Kategória: Aktuális.

Tizenöt évvel ezelőtt, még bőven a betárcsázós internet korában, az [origo]-t is megelőzve indult útjára a fennállása óta több mint két magyarországnyi felhasználót kiszolgáló [freemail]: az eltelt másfél évtized alatt a két megabájtos postafiókméret tíz gigabájtosra bővült. A szájt történetét interaktív idővonalon is megnézheti.

A magyar ingyenes levelezőszolgáltatás 1997. október 2-án háromhónapnyi fejlesztés után indulhatott el a Soros Alapítvány berkein belül működő C3 központnál. Ekkoriban még a szolgáltatás későbbi gazdája, az [origo] sem létezett. A [freemail] ekkor még egy olyan számítógépen futott, amelynel teljesítményét egy mai olcsó okostelefon is felülmúlja, néhány hónapon belül át is kellett költöznie egy komolyabb erőforrásokat kínáló szerverre.

A [freemail]-en fennállásának másfél évtizede alatt mintegy huszonnégymillió postafiókot hoztak létre, bár ezek jelentős része ma már nem él. Ha valaki kilencven napig nem lép be a rendszerbe, inaktívvá (a jelszó birtokában később újjáéleszthetővé) válik a fiókja, az indulás első évében regisztrált felhasználók közül közel nyolc és félezer freemailes címet jelenleg is használnak tulajdonosaik. Az indulás évében huszonegyezer felhasználója volt a levelezőszolgáltatásnak, egy évvel később azonban már nyolcvanezerre bővült a freemailesek tábora, 1999-re pedig meghaladta a kétszázezret. A félmilliós postafiókszámot a szájt 2001-ben érte el, az egymilliósat pedig a következő év nyarán. 2007- óta már folyamatosan három és négymillió között változik a postafiókok száma.

Az első években a [freemail] rendszerében minden egyes felhasználó számára csupán két megabájtos postafiók állt rendelkezésre, bár ezt ideiglenesen további három megabájttal túl lehetett lépni alkalmanként egy-egy hétig. Az elküldhető levélméret az indulás környékén mindössze 50 kilobájt volt, ez gyakorlatilag néhány oldalnyi szövegnek felel meg.

A két megabájtos tárhelyet a felhasználók igényei nyomán végül öt megabájtosra növelték, 2005-ben 25 megabájtosra, két évvel később pedig egy gigabájtosra bővültek a postafiókok. Mostanra akár tíz gigabájt adatot is tárolhatnak a freemailesek postafiókjaikban.

2000-ben a [freemail] volt egyik első hazai honlap, amelyet wapon, tehát a mobilinternet hőskorának forradalmi áttörést ígérő technológián keresztül el lehetett érni. Ugyanebben az évben, tehát három évvel az indulást követően már olyan sok kéretlen reklámot kaptak a felhasználók, hogy az üzemeltetőknek központi spamszűrést kellett bevezetniük, ez pedig már komoly teljesítményt, több szerverből álló gépparkot igényelt.

Ezekben az években világszerte arattak a Windows XP komoly biztonsági hibáit kiaknázó e-mail vírusok is, amelyek ugyancsak szép számmal landoltak a hazai postafiókokban. Ezeket végül egy szervizcsomag megjelentetésével, évek alatt lehetett visszaszorítani. Az emiatt kifejlesztett spamszűrés azonban a mai napig a levelezőszoltáltatások lényegi funkciója.

Jelenlegi összesen százhúsz darab számítógép szolgálja ki a [freemail] levelezőrendszerét, tehát több tucat dedikált komputer végzi a levelek továbbítását, az üzenetek tárolását, a honlap megjelenítését és hasonló célfeladatokat is. A levelek és óriásfájlok tárolására 378 terabájtnyi (tehát nagyjából 378 ezer gigabájtnyi) háttértár áll rendelkezésre.

A [freemail] kezelőfelülete hamarosan megújul, és olyan univerzális oldalként fogadja majd látogatóit, amelyet egyaránt meg lehet nyitni PC-n, táblagépen és okostelefonon is, de kezelése a megszokott módon zajlik majd. Kevesen ismerik még a szájtnak azt a funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy egy meglévő címhez (például [email protected]), hozzá lehet rendelni egy másodlagos nevet ([email protected]) is új postafiók létrehozása nélkül is.
(BrandTrend)