Kategória: Aktuális.
A párizsi Le Monde megpróbálta körüljárni, hogy "megérik-e a pénzüket" a hirtelen felfutott új internetes cégek. A közösségi portálos számítógépes játékokat fejlesztő Zynga 10 milliárd dolláros értékelést kapott egy készülő részvénykibocsátás kapcsán, a Spotify svéd online zeneportál 100 millió dolláros tőkeemelésre készül, amivel értékét 1 milliárdra emelné. Hasonló számok keringenek a Web Demand Media online tartalomszolgáltató vagy a LinkedIn szakmai közösségi portál tőzsdére vitelének tervével kapcsolatban.
Tíz évvel az első internet-buborék kipukkadása után egy újabb kezdene dagadni? A szakértők, akik tanúi voltak annak, hogyan pattant szét az első buborék 2000. márciusában a New York-i tőzsdén, majd 2000. szeptemberében az európai piacokon, ma általában nem tartanak attól, hogy megismétlődik a folyamat.
Pierre Kosciusko-Morizet, a Priceminister internetes marketingcég vezérigazgatója például így fogalmaz: 
"Buborékról akkor beszélünk, amikor egy cég piaci értéke kezd elszakadni belső értékétől. 2000-ig sok vállalkozás talált könnyen befektetőket annak ellenére, hogy nem volt jövedelmező. Ma más a helyzet: a most gazdát cserélő vagy felértékelődő cégek, mint a Facebook, nyereségesek."
A Facebook már 2009 szeptemberében bejelentette, hogy mérlege pozitív, hasonlóképpen pénzt hoz a Zynga is. Ám akadnak egyes kiemelkedően magas becslések, amelyek mégis problematikusak. 
"A Facebooknak tulajdonított 50 milliárd dolláros érték mintegy 150-szerese a várt adózás előtti eredménynek, ami jóval több, mint a szokásos arány" – ismeri el Kosciusko-Morizet. Mivel a cégek nem közlik részletes mérlegüket, a közkézen forgó számok nem egyszer csupán a következő évre vonatkozó becslések. Így például a Groupon 2011 évi bevételeit állítólag máris 4 milliárd dollárra taksálják, a Zyngáét 1 milliárdra.
Philippe Collombel, a Partech International kockázati befektetési alap illetékese szerint "a Facebook és a Groupon esetében nem buborékról van szó, hanem fogadásról, amelynek lehet győztese és vesztese is". Corinne Lejbowicz, a Leguide.com vezérigazgatónője pedig úgy fogalmaz, hogy a két portál "a háló leghihetetlenebb jelensége: olyan gyorsan fejlődtek, hogy szinte minden versenytársukat megölték, ez magyarázza felértékelődésüket".

"A pénzemberek kis számú kiválasztott cégbe ruháznak be, feltételezve, hogy néhány év alatt megismételhetik a Google sikerét. Ebből kiindulva a Facebook értéknövekedése már nem tűnik olyan őrületesnek, különösen azért nem, mivel a közösségi portál meg is teremti magának a Google detronizálásához szükséges eszközöket, és az internetezők hálóra lépésének fő kapujává válik." – fejtette ki Virginie Lazes a Bryan Garnier befektetési bank részéről. 

A Google alig 12 év alatt a világ egyik legjövedelmezőbb cégévé vált és továbbra is olyan gyors ütemben bővül, mint egy frissen létrehozott innovációs start-up cég. 2010-ben üzleti forgalma 30 milliárd dollár volt, ami 24 százalékos növekedésnek felelt meg, profitja pedig 30 százalékos ugrással elérte a 8,5 milliárd dollárt.

Az ilyen felértékelődéseket a befektetők megújult aktivizálódása is magyarázza. Virginie Lazes szerint "több mint két évvel a pénzügyi válság kezdete után a befektetők kockáztatási hajlandósága visszatért, ismét vonzzák őket az úgynevezett növekedő cégek."

"Azért igyekeznek részt venni a tőkeemelésekben, mert a cégek tőzsdére vitelének előjátékát látják bennük, és úgy számolnak, hogy a művelet nyomán jelentősen megnövelhetik kezdeti befektetésük értékét" – hangsúlyozta Philippe Collombel.

Ezzel az önmagát tápláló folyamattal párhuzamosan kialakul a befektetők új – business angels becenévvel illetett – csoportja, amelynek tagjai a legkisebb ígéretes induló start-up cég körül is pezsgést teremtenek. 
"Az Egyesült Államokban a Google, a Facebook és Groupon vezető alkalmazottainak százai adták el a másodlagos piacon az őket beosztásuk révén megillető, kedvezményes áron vásárolt opciós részvényeiket, milliomossá váltak és a start-up cégekbe befektetve próbálják megismételni a sikert. Így valóságos verseny folyik a befektetési alkalmakért, ami hozzájárul az ugrásszerű felértékelődésekhez" – fejtette ki Collombel.
A spekulációt erősíti az is, írta a Le Monde, hogy egyes internetes és informatikai óriások valóságos pénzhegyeken trónolnak. Az Apple és a Microsoft egyaránt mintegy 50 milliárd dollárral rendelkezik, a Google tartalékai 35 milliárd dollárt érnek el. Ezek a cégek a technológia élvonalában járnak, ami döntő előnyt jelenthet, vagy lehetővé teheti a felzárkózást akkor is, ha a közösségi portálok vagy a mobil telefónia gyorsan változó terepének valamelyik szegmensében időlegesen lemaradnának.
Sokan számítanak arra, hogy éppen ezért az élen haladó óriáscégek konkurenseik felvásárlására készülnek, ez is doppingolja a piac érdeklődését. Amikor a Groupon közölte, hogy a Google vásárlási ajánlatot tett rá, ez növelte körülötte a spekulációt. Az ajánlat 6 milliárd dollárról szólt a hírek szerint.
Ám ez a láz, írja a francia lap, a Szilikonvölgyre korlátozódik, Európában nincs szó buborékról. Kosciusko-Morizet szerint, akinek saját vállalatát tavaly a japán Rakuten online kereskedelmi- és utazási cég vásárolta meg, a vételár általában tíz-tizenötszöröse az érintett cég adózás előtti eredményének. Az áruk magas, de nem irreális, a befektetők nem vesztik el a fejüket – vagyis az internet nagyjai "megérik a pénzüket", legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint.
(GazdaságiRádió.hu)