Kategória: Aktuális.

Az Európai Unió már évek óta kulcsfontosságú kérdésként kezeli a készségek, azon belül is a kreativitás fontosságát a munkaerőpiacon és fejlesztésüket az oktatásban.  „A munkaerőpiaci visszajelzések itthon is azt mutatják, hogy a tárgyi és gyakorlati tudás mellett bizonyos készségek megléte elengedhetetlen a sikeres munkavállaláshoz. A magyar felsőoktatásnak is el kell mozdulnia ebbe az irányba, hogy olyan pályakezdő fiatalokat indítson útjukra, akik minden téren meg tudnak felelni a munkaerőpiac kihívásainak.” – tájékoztat Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja. 

Vass László úgy véli, a mai politikai és gazdasági környezetben az egyetemek és főiskolák elsősorban arra figyelnek, hogy megszerezzék a hallgatókat, lobbizzanak az állami helyekért, finanszírozást biztosítsanak a kifizetésekre. Ezen erőfeszítések mellett azonban kiemelten fontos, hogy az intézmények figyeljenek a hallgatók hosszú távú igényeire, biztosítva számukra a sikeres munkavállaláshoz szükséges képzést. Nem szabad, hogy a felsőoktatás eltávolodjon a munkaerőpiactól, ennek következtében a végzettek ugyanis egy üres térben találhatják magukat diploma megszerzését követően – hangsúlyozza a rektor. 

Fókuszban a készségek

„Marketing területen például a munkaadók számára kiemelten fontos, hogy olyan munkavállalókat alkalmazhassanak, akik ismerik a fő marketing, reklám, pr folyamatokat, tudják, mit kell csinálni, tudnak döntéseket hozni és marketingtervet összeállítani. A kommunikációs készségek elengedhetetlenek, a pályakezdőknek magabiztosaknak kell lenniük szóban, érthetően, lényegre törően kell fogalmazniuk írásban. Mindezt pedig angolul is tudniuk kell, ezért például a BKF-en egy szaktárgyat mindenkinek kötelezően angolul kell tanulnia, de lehet két féléves szakirányt, sőt akár a teljes szakot is angol nyelven hallgatni” – nyilatkozta Papp-Váry Árpád, a BKF Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának dékánja és a Marketing Intézet vezetője.

Papp-Váry Árpád kiemelte: “A gyakorlatiasságról sok intézmény beszél. Igazán azonban akkor gyakorlatorientált egy képzés, ha a diákok élő feladatokon dolgoznak, valódi cégekkel és nekik prezentálnak. Kiemelten fontos, hogy az intézmények már a képzés idején lehetőséget teremtsenek a hallgatóknak a kapcsolatok építésére, munkalehetőséget kínáljanak számukra már a tanulás mellett.”

Hogyan tanulható a kreativitás?

A kérdéskör jelentőségét támasztja alá, hogy 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Évének jegyében telt.  Az európai év kiemelt területei közé tartozott a művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az oktatásban. A kreativitás fejlesztésében a tréningeknek, a kiscsoportos műhelyeknek és a játékos csoportos feladatoknak, szakspecifikus fejlesztő tantárgyaknak kiemelt szerepet kell szánni. Elengedhetetlen olyan új technikák alkalmazása, eszközök használata az oktatásban, amelyek másfajta gondolkodást és feldolgozást igényelnek. „A BKF ezeket az elemeket mind beépíti a képzésbe, emellett folyamatosan érkeznek hozzánk vendégelőadók az üzleti életből, akik megosztják tapasztalataikat a hallgatókkal. Emellett az oktatókat is folyamatosan tréningezzük” – mondta el Papp-Váry Árpád. Hozzátette: az intézményeknek kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a hallgatók különböző versenyekre történő felkészítésére.

Kreativitás az európai országok oktatáspolitikájában

A 2020-ig megvalósítandó, Európai Uniós oktatási és képzési stratégiai keretrendszer négy, hosszú távú célja között szintén szerepel a kreativitás, beleértve a vállalkozói készségek fejlesztése az oktatás minden szintjén.

Ausztriában a csoportok létszámának 25 főre redukálását tartják fontosnak, a kiscsoportos munka, gyakorlatorientált képzés jelentőségét hangsúlyozzák. Lettország és Olaszország a digitális oktatási környezet, e-tanulás, valamint a tehetségtámogatás hangsúlyozása mellett a tréningrendszer bevezetését is célul tűzte ki, utóbbit Németország is szorgalmazza – tájékoztat Vass László. Írországban készségcsoportokra felépített oktatási rendszerben gondolkodnak, az életkornak megfelelő készségek fejlesztését tűzték ki célul: így kisgyermekkorban például többek között a kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás; később a kritikus és kreatív gondolkodás, személyes hatékonyság, csapatmunka; majd pedig az önmenedzselés fejlesztésére fókuszálnának. Az írek emellett kiemelten fontosnak tartják a munkáltatók és az oktatási szektor közötti kapcsolatépítést, évente mintegy 12000 diák vesz részt a Diák Vállalkozás című versenyen – összegez a BKF rektora.

Kreativitás magyar szemmel

A BKF 2012-ben egy Európai Uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében végzett kutatást hallgatói és oktatói körében, hogy mit jelent számukra a kreativitás munkájuk és mindennapjaik során. A felmérés nem reprezentatív, de érdekes következtetések vonhatók le belőle. Ahogyan Európa több országában is, így a hazai válaszadók is pozitív megállapításokat társítanak a kreativitáshoz: dinamikát, könnyedséget, sikert, önmegvalósítást, szárnyalást, örömöt, elégedettséget. A legtöbben a kreativitást úgy definiálták, mint valami új, valami értékes létrehozását, az alkotás szeretetét, megoldást váratlan problémákra. Mint olyan ’tudás’, amely értékesebbé, színesebbé teszi a világot, másképpen gondolkodni és új utakon járni.
(BrandTrend)