Idén tizedik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját. A rendezvény ebben az évben is a kereskedelmi ágazat aktuális kérdéseit, problémáit tűzte napirendre és lehetőséget biztosított a legnagyobb szakmai szervezetek képviselőinek ezek megvitatására. Az eseményen sor került a szakma legrangosabb elismeréseinek átadására is.

Az ágazat legjelentősebb szakmai ünnepét a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mint a 21 éve alapított EuroCommerce magyarországi tagszervezete rendezte. A szervezésben a VOSZ szorosan együttműködő partnere az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MKIK, a KISOSZ, az MBSZ és az OKSZ, hiszen a rendezés csak az országos érdekvédelmi szervezetekkel, a kereskedelmi szektor vállalkozói körének támogatásával lehet sikeres. Az esemény demonstrálja a VOSZ szakmai súlyát, ráirányítva a figyelmet a kereskedelmi szektor jelentőségére hazánk gazdasági életében.

A szakma ünneplése során a VOSZ a figyelem középpontjába állítja a kereskedelemben nap mint nap tevékenykedő mintegy félmillió embert, legyen szó a pult mögött álló dolgozókról vagy a tárgyalóasztal mögött ülő, a szektort kiválóan ismerő szakemberekről. Az esemény alkalmával őket ünnepeljük, így sor kerül a Klauzál Gábor díjak és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjak átadására is.

Az Európai Unió országaiban a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a 30 millió főt, valamint a teljes európai GDP 11%-át a kereskedelmi szektor adja. Magyarországon kivételes foglalkoztatotti létszám, 530.000 alkalmazott dolgozik az ágazatban, amely több mint 8.000 milliárd forint kiskereskedelmi forgalmat realizál. Ezzel a szektor a magyar gazdaság egyik legerősebb pillére ma is. A kereskedelem ugyanakkor az egyik legbérigényesebb terület is, nagy az élőmunka igénye, a realizált árrés 50%-át munkabérekre és járulékokra fordítják.

Az ország gazdasága azonban általános pozitív tendenciákat mutat; a KSH adatai szerint a GDP kedvezően alakult az elmúlt időszakban, valamint a háttéranyagban érintett területekre vonatkozó adatok is bizakodásra adhatnak okot. Az elemzők szerint ugyan csökkenő ütemű, de további bővülés várható idén és a jövő évben is.

A gazdasági bővülés, és az ezzel párhuzamosan megfigyelhető, már több mint egy éve tartó reálbér-növekedés – egyelőre óvatosan, de – jelentkezik a fogyasztásban is. A háztartások egy főre jutó havi átlagfogyasztása emelkedett, ez részben a rezsikiadások mérséklődésének, részben az optimistább várakozásoknak köszönhető. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kereslet kismértékű, de folyamatos növekedése tovább folytatódhat az előttünk álló évben is. A gazdasági kilábaláson túl trendszerű folyamatok is a kereskedelmi bővülés irányába hatnak: az online vásárlás terjedése a szektor hazai szereplőinek is tartogat növekedési lehetőséget.

A bővülő fogyasztás így tovább növelheti az egyébként is nagy súlyú kereskedelem gazdasági jelentőségét. Ez azonban csak akkor igaz, ha más tényezők nem eredményeznek ellentétes hatásokat. Meggyőződésünk, hogy a kötelező legkisebb bérek, így a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű, és külön ellentételezés nélküli emelése 2015-ben kedvezőtlenül befolyásolná mind a kereskedelem teljesítőképességét, mind pedig foglalkoztatási potenciálját.

A gazdaságon belül az egyik legnagyobb foglalkoztatónak számító kereskedelem szempontjából számos más jelentős szabályozási, gazdaságpolitikai és egyéb kérdés van napirenden. Ezek megvitatása is a szakmai ünnep célja. 

A kereskedelmet érintő aktuális témák:

• az e-útdíj emelésének tervezete
• az ágazati különadók
• a szeszesital-forgalmazásának szabályozása
• reklámadó
• a kereskedelmi szakképzés lehetőségei
• Cafeteria adójának emelése

(a béren kívüli juttatások – kiemelten az Erzsébet utalvány és a Széchenyi Pihenő Kártya)

• a szabad vasárnap bevezetése

(2015. március 1-jétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok mentesülnének, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is.)

