Kategória: Aktuális és Kutatás.

A Cisco Global Cloud Index előrejelzés szerint 2014-re az adatközpontok számítási kapacitásának több mint 50 százaléka felhőalapú lesz, és a globális felhőforgalom 2015-re a 12-szeresére, évi 1,6 zettabájtra nő. Ez az adatmennyiség egyenértékű azzal, mintha a bolygó összes lakója négy napon át HD minőségű videókat nézne.

Ezzel párhuzamosan azonban sok számítástechnikai szakember számára jelent kihívást, hogy a meglévő infrastruktúra keretei között hogyan helyezhetik át az alkalmazásokat a felhőbe.

A 13 ország több mint 1300 informatikai döntéshozójának részvételével végzett  Cisco Global Cloud Networking Survey 2012 felmérés középpontjában a felhőbe helyezhető alkalmazások álltak, valamint azok a hálózati kihívások és akadályok, amelyekkel e folyamat során az informatikusoknak szembe kell nézniük. A jelentés részletesen vizsgálja a felhő alapú rendszerekre való átállás időigényét, továbbá azt, hogy az informatikai szakemberek mennyire bíznak abban, hogy saját hálózataik megfelelő alapot jelentenek a számításifelhő-megoldások számára.

A 2012-es Cisco Global Cloud Networking Survey felmérés szerint az alkalmazások számítási felhőbe történő áthelyezésének a kulcsa a hálózat fejlesztése – a válaszadók 37%-a szerint a felhőre felkészített hálózat az ilyen megoldások bevezetésének az alapköve. A virtualizált adatközpontot a válaszadók 28%-a, illetve a felhőszolgáltatóval való szolgáltatásiszint-megállapodást 21% nevezte meg, mint előfeltételt.

A Cisco Global Cloud Networking Survey felmérés további főbb megállapításai:

A számításifelhő-megoldások elterjedtsége 2012 végére várhatóan jelentősen megnő

  • Jelenleg az informatikai döntéshozók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült az alkalmazások legalább felét áthelyezni a felhőbe. 2012 végére ez az arány várhatóan jelentős mértékben emelkedik, azaz addigra minden ötödik (20%) informatikai vezető az alkalmazások több mint felét a számítási felhőbe helyezi át.

A számítási felhők tágabb összefüggésben

  • A felmérés résztvevőinek csaknem kétötöde (39%) tart a privát vagy nyilvános felhők bevezetésével járó hálózati kihívásoktól.
  • A válaszadóknak ugyanakkor közel háromnegyede (73%) állította, hogy elegendő információval rendelkezik egy privát vagy nyilvános számítási felhő kialakításához.
  • A többség (76%) tart a számításifelhő-alkalmazások biztonsági kockázataitól.

A számítási felhőbe történő migráció infrastrukturális akadályai

  • A felhőmigráció legfontosabb kihívásaként és egyben akadályaként a válaszadók az adatbiztonságot említették első helyen (72%). Ezt a felhőalapú alkalmazások elérhetősége/megbízhatósága (67%), az eszközalapú biztonság (66%), az alkalmazások WAN-hálózaton belüli láthatósága és ellenőrzése (60%), valamint az általános alkalmazásteljesítmény (60%) követte.

Mit tegyünk a felhőbe?

  • Ha csupán egyetlen alkalmazást helyezhetnének át a felhőbe, a legtöbb válaszadó (25%) az adattárolást választaná. Második helyen (20%) a válaszadók a HR-, az ügyfélkapcsolati, a szállítólánc- és a projektmenedzsment-rendszereket említették. Ezeket követték az e-mail (16%) és a csoportmunka-megoldások (15%).

A számítási felhő megvalósításának várható időigénye

  • Sokak szerint a felhő alapú webkonferencia, adattárolás vagy elektronikus levelezés létrehozása időigényes feladat. A legtöbb válaszadó várakozásai alapján egy privátfelhő-migráció több időt venne igénybe, mint egy nyilvános felhőn alapuló megoldás. A felhőre való átállás időigényét a legtöbb informatikai szakember kevesebb mint hat hónapra becsülte.

(BrandTrend)