Kategória: Aktuális.

 

 

A “Projekt Amerika” a

sorozata.

Az alábbi rövid, szinte vázlatszerű kitekintés az amerikai fiatalokról a Méltányosság Politikaelemző Központ „Projekt Amerika” elnevezésű kutatási programjának felkérésére született. Az elemzés igyekszik néhány szociológiai vizsgálat alapján összefoglalni, hogy milyen fontosabb, érdekesebb – esetleg már a 2012-es elnökválasztást is befolyásoló – tendenciák zajlanak az amerikai fiatalok körében. (A fiatalok elnökválasztással kapcsolatos attitűdjeiről lásd egy friss elemzést Fiatalok és a regisztráció).

Az Amerikai Egyesült Államokban – hasonlóan az európai országokhoz – tízévente tartanak kötelező, az Alkotmányban rögzített népszámlálást. A 2010. április 1-ei névleges időpont szerint 74,18 millió 18 éven aluli fiatal élt az Egyesült Államokban, ami a 10 évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 2,6 százalékos emelkedést jelent.[1]Az amerikai népesség 24 százaléka tartozik a 18 éves vagy annál fiatalabb korcsoportba. Érdemes megemlíteni, hogy különösen magas, 5 százalékot meghaladó az 5 éven aluliak arányának a növekedése, azonban még így is az amerikaiak átlagéletkorának folyamatosan emelkedését mérik a statisztikusok (35,3 évről 37,2 évre). Mindemellett 10 év alatt drámaian változott az Amerikai Egyesült Államok etnikai összetétele. Hogy csak egy fontos példát említsek: vannak olyan államok – ahol egyébként gyorsult az elmúlt években népességnövekedés és a születésszám is –, ahol a latin/hispán népesség aránya a teljes népesség majd 40 százalékát teszi ki, Új Mexikóban pedig már meghaladja a 45 százalékot is.[2] Vagyis egy érdekes, változó a kialakult politikai státus quo-ra bizonyosan hosszú távon is hatást gyakorló korcsoportról van szó, amelyet érdemes több szempontból is megvizsgálni.

A rendszertranszformációt követően Magyarországot is elárasztották a hollywoodi filmek, amelyek – legalábbis azok, amelyek a fiatalokról vagy a fiataloknak szólnak – meglehetősen egyszerű és kevéssé változó sémákkal dolgoznak. Ezek középpontjában a Siker áll, amelyet vagy a sporttal, vagy különböző művészeti tevékenységgel, vagy jobb tanulással, vagy a kemény munkával esetleg a boldogság megtalálásával, a fiatalnak minden áron el kell érnie. Az amerikai filmipar instant üzenete: „Valósítsd meg önmagadat, és légy boldog!”

De a szociológiai felmérések alapján megfelelnek-e ezeknek a sémáknak az amerikai fiatalok?

A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az amerikai fiatalok számára az iskolarendszeren kívüli önmegvalósítás egyáltalán nem olyan egyszerű. A gazdasági világválság ugyanis több szempontból is talán a legsúlyosabban éppen az amerikai ifjúságot érintette.

  1. 1.      Munkavállalás

Hivatalos statisztikák szerint 2012 júliusában 4 millió munkanélküli volt a 16–24 éves korosztályon belül, ami 17,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Az elnökválasztás szempontjából is fontos információ, hogy bár önmagában ijesztően magasnak tűnik a fiatalok munkanélküliségi rátája, mégis 2009 óta ez volt a legkedvezőbb júliusi adat.[3] Az amerikai fiatalok egyébként 14 éves korukban kapnak először munkavállalási engedélyt, így életük viszonylag korai szakaszában megtanulják a munkavállalás fontosságát és anyagi hasznát. Azt, hogy az amerikai fiatalok közhangulata nem teljesen felel meg az elvárásoknak az is jelzi, a 18–25 évesek mindössze háromtizede elégedett azzal a pénzzel, amelyet jelenleg keres, és többségük abban reménykedik, hogy majd a jövő hozza meg számukra a boldogulás lehetőségét. Az Egyesült Államok egyetemistái körében 2012 elején készített online kutatás egyébként azt mutatta, hogy a fiatalok számára a legkívánatosabb „álommunkahelyek” elsősorban az IT-, vagy a pénzügyi-tanácsadó szektorban találhatók. A 100 munkahelyet tartalmazó lista első három helyén ugyanis infokommunikációs illetve médiacégek, míg az első 10 hely többi pozícióján – egy kivételtől eltekintve – kizárólag pénzügyi-tanácsadó cégek találhatók. Ízelítőül a legáhítottabb három munkahely sorendben, a Google, a második az Apple, a harmadik pedig a Walt Disney Company (American Student Survey) Kérdés, hogy ez azt jelenti-e, hogy a nagy Amerikai Álom a fiatalok számára nem más, mit egy stabil pénzügyi hátterű nagy cégnél való elhelyezkedés, egy biztos és kiszámítható nyújtó karrierpálya és jövőkép?