• az éjjeli nyitva tartás eltörlése, a bevásárlóközpontokba induló ingyenes buszjáratok beszüntetése, illetve a két évnél hosszabb távon veszteséges üzletek bezárásának kötelezővé tétele
• az élelmiszerlánc-felügyeleti díjak sávos emelése

(Ez a módosítás kizárólag a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre vonatkozna, amelynek értelmében a korábbi adókulcs (0,1%) közel 60 szorosára (6%) emelkedne a 300 milliárdnál magasabb éves árbevétellel rendelkező üzletláncok esetében.)

• az e-kereskedelem lehetőségei

A tizedik alkalommal megrendezésre kerülő ünnepi esemény mindezek érdemi megvitatását, a hazai és nemzetközi tapasztalatok átadását, a szakmai és politikai döntéshozókkal történő eredményes párbeszédet segíti elő. A kerekasztal beszélgetés lehetőséget ad arra, hogy megvitatásra kerülnek a kereskedelem aktuális témái és a szektort érintő jövőbeni intézkedések is. 

Az Európai Kereskedelem Napjának 2014. évi kitüntetettjei: 

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:

• Pálné Soltész Veronika, az Észak-Kelet Pro-COOP Zrt. cégvezetője
• Jakab Ede, a KOP-KA Zrt. elnök-vezérigazgatója
• Nagy Lajosné, a Mecsek Füszért Zrt. kereskedelmi vezérigazgatója
• Dienes Zoltán, CBA-Újhegy Kft. ügyvezető igazgatója
• Samu Józsefné, a SAMU-KER Kft. ügyvezető igazgatója
• Fábián Attila, az EUROPARK Bevásárlóközpont Kft. ügyvezető igazgatója
• Gyovai János, kereskedelmi egyéni vállalkozó

Magyar Kereskedelemért Nagydíj: 

• Kovács Viktória, a dm Kft. 211. számú üzletének eladó-pénztárosa (Tamási)
• Gelencsér Zoltán, a Media Markt Westend Kft. Telekom osztályának szaktanácsadója
• Sisákné Kovács Krisztina, az Auchan Magyarország Kft. lakásfelszerelési részleg eladója (Szeged)
• Látos Dezső, a Metro Kereskedelmi Kft. üzemvezetője (Budaörs)
• Sebőkné Benkő Csilla, az Invitel Távközlési Zrt. vállalati értékesítési munkatársa
• Nehéz Eszter, az RT5 Taxi Holding Kft. pénzügyi munkatársa
• Szunyog Dávid, a VOSZ-BESZ Beszerzési és Szolgáltató Zrt. programfejlesztője
• Fülöp Zoltánné, a Gránit Bank Zrt. ügyfélszolgálati munkatársa
• Téglási János, a Zarges Kft. területi képviselője
• Gasteigerné Lingurár Mónika, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. pénztárosa (Pécs)
• Kocsis Dániel, a Tesco-Global Áruházak Zrt. munkatársa, dagasztó (Szeged)
• Veres Anna, a CO-OP Star Zrt. 229. számú COOP Szuper üzletének boltvezetője (Abony)
• Dobó Imréné, a COOP Szeged Zrt. 114. számú Hargita COOP Szuper Áruház boltvezetője (Szeged)

Kereskedelem múltja, jelene és jövője

Az elmúlt években a válság alaposan átrendezte a fogyasztói preferenciákat, és a nehezebb körülményekre reagáló, cél- és árorientáltabb fogyasztási mintázatok jelentek meg az FMCG termékek piacán. Csökkent a megvásárolt mennyiség, „lefelé”, azaz olcsóbb termékek és márkák felé váltottak a fogyasztók, lemondva olyan kategóriák megvásárlásáról, amelyeket nem feltétlenül gondoltak szükségesnek. Emellett, az utóbbi időkben kiemelten fontosak a magyar fogyasztóknak a promóciók és a hűségprogramok. 

