Kategória: Aktuális.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2014. március 12-én tartotta szimpóziumát „Az agrárbeszállítók érdek- és jogvédelmi lehetőségei a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben” címmel.

Az esemény résztvevői a szabad eszmecsere során fontos témát boncolgattak: milyen hatásai vannak a nagykereskedelmi láncok árlenyomó hatásának, és hogyan lehet megelőzni a vevői erővel való visszaélést. A téma a fogyasztók számára is rendkívül érdekes, mert a tisztességtelen forgalmazói magatartás hosszú távon magasabb árakhoz, szűkebb kínálathoz, adott esetben környezetvédelmi és emberi jogi problémákhoz vezet a beszállítói láncban.

A szimpózium Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szakértője, nyitóelőadásával indult. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartás, például az árleszorítás, az egyoldalú szerződési feltételek, a háttérkondíciók alkalmazása, nem csupán a szerződő vállalkozások magánügye, mert a jelenség terjedése hosszú távon a fogyasztói érdekeket is sérti. A beszállítók felé irányuló folyamatos árlenyomás nem fenntartható sem gazdasági, sem környezeti, sem társadalmi szempontból, mert a kezdeti beszállítói hatékonyságnövelés után a termékek minőségromláshoz, a választék csökkenéséhez, a beszállítóknál tapasztalható rossz munkakörülményekhez, a környezeti költségeken való spóroláshoz vezet. Ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete fontosnak tartja a témával foglalkozó hazai és nemzetközi együttműködést.

Szilágyi Péter a tisztességtelen forgalmazó magatartás szabályozásáért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási tanácsadója elmondta, hogy a jelenség oka többek között a szétaprózott beszállítói kör és a láncba szerveződött kereskedelem túlsúlya a kiskereskedelemben. A negatív hatások között említette a beszállítók jövőt felélő költségcsökkentését, a fejlesztések, innovációk visszafogását és így a versenyképesség elvesztését. A VM képviselője elmondta, hogy fontos lépés volt a jelenség visszaszorítása érdekében, amikor az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt, melynek célja, hogy átláthatóbb, kiszámíthatóbb kapcsolatokat teremtsen a beszállítók és a kereskedők között.

A törvény azonosítja a tisztességtelen kereskedői magatartásokat, biztosítja a bejelentő anonimitását és a szankcionálás lehetősége visszatartó erőt biztosíthat. Szilágyi Péter rámutatott, hogy európai szinten jelenleg arról folyik a vita, hogy a tisztességtelen forgalmazó magatartást önkéntes vagy kötelező szabályozási rendszerrel előzzék-e meg. Kiemelte, hogy az európai egyeztetéseken a magyar kormány azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van olyan közös európai megoldásra, amely minden tagállam számára elfogadható. Ennek javasolt formája olyan részletes – kötelező – közösségi iránymutatás, amely rögzíti a tisztességes forgalmazói magatartás kereteit, és a tagállamok e kereteken belül sajátosságaiknak megfelelően hozzák meg az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket.

Csörgő Judit, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője az említett törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a hivatal által folytatott ellenőrzések célja az etikus üzleti magatartási normák érvényesítése. A 2009. évi XCV. törvény bizonyos kereskedői magatartásokat tilt, mely tilalmak megszegése bírsághoz, illetve azok semmisségéhez vezethet, valamint a törvény lehetőséget biztosít a jogsértéssel összefüggésben kötelezettségvállalás teljesítésére.

Csörgő Judit bemutatta azokat a leggyakoribb eseteket, amelyekben a hivatal az elmúlt időszakban vizsgálódott. Ezek közé tartoztak az egyoldalúan előnyös szerződési feltételek, a kötelező visszavásárlás, a költségek áthárítása a beszállítókra, a belistázási díj felszámítása, díj felszámítása ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért, a különféle bónuszok alkalmazása, a hatósági bírság és vizsgálati díjak áthárítása, a 30 napon túli fizetés, a nem megfelelő akciós elszámolás, a beszerzési ár alatti értékesítés.

Az előadó a NÉBIH tevékenységével kapcsolatos fontos eredményeket is ismertette. Többek között sikerült elérni, hogy a vizsgálatok hatására a kereskedők visszafizették a beszállítóknak a jogosulatlanul kiterhelt díjakat. Tapasztalható, hogy a beszállítók bátrabban képviselik érdekeiket a kereskedőkkel szemben. A hatósági határozatok nagytöbbsége pedig átesett a Kúria felülvizsgálatán, részben a Hivatal és részben a kereskedők keresete alapján.

Nagy-Britanniában és Németországban is működik olyan platform, amelynek egyaránt részei többek között a beszállítók ágazati képviselői, a kormányzati döntéshozó és végrehajtó szervek, fogyasztói szervezetek, a termelők szövetségei, és célja a tisztességtelen forgalmazói magatartás megelőzése a szereplők közötti konszenzusos, működőképes megoldások kidolgozása révén. A platformok feltárják az élelmiszerkereskedelmi láncok vevői erejéből adódó problémákat, megvitatják a lehetséges önszabályozási és szabályozási formákat.

