arra költötték, hogy a világ legtávolabb eső helyein léphessenek fel, legyen az venezuelai rockfesztivál, orosz házibuli vagy akár Mongólia, ahol az egyik első nyugati bandaként zenélhettek. Ez a hozzáállás egybevág zenei arculatukkal is: máig szivárványos, furcsán félegzotikus számokat írnak, amik remek előkészítői lesznek az este későbbi részének.
A nemzetközi klubélet egyik legkeresettebb elöljárója, Julio Bashmore. A bristoli basszusfészekben felnőtt producer gyerekként idősebb testvéreinek hip-hop kazettáin pallérozódott, az első Daft Punk-trekkek aztán az elektronikus zene felé lökték, 2009-ben pedig azon kapta magát, hogy Claude VonStroke kiadójánál jön ki az első EP-je. Az áttörés egy nehéz döntést is hozott magával – egyetem vagy zenélés. A folytatást ismerjük: a sajtó, a klubok és a lemezkiadók egy emberként kapták el azt a mély frekvenciákkal is kikövezett ívet, amire Julio ráállította a house műfaját.
Másik kulcsszereplője az idei fesztiválnak a manchesteri születésű, londoni székhelyű Sam Shepherd, azaz Floating Points. Egyöntetűen ünnepelt tavalyi bemutatkozó albuma, az Elaenia egy rendkívül különleges hanganyag lett, ami éppúgy merít a klasszikus zenéből, mint a jazzből, a soulból vagy a brazil könnyűzenéből. De Floating Points már jóval a debütlemeze előtt beírta magát az elektronikus zene megújítóinak nagykönyvébe: rengeteg elismerést kapott páratlan, előremutató dj-szettjeiért, ez pedig olyan, a tánczenével örömmel trükköző nevek mellé helyezte őt, mint Caribou vagy Four Tet, és bejárást jelentett a világ legnagyobb klubjainak keverője mögé is.
Itt lesz továbbá KiNK, aki a bulgáriai Szófiából mindenféle kampány, médiahype és menedzsment nélkül tört fel úgy, hogy annál gyorsabban süvítő üstököst nem mostanában láthatott a techno szcéna. Nevilla Watsonnal való online találkozása után egy Rush Hour-os közös zene irányította rá először a figyelmet 2008-ban, de egy meggyőző erejű dobgéptekergetős YouTube-videó után kapott meghívást a berlini legendás Panorama Barba. Azóta már többször körbejátszotta a bolygót és a legkeresettebb remixerek között jegyzik.
(BrandTrend)