Magyarország GDP adata az elemzők előrejelzéseit túlszárnyalva 3,9%-os növekedést mutatott 2014 második negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, ezzel elérve a 2006-os szintet. A II. negyedévben az ipar hozzáadott értéke 7,2% ezen belül a feldolgozó-iparé 9,0%-kal nagyobb lett. Jelentősen hozzájárult még a növekedéshez az építőipar, 19,1%-os bővülésével. Már az előző két negyedévben is a feldolgozó- és az építőipar volt a GDP adatok pozitív irányú alakulásának motorja, a kedvező időjárás miatt különösen jól teljesítő mezőgazdaság mellett, de a szolgáltatások és a termékadók is jelentősen hozzájárultak a növekedéshez.

A háztartások egy főre jutó havi átlagfogyasztása is emelkedett. 2014 első félévében ez az érték mintegy 3,5%-kal növekedett az előző évihez képest, elérve a 66,5 ezer forintot. A vizsgált időszakban a háztartások fogyasztási szerkezete némiképp átrendeződött, a rezsiterhek mérséklésének következtében 2,3%-kal csökkent a lakásfenntartás és háztartási energia összkiadáson belüli aránya, így nőtt a háztartások – alapvető szükségletek kielégítésén felül – szabadon felhasználható jövedelme, ebből kifolyólag, a szabad kiadások aránya 37%-ról 38,3%-ra emelkedett. 

Egy európai vásárlóerő kutatásából kiderült, hogy hazánk a 42 vizsgált ország közül így is csak a 31. helyen áll, egy főre jutó éves 4.949 eurónyi elkölthető jövedelemmel. Ezzel a közép-kelet európai régióban is egyre hátrébb szorulunk. Összehasonlításképp: a szomszédos Szlovákiában ugyanez az érték 7.537 euró, a hetedik helyen álló Németországban pedig 21.579 euró. A vásárlóerő eloszlása az országon belül is egyenlőtlen, a leggazdagabb és legszegényebb települések vásárlóerő indexe közt 134%-ről 137%-ra nőtt a különbség. Budapest kiemelkedik a megyék közül, itt az országos átlagnál 30%-kal magasabb a mutató.

2014 augusztusában a kiskereskedelmi forgalom volumene is 3,5%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, azonban ez a szám az előző negyedévhez képest, a korábbi tendenciát megtörő, hirtelen csökkenést mutat. Ez annak tudható be, hogy az online kasszák tavaly júliusi üzembeállításának következtében a korábbinál 30%-kal nagyobbra bővült a látható dohánypiac – korábban ennyi volt a „szürkeáru” aránya a trafikok forgalmában, amely a gazdaságban nem volt mérhető. Idén júliustól azonban már nem jelenik meg az adatokban a módszertani váltás okozta fiktív bővülés, hiszen a bázisidőszaki érték is az új rendszer szerint számított. Ennek megfelelően, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1,6%-kal csökkent, hiszen a trafikok forgalma is ebbe a kategóriába tartozik. Ezzel együtt, szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem volumene 2,4%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 5,9%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemé pedig 7,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amely összességében a kiskereskedelmi forgalom volumenének 4,5%-os bővülését jelenti az előző év szeptemberében mért adathoz képest.

Ennek ellenére, a Fogyasztói Bizalom Index vizsgálata szerint az idei év harmadik negyedévében jelentős, mintegy 15 pontnyi csökkenést mutatott a Komplex Fogyasztói Bizalom Index, de a Fogyasztói Várakozások és a Vásárlási Hajlandóság Index értéke is kisebb lett, 15 és 10 ponttal. Az idei visszaesés tartós emelkedési trendet tört meg, ugyanakkor ez betudható a fogyasztói bizalom parlamenti választásokat követő első negyedévben történő, szinte menetrendszerű csökkenésének. A felmérésben résztvevők 30%-a számít a munkanélküliség növekedésére, 69% az árak emelkedését, 42% pedig bére reálértékének csökkenését prognosztizálta.

(BrandTrend)