Kategória: Aktuális.

Különvélemény 

az 1903, az 1905 és az 1911/2009. (X. 7.) számú ORTT határozatokhoz, az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra érkezett pályázati ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában. 

"1. A Testület az 1903/2009. (X. 7.) számú határozatával alakilag érvényesnek nyilvánította az Advenio Zrt. pályázati ajánlatát. 

A Testület többsége annak ellenére fogadta be az Advenio Zrt. pályázatát, hogy az sértette a pályázati felhívásnak a Médiatörvény rendelkezésein alapuló összeférhetetlenségi, tulajdonosi korlátokra vonatkozó követelményeit. A Médiatörvény 123. § (1) és (2) bekezdései egyértelműen kizárják, hogy az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezzen más műsorszolgáltatóban. Tekintettel arra, hogy a Médiatörvény rendszerében a tulajdonosi összeférhetetlenséget előíró szabályok kiemelten fontos, a demokratikus közvélemény alapfeltételét biztosító rendelkezések, és e rendelkezésekre a piacra lépésről döntő pályázat esetében kitüntetett figyelemmel kell lenni, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás már a pályázati ajánlat benyújtásának pillanatában megköveteli azok érvényesülését. Az a pályázó tehát, amellyel szemben tulajdonosi összeférhetetlenség áll fenn, már a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy az összeférhetetlenséget nyertessége esetén megszünteti oly módon, hogy az országos jogosultság gyakorlása ne ütközzön törvényi akadályba. A kérdés jelentőségét jól mutatja az is, hogy e körben a pályázati felhívás nem enged hiánypótlást vagy utólagos felvilágosítást a helyzet rendezésére. 

A Médiatörvény, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás alapján nyilvánvaló, hogy a pályázó e kötelezettsége nemcsak személyében, hanem a tulajdonosi körében jelentkező összeférhetetlenség esetén is fennáll – ellenkező esetben feloldatlan maradna az ellentmondás a pályázati ajánlat és az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati követelmény között. 

A pályázati felhívás 2.6.1. pontja hiánypótlási lehetőség nélkül alakilag érvénytelennek nyilvánítja a pályázatot, ha a pályázó a Médiatörvény tulajdonosi korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseinek nem felel meg. A felhívás 2.8.4. pontja ugyanakkor lehetővé teszi a pályázó részére olyan nyilatkozat megtételét, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a már meglévő műsorszolgáltatási jogosultságáról visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül lemondjon. A pályázati felhívás szerint a pályázó ugyanakkor felelősséggel tartozik azért is, hogy tulajdonosa se idézzen elő a törvény és a pályázati felhívás rendelkezéseit sértő helyzetet. A pályázati felhívás 2.6.1. pontja – és a Médiatörvény vonatkozó rendelkezése – kizárólag akkor teljesíthető, ha a pályázó a saját és a tulajdonosai által gyakorolt műsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatban egyaránt kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a tulajdonosi korlátozásokkal össze nem férő helyzetet nem tart fenn. A pályázónak tehát saját nevében garantálnia kell, hogy minden olyan műsorszolgáltatási jogosultságról lemond, amely jogosultságok egyébként a 2.6.1. pont szerint pályázatának alaki érvénytelenségét okoznák. Kötelezettségvállalása akkor is saját magára vonatkozik, ha az összeférhetetlenséget a pályázó tulajdonosa által nyújtott műsorszolgáltatási jogosultság alapozza meg. 

Megjegyzem, ha helyes lenne az a testületi ülésen kifejtett jogértelmezés, miszerint a pályázati felhívás a pályázót csak az ő személyét közvetlenül érintő összeférhetetlenség esetén szólítja fel nyilatkozatra, és a pályázat zárt rendszere miatt más nyilatkozat megtételére nem nyílik mód, abból – folytatva e szigorúan formális érvelést – éppen az következne, hogy a felhívás a tulajdonosi körben fennálló összeférhetetlenségre semmilyen kimentést nem enged, így az ilyen hibában szenvedő pályázati ajánlat eleve érvénytelen lenne. Álláspontom szerint azonban a helyes és méltányos értelmezés szerint a pályázónak az ilyen esetben is lehetőségében áll nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy nyertessége esetén egyéb, az érdekkörébe tartozó jogosultságról lemond. 

