Kategória: Aktuális.
A piackutatási iparág trendjei Magyarországon a nemzetközileg tapasztalt irányoknak megfelelően alakulnak. A piackutatási költés világszerte csökkent, bár a legfejlettebb piackutatási kultúrájú és a gazdasági növekedés útján már megindult országokból idén megérkeztek az első biztató jelzések. A dinamikus növekedés egyedül a kialakulóban lévő (ázsiai, dél-amerikai) piacok sajátja. Ilyen körülmények között a hazai piackutatási szakma megbecsüli a harmadik éve változatlan 17 milliárdos piacnagyságot még akkor is, ha az inflációs hatásokat figyelembe véve ez némileg szűkülő üzleti teret jelent.
 
Az iparági bevétel döntő többsége (82 százaléka) belföldi megbízásokból származott 2010-ben, hasonlóan a nemzetközi átlaghoz. A megrendeléseknek a piackutató ügynökségek elsősorban saját kapacitásuk felhasználásával tesznek eleget – a hazai alvállalkozókkal vagy a külföldi kutatócégekkel végeztetett munka aránya alacsony (5, illetve 9 százalék).
 
A megbízások csaknem felét, 46 százalékát, – akárcsak nemzetközi viszonylatban – a termelő vállalatok adják. Ezen belül 38 százalék az FMCG megrendelések aránya, ami a 25 százalékos nemzetközi átlagnál jóval magasabb. Hazánkban a piackutatásból származó bevétel alakulásában jelentős szerepe van a média- és a távközlési szektornak is, 14, illetve 10 százalékos részesedéssel.
A kutatások döntő többsége kvantitatív kutatás: értékbeli arányuk 82 százalék volt 2010-ben, enyhén csökkenő, akárcsak világszerte. A kvalitatív kutatások részesedése 12, az egyéb kutatásoké (desk research, másodlagos kutatás) 6 százalék.
 
A korszerű adatfelvételi módszerek alkalmazása tekintetében a magyar piackutatás felzárkózóban van a nemzetközi trendekhez. Az otthoni megkérdezés egyre nehezülő feltételei, az együttműködési hajlandóság csökkenése, az olcsóbb adatfelvételi technikák felé való eltolódás miatt 42 százalékra csökkent a személyes megkérdezések részesedése, amely 2004-ben még 62 százalék volt. A hazai arány ugyanakkor még mindig jelentősen meghaladja a 13 százalékos nemzetközi átlagot, amelyet az alacsony népsűrűségű, magas internet-ellátottságú országok -például Finnország, Norvégia és Svédország -, valamint az erősen túlkutatott piacok – Hollandia, Franciaország – alacsony hányadosai "húznak le". Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a hazaihoz hasonló a módszer részesedése.
 
15 százalékra csökkent a telefonos kutatások aránya hazánkban (2006-ban 22 százalék volt); az adatfelvételi módszer térvesztése világjelenség. A telefonos kutatások az európai országok közül Svájcban és Németországban a legelterjedtebbek (46, illetve 39 százalékos részaránnyal). Jelentős a lemaradás hazánkban az online kutatások területén: értékbeli arányuk 2010-ben 6 százalék volt – alig több, mint a nemzetközi átlag negyede.
Bár a hazai piackutató ügynökségek felkészültek online kutatások lebonyolítására, a megrendelői oldal részéről a módszer újszerűsége miatt nem egyszer ódzkodás tapasztalható. A kutatások többsége (51 százalék) ad hoc kutatás – arányuk csökkenő (2006-ban 53, 2003-ban még 58 százalék volt Magyarországon), ugyanakkor egyre nagyobb részt hasítanak ki a bevételekből az ismétlődő kutatások.
 
A piackutatási szektor irányában a visszafogott büdzsék mellett ugyanakkor egyre nagyobbak a megrendelői elvárások. Az eredményekhez olcsón, gyorsan, ugyanakkor magas szakmai színvonalon, innovatív megoldásokkal kívánnak a kliensek hozzájutni. A piackutatási szakma többek között a nemzetközi szakmai sztenderdek, a piackutatásra kidolgozott ISO 20252 magyarországi meghonosításával és ezen sztenderdeknek megfelelő auditálásokkal készül arra, hogy ezeknek a kihívásoknak eleget tegyen. Ugyanakkor a piackutatási szakma felkészült arra is, hogy megfelelő információkat és megoldásokat ajánljon megrendelőinek a növekedés érdekében a piac és az üzleti modellek változásainak kedvező alakításához.
(BrandTrend)