Kategória: Aktuális.

"Hiába a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy és a közösségi marketingreklámok, a magyar boron és pálinkán kívül egyelőre kevés hazai termék vívott ki magának biztos helyet a honi élelmiszerpiacon, pontosabban a javunkra írható minőségi különbségek nem mindig tükröződnek vissza a polcok kínálatában" – hívja fel a figyelmet dr. Totth Gedeon, a Budapesti Gazdasági Főiskola intézetvezetője a Marketing Szövetség elnökségi tagja az Élelmiszerklub közösségi agrár- és élelmiszermarketing szakmai műhelyvitáját követően.

A közösségi agrármarketing hazai helyzetéről, lehetőségeiről tartott konferenciát a napokban az Élelmiszerklub. A közösségi agrármarketing tulajdonképpen az állam saját mezőgazdaságára, és élelmiszeriparára fordított marketingaktivitásokat jelenti, melynek elsődleges célja az adott ágazat (ok) szereplői versenyképességének az erősítése. A francia agrár- és élelmiszer-külkereskedelem 1961-es, mintegy 3 milliárd frankos hiányát például ennek eszközeivel változtatták bő tíz év leforgása alatt 3 milliárd frank többletre.
Dr. Totth Gedeon a konferenciát követően kiemelte, hogy a hazai agrárium piaci térnyerésére tett erőfeszítések még messze nem hoztak ilyen szép eredményt. Hazánk a közösségi marketing eszközein keresztül például 1998-óta a mai napig közel 1,5 milliárd forintot fektetett a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy hazai reklámozásába – de a védjegy ismertsége és elfogadottsága csak lassan növekszik.

A két ország összehasonlítása ugyanakkor félrevezető lehet – figyelmeztet a BGF intézetvezetője – hiszen egymástól társadalmilag, kulturálisan és anyagi javainkat nézve is nagyon különbözünk. "Minden eddigi kutatás azt mutatja, hogy a magyarok etnocentrikusak, azaz előnyben részesítik a hazai termékeket az import árukkal szemben. Ez igaz is, egészen a pultig, amikor választani kell a kicsit drágább hazai, vagy az adott esetben olcsóbb import termékek között. Természetesen nincsenek illúzióink, a nehezedő megélhetési körülmények nem segítik az esetenként drágább magyar termékek piaci pozícióinak az erősödését." – mutat rá a szakember.

Részsikereket ugyanakkor már Magyarország is ért el. Ezek egyike a pálinka fogyasztói presztízsének visszaállítása, amely a hazai pálinkafogyasztás növekedését, a pálinkának, magas minőségű, magyar termékként való szélesebb elismertségét eredményezte. Ehhez hasonló, egy kiemelt terméket a középpontba állító kampány fut jelenleg Franciaországban is, amelyben arra ösztönzik a vásárlókat, hogy a korábbi tradíciókkal ellentétben már ne csak évente egyszer – karácsonykor – fogyasszanak libamájat, hanem váljon az a születésnapok, házassági évfordulók ünnepi menüinek is részévé.

"A hazai közösségi marketing jelenleg – nagyon helyesen – a belföldi piacra koncentrál, hiszen, ahhoz, hogy hosszútávon külföldön versenyképesek legyünk, először itthon kell azzá válnunk. Ugyanakkor a fogyasztói szokásokról általában elmondható, hogy rögzültek, konzervatívak, megváltoztatásukhoz sok időre és a megfelelő körülmények együttállására van szükség”. – teszi hozzá dr. Totth Gedeon.
(BrandTrend)