A fenti „álommunkahely” sorrend persze egyáltalán nem véletlen. Az amerikai fiatalok döntő többsége ugyanis egészen korai gyermekkorától online módon él és gondolkodik, szinte „kütyü-függő”. 2012 tavaszán két médiakommunikációval foglalkozó cég is készített reprezentatív vizsgálatot az amerikai tizenévesek médiafogyasztásáról. Ebből például az derül ki, hogy a középiskolások és a főiskolások 90 százaléka több mint 30 órát (!) tölt az interneten egy hét alatt.[4] 93 százaléka emailezik, ugyanennyiüknek van mobil telefonja, és 90 százalékuk Facebook-ozik. Ez utóbbi esetében még plasztikusabb az az adat, mely szerint több mint a felük naponta kétszer is megnézi Facebook profilját, sőt számosan arról számoltak be, hogy a napjuk úgy kezdődik (majd úgy fejeződik be), hogy ránéznek a Facebook oldalukra, és megnézik az emailjüket. Egytizedük még az iskolában, tanítás alatt is folyamatosan online él, azaz a mobiltelefonján mailezik, Facebook-ozik. Ezek után lehet-e azon csodálkozni, ha 100-ból 18 fiatal egyenes úgy nyilatkozott, hogy megszűnne a világgal való kommunikációja, ha megszűnne a kedvenc közösségi oldaluk. Egy másik hasonló vizsgálat szerint az amerikai fiatalok egyötöde lényegében okostelefonfüggő, nincs olyan hely, ahová ne vinnék magukkal, állandóan SMS-eznek, Twittereznek és Facebook-oznak (lásd Common Sense Media Research Study). Ráadásul döntő többségük lényegében nem tudja elképzelni a világot infokommunikációs eszközök nélkül. Ez a fajta függőség pedig éppúgy kihat a nyelvhasználatra és a nyelv fejlődésére, mint általában a világról való gondolkodásra. Szociológusok szerint, ezt a korosztályt leginkább a közösségi oldalakon keresztül lehet megszólítani, egy a korábbiakhoz képest egyszerűbb, közérthetőbb nyelvezettel megfogalmazott üzenetekkel.

  1. 2.      Devianciák

A gazdasági és a politikai válságjelenségek egyik bizonyítható következménye a szorongásos megbetegedések számának az emelkedése és ezzel párhuzamosan a különböző deviáns magatartásformák növekedése. Az amerikai járványügyi hatóság kutatóinak 2012 nyarán közzétett jelentése szerint a dohányzásellenes mozgalom élharcosának számító Amerikai Egyesült Államokban 2009 és 2011 között érdemben már nem csökkent tovább a dohányzó fiatalok száma. A főiskolások 23,2 százaléka, a középiskolások 7,1 százaléka dohányzott, ami legalábbis az első csoportban statisztikailag nem releváns elmozdulás, és voltak olyan csoportok – a fekete bőrű fiatalok – ahol nemhogy csökkent volna a dohányzók száma, hanem érdemi emelkedésről beszélhetünk. A dohányzás mellett ugyanakkor sokkal súlyosabb a helyzet drog- és az alkoholfogyasztást tekintve. Egy amerikai fiatalokkal foglalkozó intézmény adatai szerint a 13–18 évesek 15 százalékát tekinthetjük alkoholbetegnek, 16 százalékát pedig drogfüggőnek. A felmérések szerint 14 éves korukban szívják el az első füves cigarettát, és 12 éves korukban isznak először alkoholt, azaz egyre korábbi időszakra kerül az első „élmény” időszaka. Mindamellett az amerikai fiatalok többsége a kannabisz származékokat kevéssé tartja egészségre ártalmas szernek, mint a dohánylevélből készített termékeket.

Ebből a sok adatból és információból sokféle „amerikai fiatalok”-kép bontakozik ki, amely nem vág egyértelműen egybe a hollywoodi sikerfilmek által sugallt sikeres és boldog amerikai fiatal archetípusával. Lehet, hogy az Amerikai Álom már nem is olyan izgalmas, a válság hatására újra a biztonság, a kiszámíthatóság lesz a legfontosabb érték, és persze kérdés, hogy – ha már ezzel kezdtem az elemzésemet ezzel is fejezem be –, az amerikai filmipar, hogyan reagál erre a változásra? Az óriási kasszasikert hozó tinédzser sztorikon túl az amerikai fiatalok életének nehézségei újra csak a rétegfilmek „vájt fülű” nézőihez jut el (hogy csak két klasszikust említsek:Egy kosaras naplója8 mérföld)?

A szerző  Szabó Andrea, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársa és az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet adjunktusa.
(A “Projekt Amerika” blogbejegyzéseit a Méltányosság vezetőinek engedélyével közöljük.)
(BrandTrend)