Kategória: Aktuális.
Az új-zélandi parlament április folyamán fogadta el az ország szerzői jogi törvényének módosítását, amely bevezeti az ún. fokozatos válasz rendszerét. Ennek értelmében a jogtulajdonosoknak jogában áll kérni az internetszolgáltatókat, hogy az általuk azonosított IP címekre figyelmeztető üzenetet küldjenek ki. Háromszori eredménytelen figyelmeztetés esetén az érintett jogsértő ügyét a szerzői jogi kérdésekben hatáskörrel rendelkező bíróság elé utalhatják, amely dönthet a jogsértés szankcionálásáról.
A The National Business Review beszámolója szerint a gazdasági minisztérium a napokban hozta nyilvánosságra a szeptember elsején hatályba lépő törvényhez érkezett észrevételeket. A Google ausztráliai és új-zélandi képviselete is benyújtotta állásfoglalását a törvénnyel kapcsolatban, amelyben a jogszabály több passzusát is kritizálta.
A keresőóriás helyi képviselete kifogást emelt a törvény azon megfogalmazása ellen, amely már a figyelmeztetési szakaszban előfeltételezi az érintett fájlcserélők bűnösségét. A Google hangsúlyozza, a felelősség megállapítása a bíróság feladata, de bűnösnek csak azok a személyek minősíthetők, akik ellen megfelelő bizonyítékokat nyújtanak be a jogtulajdonosok. A cég javasolja továbbá, hogy a téves vagy rosszhiszemű vádaskodás esetén a jogtulajdonosok fizessenek bírságot.
Az amerikai székhelyű vállalat állásfoglalásában megerősítette, hogy nem támogatja a kalózkodó internetezők internetkapcsolat-megszakítással történő szankcionálását. A Google szerint az internetkapcsolat felfüggesztése soha nem lehet megfelelő megoldás a problémára, sőt könnyen nem kívánt következményekkel is járhat. A híroldal beszámolója szerint ez a szankció jelenleg nincs napirenden, mivel a helyi politikai erők közötti kompromisszum eredményeként a munkáspárti képviselők azzal a feltétellel szavazták meg a törvénytervezetet, ha ez az intézkedés kikerül a jogszabályból.
A hírportál más állásfoglalásokat is nyilvánosságra hozott. Egyes javaslatok szerint az illegális letöltők szankcionálása előtt meg kellene vizsgálni, hogy az érintett tartalom elérhető volt-e a letöltés időpontjában legálisan a helyi fogyasztók számára. A javaslattevő szerint, amennyiben nem, akkor a jogtulajdonosok nem állíthatják, hogy egy meghiúsított értékesítésről van szó, így az eset nem tekinthető vagyoni hátrányt okozó jogsértésnek.
(BrandTrend)