Kategória: Aktuális.

A „pártos” megjelenések aránya legtöbb esetben szinte egybeesik a közvélemény-kutatások által mért pártpreferenciával, a sajtó azonban többszörösen felülreprezentálja a Demokratikus Koalíciót, valamint kisebb, a tipikus hibahatáron belüli mértékben az LMP-t. A pártvezetők listáját toronymagasan vezeti Orbán Viktor, őt Bajnai Gordon majd Gyurcsány Ferenc követi.

A választási kampány nem hivatalos kezdetét legtöbben az október 23-i (esetleg a március 15-i) nemzeti ünnephez kötik. A médiamegjelenések vizsgálata alapján a kampány a sajtóban szeptemberben kezdődött. 2013 telén és tavaszán a pártok összes említése egyenletesen, de lassan emelkedő tendenciát mutat: havonta megközelítőleg fél százalékos bővülésről van szó.

A pártok médiaaktivitása nem pusztán a politikai szféra valós aktivitásán múlik, a médiának idő kell ahhoz, hogy „átálljon kampányüzemmódra”, ami elsődlegesen annyit jelent, hogy érzékenyebben reagálnak a politikai témákra (egy-egy politikai hír gyorsabban kerül a napirendre és hatékonyabban terjed szét a felületeken). A nyári szezon beköszönte erőteljesen visszavetette a megjelenésszámokat (augusztus végéig 25 százalékos esés), szeptemberrel azonban korábban nem látott növekedés következett: az első hónapban csaknem másfélszeres volt az említések száma, az októberi, 41 ezer feletti érték pedig kiemelkedően a legmagasabb az előző választások óta.

Pártok összes említése

Pártverseny a média-megjelenésekért_Page_3

A médiamegjelenések száma és a pártok támogatottsági indexét összevetve szinte meglepő egyezést látunk. Sőt, nem csak az aggregált értékek hasonlóságáról van szó, legtöbb esetben a havi adatok trendszerűen is együtt mozognak, statisztikai determináltságuk magas. Az eltérések pedig szisztematikusak (tehát hónapról hónapra szinte előrejelezhetőek) és magyarázhatóak.

Az idei „pártos” megjelenések 43 százaléka a Fideszhez kapcsolódik. Ez valamivel alacsonyabb arány, mint a Fidesz támogatottsága, azonban elemzésünkben nem szerepelnek a párt nevének említése nélkül felbukkanó kormányzati megjelenések, melyeket a kormánypárt nyilvánvalóan felhasznál saját népszerűségének növelésére. De a kormányzati pozíció miatt az ellenzékhez képest nagyobb arányban találunk olyan cikkeket is, melyek a politikus közismertsége miatt nem nevesítik a nyilatkozó pártját.

Az MSZP, a Jobbik és az Együtt-PM megjelenésszámainak aránya és támogatottságuk között alig észrevehető eltérések vannak. Az LMP pedig abban a különleges helyzetben van, hogy parlamenti pártként egyszerűbben jut médiafelülethez, parlamenti munkájával könnyedén a „nagyok mellé” kerülhet a hírekben, miközben támogatottsága (főként a pártszakadás óta) jellemzően a bejutási küszöb környékén mozog.

Ennél sokkal érdekesebb a Demokratikus Koalíció szereplése. A párt támogatottsága egész évben 2 százalék környékén mozgott, míg a médiazajból 7 százaléknyit hasított ki. Ennek az eltérésnek több oka is lehet. Feltűnő, hogy Gyurcsány Ferenc többször szerepel a sajtóban mint saját pártja. A politikus múltja (és talán a rá ma is jellemző érzelmileg szélsőséges és sokszor váratlan szereplései) miatt egyfajta politikai celebnek számít. Magánéletéről szívesen ír a sajtó (aktuális hír a napirend élén, hogy a politikus szakácskönyvén dolgozik), neve népszerű a bulvármédiában, a közéleti-politikai források pedig gyakran hivatkoznak rá, miniszterelnökségének idejét politikai-történeti korszakként, nevét szinte szimbólumként használva.

A média logikája alapján tehát jelenléte indokolt, politikai szempontból azonban egyértelműen eltúlzott, megjelenései pedig legtöbb esetben nem tartalmaznak aktuálpolitikai üzenetet. Rajta kívül segítheti a DK kommunikációját a párt kvázi parlamenti jelenléte (frakciójuk nincs, de politikusaik ülnek az országgyűlésben). Októberben támogatottságuk és a médiajelenlétük a több mint fél éves stagnálás után elmozdult, megközelítőleg 3 százalékpontos növekedés látható mindkét adatsoron.

A pártok médiamegjelenéseinek megoszlása, illetve a pártpreferencia-adatok idei átlaga (*a pártpreferencia számait az öt nagy közvéleménykutató rendszeres mérései alapján átlagoltuk, ezek forrása: kozvelemenykutatok.hu; a médiakutatásban az Együtt-PM szövetséget annak létrejötte előtt az Együtt2014 megjelenéseivel egészítettük ki)

Pártverseny a média-megjelenésekért_Page_6

A pártok médiamegjelenéseinek megoszlása százalékosan

Pártverseny a média-megjelenésekért_Page_7

A pártelnökök eddigi említéseit nem meglepő módon Orbán Viktor vezeti több mint 74 ezer tudósítással. A második helyen Bajnai Gordon áll 35 ezer tartalommal, őt pedig valamivel lemaradva Gyurcsány Ferenc követi. Az MSZP, a Jobbik és az LMP kommunikációja láthatóan sokkal kevésbé van a pártvezetőkre kiélezve. Ezek az arányok várhatóan akkor fognak megváltozni, ha a miniszterelnök-jelöltek neve eldől és elkezdődik a rájuk épített kampány is. Az elemzésben az LMP mindkét társelnökének említéseit vizsgáltuk.

Pártvezetők megjelenései

Pártverseny a média-megjelenésekért_Page_8

A médiakutatás adatai és a támogatottság mutatói tehát kölcsönösen és komplexen hatnak egymásra. A média nyilvánvalóan befolyásolja a közvéleményt, formálja a pártokról, politikusokról alkotott véleményünket, sőt az aktorok ismertségét is médiaszerepléseik határozzák meg.

A folyamat azonban lehet fordított is. Főként kampányidőszakban egy újságíró, hírszerkesztő, de még a magánvéleményét képviselő kommentelő vagy blogger is (sokszor tudattalanul) törekszik egyfajta kiegyensúlyozottságra, ehhez pedig szükséges a politikai helyzetnek, a pártpreferenciáknak egy, a saját tapasztalatai alapján felállított modelljét használnia. Ezt befolyásolják természetesen az köztudatba beépülő támogatottsági adatok. A hatásmechanizmusok sokfélék lehetnek és nyilvánvalóan a pártok kommunikációs aktivitásai, erőforrásai legalább ugyanilyen mértékben meghatározóak.

Az IMEDIA Kft. decembertől minden hónap első heteiben médiaelemzésében áttekinti a pártok médiajelenlétének aktuális állását, trendjei, valamint a hónap fő témáit.
(BrandTrend)