Kategória: Aktuális és Kutatás.

A CV&More egy, a még 2012 szeptemberében végzett belső adatbázis elemzés alapján végzett kutatásából kiderült, hogy minden 7. diplomás fiatal külföldön képzeli el a jövőjét. Vajon reális eséllyel indulhatnak útnak az adott cél ország kultúrájának és társadalmi berendezkedésének,szokásainak ismerete nélkül? Egykor ez még „megállj”-t parancsoló kérdés volt. De mi a helyzet most?

Az országon belüli munkavállalói mobilitás lassan, de fejlődésnek indult az elmúlt időszakban, különösen az y generáció megjelenésével. Ha a munkahely megköveteli, utazunk, akár költözünk is. Eddig ezt döntően csak az országhatárokon belül tettük. Most viszont kinyílni látszik a világ, ugyanis korábbra helyeződik egy – az életmódot és karriert később döntően meghatározó és felelősségteljes(ebb) választás: hol tanuljunk tovább a felsőoktatásban?”

Ahogy a munkaerőpiac globálissá vált, úgy a „tanulmányi piac” is nemzetközivé szélesedett. Az utóbbi két évtized modellje az volt, hogy a felsőoktatási „anyahajó” egyik nemzeti felsőoktatási intézmény volt, és a különböző szakmai és nyelvi ösztöndíjakat, gyakorlatokat külföldön töltötték a diákok. Jelenleg már az alapképzésre is sokan választanak, vagy kényszerülnek választani külföldi intézményt”. – mondja Marton Krisztina.

A tandíj megjelenésével már nem húzható tovább a „felelőtlen gyermekélet”. A következő összehasonlító táblázatban néhány – a magyarok számára kedvelt – ország tandíjai és átlagos bruttó bérkeresetei találhatók:

Forrás:http://www.studyineurope.eu/tuition-fees  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/
Aki már középiskolában képes arra, hogy egy idegen nyelvet megfelelő, valós kommunikációs szinten elsajátítson, az innentől Európa legtöbb országába reálisan jelentkezhet a számára tetsző szakot oktató felsőoktatás intézménybe. A tandíjmentesség – ami eddig gátat szabhatott a kivándorlásnak –átalakulóban van Magyarországon, sőt a keretszámok kialakításával a külföldi továbbtanulás lehet az egyedüli alternatíva. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek aránya továbbra is többszörösével elmarad a nyugati országoktól. Nem kell nagy utánagondolás, hogy ez hova vezet.
Bár a tandíjak sok esetben olcsóbbak külföldön, mint Magyarországon, de a mindennapi élet – főleg ami ebből a szolgáltató szektorhoz tartozik – drágább. Ez a dolog rendszerint áthidalható. A részmunkaidős, beugrós, alkalmi állások sokkal elterjedtebbek nyugaton, mint Magyarországon, ráadásul normális megélhetésre is szert lehet tenni velük az egyetemi évek alatt. Marton Krisztina véleménye szerint, ”nálunk inkább az terjedt el, hogy a főiskola, egyetem utolsó egy-két évében próbáltak meg a diákok a leendő szakmájukban elhelyezkedni főállásban és mellette tanultak, vagy a gyakornoki helyeket vették igénybe. Az un. atipikus foglalkoztatási (távmunka,részmunka, otthoni munka, projektmunka, stb) formák nem gyakoriak a hazai munkaerőpiacon, így a rászoruló egyetemisták sokszor két ember helyett teljesítenek: próbálnak egyensúlyozni a teljes értékű munka és a teljes értékű tanulás között”.
Az egyetemi kapcsolati háló a mai napig meg-megjelenik a mindennapi munkavégzés folyamatában. Ha ezek a kapcsolatok egy külföldi egyetemen tanuló fiatalnál az adott országban alakulnak ki, az vajon segíti az adott ország kultúrájának megismerését és a szocializálódást? Nagyban!  Így amire a munkaerőpiacra lép a friss diplomás munkavállaló, rendkívül nagy előnyöket élvez majd a „csak úgy” betelepülő külföldi munkavállalókhoz képest, emellett nagyobb valószínűséggel kap a végzettségének megfelelő munkát, a magyarországi bérének 3-4 szereséért.

”Tapasztalataink szerint a legnagyobb visszahúzó erő a családi és magánkapcsolatok, de ha ezek már egy másik országban alakulnak ki, vagy erősödnek meg, akkor ez a visszahúzó erő jelentősen meggyengül. ” – tartja erről Marton Krisztina. Figyelembe véve a fent leírtakat, reális az esélye annak, hogy a magukban lendületet és célokat meglátó fiatalok nagy hányada külföldet választja. Így elképzelhető, hogy a „minden 7. diplomás külföldre vágyó” fiatalból, nemsokára „minden 7. külföldre tanulni vágyó” fiatal lesz.
(BrandTrend)