Kategória: Aktuális.

A Stanford Egyetem Graduate School of Business kutatói, Zakary Tormala vezetésével, azt szerették volna megtudni, hogy a két következő kijelentés közül egy személyre vonatkozóan, melyiket értékeljük nagyobbra. “Ő az elmúlt években nagyon jó teljesítményt nyújtott.” vagy “Óriási potenciál lakozik benne.”

A kutatásnak talán meglepő a kérdésfelvetése, de Tormala professzor, aki évekig a meggyőzés művészetét, és az ehhez való beállítottságot kutatta, tudta, hogy sokkal meggyőzőbbnek találják az emberek azokat a személyeket, akik a kijelentéseiket egy bizonyos mértékű bizonytalansággal fűszerezik. A kutatók feltételezték, hogy ennek alapján lehetséges az is, hogy egy bizonytalan potenciál, vagyis lehetőség, jobban elkápráztatja az embereket, mint a biztos teljesítmény. Az ÍGÉRET valakiben, az ehhez kapcsolható bizonytalanság miatt, felizgatja a gondolkodást másokban, és így nagyobb érdeklődést kelt, valamint pozitívabb megítéléshez vezet, mint az a valós teljesítmény, melyet egy személy biztosan nyújtott. Tormala és csapata nyolc kísérletet végzett ehhez, mely mind igazolta ezt a felvetést.

A merész feltételezés megveri a valós teljesítményt: 

1. Kísérlet
Egyetemistáknak kellett két NBA kosárlabda játékost megítélni; az egyik öt éve játszik sikeresen a ligában, a másik új, de nagy ígéretet hordoz magában. A potenciális teljesítményt egy millió dollárral magasabbra árazták be a hallgatók, ezenkívül azt gondoltak, hogy a csapatra vonatkozó hatása is jobb lesz.

2. Kísérlet
Egy kezdő munkavállalót, és egy már évek óta a bankban dolgozó és mérhető eredményeket felmutatni tudó banki menedzsert kellett összevetni. A pályakezdő egy potenciálanalízisen ment keresztül, melyet egy pszichometrikus kérdőívvel végeztek és magas értékeket mutatott. Itt is a lehetőség győzött a teljesítménnyel szemben.

3. Kísérlet
Két személyt vetettek össze. Az egyik mérsékelt teljesítményt, de nagy potenciált mutatott. A másik sokkal eredményesebb volt eddigi munkája során, de kisebb értékei voltak a lehetőségek terén. A résztvevők az elsőt értékelték többre, habár elismerték, hogy a teljesítményt nyújtó életrajza lényegesen meggyőzőbb volt, mint a “csupán” potenciált mutató személyé.

4. Kísérlet
Különösen érdekes volt egy Facebook kampánnyal kombinált kísérlet, melynek során két komikusnak terveztek reklámkampányt a kutatók. Az egyiknél ez a szöveg állt : “A kritikusok szerint ő lesz a legjobb!”. A másik szöveg így hangzott: “A kritikusok szerint ő a legjobb!”. A jövőbeni “sztárígéret” kapott több klikket és rajongót a FB oldalára.

A többi kísérlet során konyhafőnököket, egyetemi hallgatókat és festőművészeket hasonlítottak, hasonló szempontok alapján össze a tudósok. Minden esetben az orákulum győzött a valós eredményességel szemben.

A puszta jövőbeni potenciál, pár kellemes mondatban kifejezve, minden meggyőző érv nélkül jobban vakította az embereket, mint a teljesítmény maga. Az ÍGÉRET szimpatikussá tesz a bizonytalansági faktor miatt.

A szerzők azt javasolják, hogy ezt az eredményt érdemes kihasználni:
“Ha valaki egy egyetemi felvételt, egy előléptetést vagy egy új állást kíván megszerezni, akkor bölcsnek tűnik, ha a személyes lehetőségeit nyomatékossá teszi, hogy a HR-t, a főnököt vagy a felvételi bizottságot a maga oldalára állítsa.”

Személyes tapasztalatom szerint, ennek a tanulmánynak az üzenetét egy módon szabad csak elfogadni.
Egy olyan világban, ahol a personal branding és az egyéb kommunikációs eszköztár egyre jobban felértékelődik, termékké váltunk magunk is. Ebben a helyzetben minden a magunk biztos, és mély önismeretére épül. Az a biztonságtudat, hogy valóban rendelkezem a feladathoz szükséges képességekkel, hatalmaz fel arra, hogy egy ÍGÉRETET kreáljak magamból. Ezzel semmi probléma nincsen. A “magam” értékesítése után azonban teljesítményt kell nyújtsak. Itt kezdődhet a baj.

A teljesítménynek vannak belső és külső feltételei. A Viselkedésem, a személyes Motivációim és a természetes Tehetségeim határozzák meg együttesen a bennem rejlő teljesítménypotenciált. Amennyiben ez a potenciál, a végzett munkakör által igényelt kompetenciákkal összhangba kerül, akkor képes leszek csúcsteljesítményt nyújtani. Egyik sem megy a másik nélkül.
Abban a pillanatban azonban, amikor olyan ígéretet gyártok magamból, mely nem váltható valóra, elkezdek megfelelni, és rákényszerülök arra, hogy feladjam az autentikus (hiteles, érvényes) személyiségemet. Ez stresszt generál, melyből kialakulnak a betegségek és egyéb boldogtalan életjellemzők.
A nem megalapozott ígéret, hamar önbecsapássá és hazugsággá változik.

A képlet, personal branding ide vagy oda, így hangzik:

Önismeret+Autenticitás=SIKER

A szerző:
Malcsiner Maximilian Péter Personal Growth Strategist and Trainer – “You are more”

(BrandTrend)