A Médiatanács jogalkalmazóként érdeklődéssel figyeli a médiatörvény egyes módosításai körül kialakult polémiát. A jogszabály-módosításokat természetesen lehet és kell is bírálni, ez a parlamenti döntéshozatal természetes velejárója, ugyanakkor szomorú, hogy a szakmaiság és a hatályos médiajogi szabályok ismerete még mindig, – az új médiatörvény hatályba lépése után csaknem másfél évvel is – alapvető hiányosságokat mutat.
A bírálók szerint a "jogtiprás" egyik netovábbja lenne, hogy a Médiatanács a jövőben nem köteles szerződést kötni egy frekvenciapályázat győztesével. Nos, ha valaki elolvasta a médiatörvény ide vonatkozó szakaszát (63.§), az előtt világos, hogy ez eddig sem volt másképp. Egy frekvenciapályázat megnyerése soha nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a hatóság számára. Ha a pályázat nyertese a szerződésben irreális feltételeket támaszt, a jogszabályoknak vagy a pályázati kiírásban foglaltaknak nem megfelelő szerződést akar kötni a hatósággal vagy a pályázat után csődöt jelent, akkor a hatóságnak nem kötelessége aláírni a szerződést. De akkor sem kell szerződést kötnie a hatóságnak, ha a szerződéskötésre irányuló hatósági eljárásban a nyertes pályázó nem vesz részt vagy akadályozza a szerződés megkötését. A szerződéskötési kötelezettség tehát eddig sem volt jogszabályban rögzítve.
A másik "újdonságként" beállított vád, hogy mostantól csak hatósági szerződéssel lehet médiaszolgáltatást nyújtani. Az, hogy a korlátos állami vagyont jelentő frekvenciákat csak szerződéskötés után lehet használni, mindig is a médiaszabályozás része volt. Így volt ez az előző médiatörvényben is, csak ott a frekvenciapályázat nyertesével úgynevezett műsorszolgáltatási szerződést kellett kötni.
Az új médiatörvény…
