Kategória: Aktuális.

Az internet és a médiaszabadság kérdéseiről rendeztek konferenciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében Bécsben.

A rendezvényen felszólalt Kumin Ferenc helyettes államtitkár és Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője is.

A kétnapos rendezvényen olyan kérdéseket vitattak meg, mint a szólásszabadság az interneten, a szerzői jog, a tartalomszűrés technikái és a kiskorúak védelme.

Az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének kezdeményezésére rendezett konferencián kétszázötvenen vettek részt, köztük kormányzati szereplők, civil szakértők és nemzetközi szervezetek képviselői.

A pénteki plenáris ülésen felszólaló tagállami küldöttségek túlnyomó része megerősítette elkötelezettségét a tavaly decemberben, Dublinban elfogadott nyilatkozattervezet mellett, amelyben a szervezet 57 tagállama közül 48 – köztük Magyarország – kinyilvánította: tiszteletben tartják az egyének jogát ahhoz, hogy alapvető szabadságaikat és emberi jogaikat az új technológiák, így az internet, a mobil hálózatok és a közösségi média segítségével gyakorolják. Az EBESZ-en belüli alapvetően eltérő megközelítéseket tükröz, hogy a szovjet tagköztársaságok nagy része – a balti államok és Ukrajna kivételével – nem csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz.

Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára felszólalásában a magyar médiahelyzetről beszélt. Az online média sokszínűségét és a sajtószabadságot talán az internetes hírmédiumok helyzete illusztrálja a leginkább – emelte ki. A magyar internetes média jellegzetessége – fejtette ki – , hogy az internet-kor kezdetén létrejöttek olyan hírportálok, amelyek nem valamely nyomtatott lap internetes változatai, hanem önálló hírmédiumok. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy meg tudták őrizni függetlenségüket és autonómiájukat – vélekedett. Ezek a médiumok nagyon “kritikus, szarkasztikus, ironikus” hangot képviselnek a magyar sajtóvilágban, és jól illusztrálják a magyar sajtószabadságot és a média pluralizmusát – mondta.
Kumin Ferenc szerint hatékonyan és eredményesen működik Magyarországon az internetes hírszolgáltatók önszabályozó testülete. Az MTI kérdésére kifejtette: a tartalomszolgáltatók egyesülete több kérdésben közös álláspontot alakított ki szakmai kérdésekben. Az önszabályozás hatékony működését mutatja, hogy az új médiatörvény hatályba lépése óta – egyes aggodalmakkal ellentétben – nem volt szükség arra, hogy a médiahatóság szankció jellegű lépést hozzon – mondta.

A konferencián felszólalt Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, az ENSZ szervezet jelenlegi fehéroroszországi különmegbízottja is. Haraszti csütörtökön egy panelbeszélgetés keretében annak a nézetének adott hangot, hogy az online média alapvetően különbözik a média más formáitól, ezért nem helyes, ha a többi médiummal azonos módon szabályozzák. Az internetes médiára globális jellege miatt sem alkalmazható a területi alapú tartalomszabályozás elve, a kormányok mégis megpróbálják visszaszorítani a területi korlátok közé – hangsúlyozta. Szerinte ennek lehetetlensége hamarosan szükségszerűen nyilvánvalóvá válik az internet sávszélességének rohamos növekedése miatt. A tartalomszabályozás jelenleg is csak “önkényesen, szelektíven és átpolitizáltan” lehetséges, mert az ellenőrzés nem lehet következetes – mondta Haraszti.

Bár demokráciákban nem lehetséges a belső internet olyan jellegű elszigetelése a külvilágtól, mint Kínában vagy Iránban, lehetségesek a globális média jellegének meg nem értéséből vagy akár szándékos figyelmen kívül hagyásából eredő részleges korlátozások – jegyezte meg az EBESZ korábbi illetékese.
(MTI, BrandTrend)