Kategória: Aktuális.

Tizenhárom pincészet tulajdonosa osztotta meg véleményét.

Az átlagosnál több szőlő termett tavaly – derül ki a válaszokból. A válaszadók 62 százaléka (8 pincészet) értékelte átlagosnak a termés mennyiségét, 31 százalék (4) szerint a szokásosnál több szőlőt szüretelhettek, csak egy borász szőlője adott kevesebb termést az átlagosnál. A minőséget viszont tizenketten (92 százalék) mondták az átlagosnál jobbnak, egy pincészet panaszkodott gyengébb minőségről.

A szabadszavas válaszok túlnyomó többsége is "kimondottan szép", "csodálatos", "ígéretes" 2011-es évjáratot említ.

borkultura

Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a száraz időjárás nem kedvezett az aszúsodásnak, ezért vagy egyáltalán nem tudtak aszúbort készíteni a tavalyi termésből, vagy csak kevesebbet a szokásosnál, az viszont várhatóan első osztályú lesz. A szüret is meleg, száraz időben zajlott, az egyik borászatnál december 16-án szakították le az utolsó fürtöket.

Stagnáló vagy csökkenő keresletet jósolnak a borok iránt Magyarországon a kérdőívet kitöltő borászok. 46 százalékuk (6 pincészet) szerint nem változik számottevően a borfogyasztók száma, 31 százalék (4) számít csökkenésre, és csak alig negyedük (23%, 6) várja, hogy többen boroznak majd itthon, mint az előző évben. A szabadszavas válaszok alapján úgy tűnik, nincs általános borászvélemény: voltak, akik "fellendülő piacot", "magasabb keresletet a hazai és külföldi piacokon", "stabilan növekvő keresletet" remélnek, más "semmi jót", "nem sok jót" vagy "küzdelmet" vár, egyikük pedig azt válaszolta: "a sok borúlátás ellenére szerintem nem lesz rossz év".

A kérdőívet kitöltő borászok 23 százalékánál (3 pincészet) nem érzik a válság hatását, 8 százaléknál (1) annyiban, hogy lassult a növekedés. A többiek a "minőség hangsúlyozásával", az "eladott mennyiség növelésével", az "export növelésével", "jobb munkaszervezéssel" próbálnak kompenzálni. "A szőlőművelésen és a borkészítésen nem fogok spórolni!" – foglalta össze a válaszok mindegyikéből kiolvasható elhatározást az egyik borász. Egy borász nem felelt a kérdésre, hogy érzékeli-e a válságot, és ha igen, milyen intézkedéseket tesz.

A gazdasági helyzet és a pesszimista jóslatok ellenére sem számít senki a 2011-esnél rosszabb árbevételre: a borászok 38 százaléka szerint (5 pincészet) körülbelül a tavalyival azonos, 62 százalékuk (8) szerint viszont annál magasabb lesz a haszon.
Ezt befolyásolhatja, hogy Idén a válaszadók 62 százaléka (8 pincészet) tervez vagy hajtott végre már áremelést, általában 5-10 százalékos mértékűt, az aszúknál 20 százalékos árnövekedés is lehet.

Jó bornak is kell a cégér: kivétel nélkül mindenki nagyon lényegesnek tartotta a reklámot és a marketinget. "A jó marketing legalább annyira fontos, mint a jó bor" – mondta az egyik borász, egy másik szerint a bor árának csak körülbelül ötven százaléka a minőség, "a többi a hókuszpókusz". Csak egy pincészet (8 százalék) nem jelenik meg idén semmilyen fesztiválon vagy rendezvényen, 69 százalék (9 pincészet) biztosan részt vesz ilyenen, 23 százalék (3) még nem döntött.