Fiona Gooch, a brit Traidcraft Alapítvány szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncentrált vevői erő több téren is kifejti hatását. Egyrészt a koncentrálódó kereskedelmi láncok a sajátmárkás termékek révén saját beszállítóik versenytársai lesznek, másrészt a láncok maguk is beszállítói bizonyos szolgáltatásoknak saját árubeszállítóik felé (például polchelyet adnak el), harmadrészt árufelvásárlóként vannak jelen a piacon. A szakértő bemutatta azt a politikai-szakértői egyeztetési és kutatási folyamatot, melynek során kiderült, hogy a brit hatóságok által az előző évtizedben favorizált önszabályozó kódex nem működött, majd több érintett bevonásával megszületetett egy javaslat az élelmiszer ombudsperson intézményének létrehozására (Grocery Code Adjudicator) és a szigorúbb szabályozásra. Az ombudsperson 2013 óta gyakorolja hivatalát. Az intézmény kialakításában nagy része volt az érintettek informális együttműködésének. Az ombudsperson intézményét egy olyan csoport javasolta és támogatta, amelynek tagjai voltak brit fogyasztói szervezetek, beszállítói szövetségek, termelők, kisboltosok, környezetvédelmi, fejlesztési, munkaügyi civilszervezetek, valamint az érintettség okán befektetői csoportok, felszámoló biztosok, hitelminősítők és földtulajdonosok.

Jogi oldalról fontos fejlemény volt a 2010 óta hatályos Élelmiszer Ellátási Lánc Kódex (Grocery Supply Code of Practice), amely magában foglalja a méltányos megállapodások alapelvét. A kódexben foglaltak betartását az ombudsperson felügyeli, aki fogadja és elemzi a név nélküli érkező panaszokat, megelőző eljárást indíthat, pénzügyi szankciókat vethet ki, valamint kötelezheti a kódexet megsértő kereskedelmi láncot, hogy a nagyközönség számára elérhető hirdetési felületen hozza köztudomásra, hogy mely ponton és hogyan sértette meg a kódexet. Fiona Gooch emlékeztetett rá, hogy az ombudsperson a következő hetekben fogja kihirdetni a pénzügyi szankciók maximális mértékét. A szakértő egyetértett abban, hogy a kereskedelmi láncok európai szinten koncentrálódó beszerzései miatt szükséges az egységes európai szabályozás.

Az Oxfam Germany a német szupermarketek beszállítói kapcsolatait vizsgálja globális viszonylatban. Az elmúlt években több fejlődő országból származó termék útját elemezve kerestek bizonyítékokat a vevői erővel való visszaélésre. A szervezet képviseletében Franziska Humbert elmondta, hogy a német piacon olyan mértékű az élelmiszerkereskedelem koncentrációja, hogy gyakorlatilag 5 nagyobb lánc tartja kezében az egész piacot. A koncentrációnak köszönhetően hatalmas vevői erejük van, amelynek káros hatásait a trópusi gyümölcskereskedelemben sikerült kimutatnia az alapítványnak. A folyamatos árlenyomó hatás, a kiszámíthatatlan alkudozási folyamatok és szerződési feltételek rossz munkakörülményekhez, az idénymunkások kizsákmányolásához, a szakszervezeti egyesülési jog korlátozásához vezettek több fejlődő országokbeli beszállítónál is.

A megoldásokról szólva Franziska Humbert bemutatta a német Supermarket Initiative-ot, amely 26 civilszervezet hálózatos együttműködése a tisztességtelen forgalmazói magatartás megelőzésére a német és a globális beszállítókkal szemben. A szerveződés céljai között szerepel, hogy a szupermarketek ellátási láncának minden egyes eleme megfeleljen a nemzetközileg elfogadott, minimális munka- és emberi jogi elvárásoknak, hogy a kereskedelmi láncok az üzleti beszámolóik mellett hozzák nyilvánosságra környezetvédelmi és felelősségvállalási beszámolóikat is és tegyék átláthatóvá a beszállítói láncaikat, valamint, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt kárt szenvedő áldozatok európai jogorvoslati lehetőségekhez jussanak – és mindezt törvény szabályozza. A kereskedelmi láncoktól azt kérik, hogy önkéntesen javítsák beszerzési gyakorlataikat, és hogy jutalmazzák a felelősen működő beszállítókat. A Supermarket Initiative egyaránt tárgyal vállalatokkal, európai és német politikai döntéshozókkal, valamint hatóságokkal.

A szimpózium korreferátoraként Vadász Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari igazgatóságának tanácsosa megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a kamara az ágazatot átfogó élelmiszeripari kódexet készít, amely lefekteti az elfogadható piaci magatartásokat.
(BrandTrend)