Kategória: Aktuális és Kutatás.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Médiatanács megbízásából a 2012-ben „A kiskorúak médiareprezentációja, a fiatalok védelme az érintett médiumokban” címmel készült ágazati vizsgálat eredményeiről.

A kiskorúak védelme a médiaszabályozás egyik különös figyelemmel kísért területe, amely kiemelt célként jelenik meg a Médiatanács előtt. Az ágazati vizsgálatra a fenti célkitűzés mellett szintén fontos okot szolgáltattak a 2010-ben hatályba lépett médiatörvény és médiaalkotmány, melyek a kiskorúak védelmét szorgalmazzák (2010. évi CLXXXV. törvény és a 2010. évi CIV törvény), de nem térnek ki a kiskorúak médiabeli reprezentációjának szabályozására. A két törvény a kiskorúak védelmét a jogalkotó szándéka szerint más szempont szerint közelíti meg: a törvényben a hangsúly a kiskorúakon, mint fogyasztókon van, nem pedig mint „fogyasztottakon”.

A médiával szemben sokszor kritikaként fogalmazódik meg, hogy néha túl nagy hangsúlyt helyez a kivételes eseményekre és incidensekre. Erejénél és befolyásánál fogva ugyanakkor a média rendelkezik azzal a képességgel is, hogy olyan társadalmi problémákra és tényekre is felhívja az emberek figyelmét, mint például a gyerekekkel kapcsolatos események, vagy a gyerekjogok, ami kapcsolódik a gyermekeknek, mint személyiségeknek a védelméhez. Ezen felül aktív kommunikációs segítségnyújtással hatékonyan járulhat hozzá a gyermekjogok érvényesítéséhez, akár a jogon túli területeken is.

Fentiek érvényesülésének vizsgálatára, a Médiatanáccsal kötött társszabályozási szerződés értelmében a Magyar Lapkiadók Egyesülete megbízta az Ipsos-t, hogy végezzen kutatást. A kutatás célja annak felmérése, hogyan reprezentálja a magyarországi nyomtatott és elektronikus sajtó a kiskorúakat (a 18 év alattiakat): milyen pozitív és negatív sztereotípiák megjelenítése jellemző a sajtóban, hogyan viszonyulnak ehhez a gyerekek és a szakemberek, valamint azt, hogy milyen mértékben tartja a sajtó tiszteletben a gyerekek jogait.

A kvantitatív kutatás fókuszában a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) Magatartási Kódexének hatálya alá eső lapjaiban és online felületein 2012 szeptemberében megjelent cikkek és írások álltak. A gyerekekről szóló cikkek feldolgozása tartalomelemzési módszertan alkalmazásával történt. A kvalitatív kutatás során fókuszcsoportos beszélgetéseket is tartottak a médiában, illetve a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek, és 12-16 éves olvasók részvételével.

Az ágazati vizsgálat során fókuszcsoportos beszélgetések (érintett fiatalok, fiatalokkal foglalkozó szakemberek és a média reprezentánsai) során nem merült fel a vizsgált célcsoport (gyermek és fiatalkorúak) vonatkozásában jogsértés. Ezen fókuszcsoportos beszélgetések során a megkérdezettek mindhárom csoportban általában a nyomtatott média pozitív szerepét emelték ki, a gyermek és fiatalkorúak nyomtatott médiában való megjelenítése megfelel a társadalmi elvárásoknak, az újságírói etikának. Vannak azonban olyan területek (a vizsgálat megállapításai szerint elsősorban az online sajtómegjelenés területén), ahol a gyermeki identitás felfedésének a kérdésén a jövőben indokolt lehet változtatni (tipikusan a fiúkról szóló, negatív szerepábrázolású cikkek).

A kapott kutatási eredmények szerint a nyomtatott sajtótermékek 53%-a negatív, 47%-a pedig semleges, illetve pozitív szerepben jeleníti meg a gyerekeket (1. táblázat). Az egyik legjellemzőbb pozitív reprezentáció a sportban, tanulásban tehetséges, sikeres gyerek, míg a legtipikusabb negatív szerepábrázolás a bűncselekményeket elkövető, vagyok azok áldozatául eső kiskorú. A kutatás azt is feltárta, hogy a fiúkat nagyobb arányban jelenítik meg negatív szerepekben, mint a lányokat. A lányok ugyanakkor nagyobb arányban szerepelnek semleges és pozitív szerepekben. A netes írások esetében a negatív gyerekábrázolások nagyobb mértékű túlsúlyban vannak, mint a nyomtatott sajtótermékek esetében. A kutatás kvalitatív részének egy fontos megállapítása, hogy média reprezentáció szempontjából a kamaszok tekinthetőek a leginkább veszélyeztetett csoportnak (10-15 évesek), hiszen énképük alakulása, fejlődése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a média milyen képet jelenít meg róluk.

Gyerekszerepek a nyomtatott sajtóban

* erőszakot követ el, erőszak áldozata, éhezik, eltűnt, elhagyott, megszökött, kihasznált, meghalt, veszélyben volt vagy van

A vizsgálat egy másik fontos megállapítása, hogy a magyar sajtó nem sértette meg a kiskorúak jogait és személyiségfejlődését mindig tiszteletben tartja. Ez mind a nyomtatott, mind az internetes sajtóról elmondható.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete véleménye szerint a médiatudatosság és a médiaértés fejlesztése eredményes eszköz lehet a fiatalok elérésére elsősorban az új médiumokon keresztül, az ő nyelvükön megfogalmazott üzenetekkel. A nyomtatott és online sajtó reprezentatív képviselői a médiaoktatásban és a média-tudatosságra való felkészítésben továbbra is készek a társadalmi szerepvállalásra.

A Médiatanács álláspontja szerint a társszabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a közösen fejlesztett rendszer, az együttműködés során szerzett tapasztalatok elősegítik az önkéntes jogkövetést, rugalmasabbá teszik a jogalkalmazást. A Médiatanács számára a legfontosabb kérdés, hogy a nyomtatott és az online lapok sajtó figyelembe veszik-e a kiskorúak védelmére vonatkozó előírásokat. A most elkészült kutatásnak számos olyan eredménye van, amelyet a Médiatanács építő módon tud használni a kiskorúak védelmével kapcsolatos jogalkalmazói munka során.

A gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban cím tanulmány ITT érhető el.
(BrandTrend)