Nehéz a hazai borpiac helyzete. Csupán egy-egy válaszadó (8-8 százalék) lát "lassú fejlődést" illetve "bíztató jeleket" a magyar borpiacon, egy másik szerint "egy szűk, de egyre magasabb borkultúrát művelő és értő közönség aktív érdeklődésével, fogyasztásával lokálpatriótaként támogatja a magyar borászatot", 69 százalék (9 pincészet) viszont negatív, "nehéz", "zavaros és értéktelen" jelzőket használt, kiemelték, hogy a tömegfogyasztóknak igénye és pénze sincs a minőségi borra.

borkultura_2

A válaszok alapján a legnagyobb bajt a már említett szerény fizetőképes kereslet, a "vásárlóerő hiánya" jelenti, és az "olcsó, import borok" is károsak a hazai termelőkre nézve. A "borászok közös érdekképviseletének hiánya és az ebből fakadó rossz termelési és piaci szerkezet" is nehezíti a magyarok helyzetét, "nincs összefogás", a borászok azonnal vagy nyolc napon belül kell fizessenek az üvegért, dugóért stb., miközben ők harminc-hatvan-kilencven nap múlva jutnak a pénzükhöz. A kispénzű és igénytelen vevők mellett az "igénytelen pincészetekre", illetve a "kistermelőket elnyomó nagyobbakra" is panaszkodtak a felmérés résztvevői. A megoldást az import csökkentése és a fizetőképes kereslet növelése mellett az érdekvédelem erősítése és a magyar borból készült fröccs kultúrájának terjesztése jelenthetné számukra.

Csak a válaszadók 15 százaléka (2 borász) szerint megfelelően árazottak a magyar borok. A többiek "teljes értékzavarról", részben túl-, részben alulárazott tételekről beszéltek, egyikük szerint a tokaji borvidéken a "köves talaj, rengeteg zöldmunka, aszúszedés" miatt a termelési költségek "a világ legmagasabbjai közé tartoznak", amit nem fizetnek meg eléggé, egy másik borász pedig arra panaszkodott, hogy egy palack, három-hat éves munkával megtermelt, a polcokra nyolc-tíz ezer forintért kerülő borért 1500-2000 forintot kap a nagykereskedőtől.

A borpiac helyzetét alapvetően befolyásolja a szőlőállomány: a válaszadók 54 százaléka (7 pincészet) szerint igaz az állítás, hogy a magyarországi szőlőültetvények több mint fele elavult, 38 százalék (5) nem ért egyet a kijelentéssel. Egy pincészet (8 százalék) nem válaszolt a kérdésre.
A felmérésben részt vevő pincészetek 62 százaléka (8 borászat) tervezi a közeljövőben ültetvénye felújítását, 38 százalék (5) nem szándékozik fiatalítani a következő években.

Bár a borpiaci helyzet korántsem ideális, a magyarországi borkultúra minden válaszadó szerint fejlődött az utóbbi években. "A fogyasztók egy része elkezdte keresni az új, nem kommersz termelőket", "a fiatal generáció egyre inkább érdeklődik a minőségi borok iránt", "egyre jobban beépül a gasztronómiába", "sokat és jó irányban fejlődik a borértő fogyasztói réteg" – vélik a borászok, de felhívták a figyelmet a fizetőképes kereslet fontosságára, illetve arra, hogy a borkultúra fejlesztéséért folyamatosan dolgozni kell. Egyikük szerint pedig a divatossá vált "borhoz való értés néha hátráltatja a borkultúra fejlődését".

A felmérésben az alábbi pincészetek vettek részt:
Eszterbauer (Szekszárd), Frittmann (Kunság), Lenkey (Tokaj-Hegyalja), Maurus (Mór), Mészáros (Szekszárd), Myrtus (Tokaj-Hegyalja), Pannon Tokaj, Patricius (Tokaj-Hegyalja), Puklus (Tokaj-Hegyalja), Oszvald (Somló-hegy), Spiegelberg (Nagy-Somló), Szeleshát (Szekszárd), Tokaj Nobilis.
(BrandTrend)