Kategória: Aktuális.
A Gazdasági Versenyhivatal sajtótájékoztató keretén belül mutatta be a 2010 nyarán indított lakás-takarékpénztári ágazati vizsgálat legfontosabb eredményeit.

A magyarországi lakás-takarékpénztári piac sajátosságai, az alacsony hitelezési aktivitás és a magas kamatkörnyezet miatt célszerű lehet a pénztárak befektetéseken elért hozamait szabályozni. A lakás-takarékpénztári piacon a piaci szereplők által kínált alacsony kamatok, illetve a piac olyan sajátosságai, mint a szereplők alacsony száma, illetve a szereplők és a potenciális versenytársak közti kapcsolatok alapján a GVH 2010 nyarán ágazati vizsgálatot indított. Az ágazati vizsgálat alapján készült jelentés szerint a szabályozás fejlesztésével javítható a lakás-takarékpénztári piacon a verseny.

Az alacsony betéti és hitelkamatokra épülő terméket hazánkban jellemzően megtakarítási céllal veszik igénybe. Így a konstrukció eddig csak korlátozott mértékben érte el az eddig működése során azt a célt, hogy alacsony betéti kamatokra építve alacsony kamatok mellett biztosítson lakáscélú hitelt. A magyarországi lakás-takarékpénztárak a konstrukció sajátosságaiból adódóan alacsony kamataik következtében alacsony hitelezési aktivitás mellett magas kamatkörnyezetben nagyon jelentős nyereséget érhetnek el.

A GVH álláspontja szerint van tere intenzívebb versenynek (kedvezőbb ajánlatok formájában), amihez az árszabályozás elemeinek fejlesztésére – különösen a befektetési politika területén -lehet szükség. Célszerű lenne a szabályozás olyan irányú pontosítása, ami lehetővé teszi, hogy amennyiben a jövőben a korábbihoz hasonló folyamatok határozzák meg a piacot, a befektetési tevékenységen elért nyereség egy része az olyan ügyfelekhez kerüljön, akik csak megtakarításra kívánják használni a terméket.

A verseny élénkítésének irányába hathat az új piaci szereplők megjelenése: legjelentősebb belépési korlátnak a jogszabályi környezet bizonytalansága tűnik: ennek kapcsán kiemelendő az állami támogatások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, mivel a piac várható bővülésével az állami támogatások iránti igény a jelenlegi három-négyszeresére is emelkedhet. A piac fejlődése során (például az új belépők szempontjából) kulcsfontosságú az állami támogatások fenntarthatósága, ezért megfontolandó, hogy a jelenlegi támogatási arány növekvő piac esetén is fenntartható-e; a támogatási összeg fenntartása mellett a támogatási arány csökkentése is indokolt lehet. 
A lakás-takarékpénztárak államilag támogatott tevékenysége komoly versenyt támaszthat a kereskedelmi banki forrásgyűjtési és hitelezési tevékenységnek. Ennek kapcsán megfontolandó lehet az áthidaló kölcsönök arányának csökkentése is, mivel ezek azonnali hitellehetőségként lényegében a kereskedelmi banki hitelezés közvetlen helyettesítői, és nem a lakás-takarékpénztári konstrukció sajátjai.
(BrandTrend)