Az Advenio Zrt. pályázati ajánlata, mivel befolyásoló részesedéssel rendelkezik benne egy körzeti rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot gyakorló vállalkozás, sérti a törvényi előírásokat. A fentiek alapján az is egyértelmű, hogy ezt a nyertesség esetén kétségtelenül beálló összeférhetetlenséget a felhívás szerint már az ajánlat benyújtásakor rendeznie kellett volna a pályázónak és tulajdonosának, nyilatkozattétel formájában. Az Advenio Zrt. pályázati anyagában ilyen nyilatkozat nem található, ezért az ajánlatot az ORTT-nek az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati feltétel hiánya miatt – alaki érvénytelenség miatt – vissza kellett volna utasítania.  

Bár a pályázati ajánlat tartalmi részéről a Testület még nem tárgyalt, az ülésen is jeleztem, hogy az ajánlattal szemben az alaki érvénytelenségen túl is nagyon komoly kifogások vethetők fel. Így a jövőben feltétlenül mérlegelnie kell az ORTT-nek, megalapozottnak tartja-e azt az üzleti tervet, amely úgy ígér önmagában is ésszerűtlenül magas műsorszolgáltatási díjat, hogy ezt a törvény által engedett maximális reklámidőt harmadával túllépő reklámértékesítéssel tetézi. Hozzáteszem, hogy e hiba szintén a törvényi feltételeknek nem megfelelő ajánlatot mutat. 

2. A Testület az 1905 és az 1911/2009. (X. 7.) számú határozataival az üzleti terv megalapozatlansága miatt mindkét jogosultság tekintetében visszautasította a Zene Rádió Zrt. pályázati ajánlatát, ugyanakkor nem fogadta el azt a határozati javaslatot, amely ugyanezen indokkal az FM1 Konzorcium ajánlatának visszautasítását indítványozta. 

A Testület által meghirdetett pályázati felhívás logikája teljesen világos és követhető: egyfelől a verseny érvényesülése végett nem szab felső határt a második évtől fizetendő műsorszolgáltató díj vonatkozásában, másfelől viszont éppen a verseny tisztaságának érdekében kizárandónak minősíti a minden reális pénzügyi alapot nélkülöző üzleti tervet és díjat. Ez az előírás nem mellesleg a közpénzek védelmében azt is szolgálja, hogy az ORTT-nek ígért díjak valóban meg is érkezzenek a jogosultság teljes időtartama alatt. A kérdés jelentőségére való tekintettel az ORTT Irodájának szakmai elemzésén túl a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértőit is felkértem az üzleti tervek értékelésére.  

A Testület rendelkezésére álló szakvélemények egyöntetű álláspontja szerint az ORTT-hez beérkező pályázati ajánlatok közül többről is egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják. "Megítélésünk szerint semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsorszolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt" – mondja ki több pályázatról a Corvinus Egyetem szakvéleménye. Az ORTT döntésével – amely ugyan még nem a pályázatok nyerteseinek kiválasztására irányult, de a nyertesek kiválasztásával kapcsolatos testületi mozgásteret igen szűkre szabta – azt kockáztatja, hogy az országos kereskedelmi rádiós piac rövid időn belül összeomlik, vagy utólag olyan módon és mértékben kell módosítani az elnyert műsorszolgáltatási jogosultság feltételeit, ami a jelenlegi pályázat egészének tisztaságát, sőt értelmét is megkérdőjelezi.  

Hangsúlyozandó, hogy ezek a megalapozatlan pályázatok lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat tettek. Az ORTT-nek a többségi döntést támogató tagjai kísérletet sem tettek arra, hogy ezt az önkényes különbségtételt szakmai érvekkel alátámasszák. Az ORTT történetében már volt arra példa, hogy előre láthatóan ésszerűtlenül magas műsorszolgálati díj ígéretével nyertek el műsorszolgáltatási jogosultságot, ám a díjat a műsorszolgáltatók képtelenek voltak, de nem is óhajtották megfizetni. Hogy ez mennyire elkerülendő, a szószerinti jegyzőkönyvek tanúsága szerint is, rendszeresen felmerül a belső vitákban.

 A Testület jogszerűen nem juthatott volna a többség által támogatott eredményre. Súlyos jogsértés ugyanis, és alapjaiban veszélyezteti mind a pályázat elbírálásának törvényességét, mind az országos kereskedelmi rádiózás jövőjét, hogy a Testület szakmai szempontból indokolhatatlanul, önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget lényegében azonos tartalmú pályázati ajánlatok között. Álláspontom szerint valamennyi, az üzleti terv kirívó megalapozatlansága miatt azonos helyzetben lévő ajánlatot azonos módon kellett volna elbírálnia, vagyis – a pályázati felhívás 3.4.2.1.1. pontjával összhangban – vissza kellett volna utasítania. Meghozott döntéseivel a Testület súlyosan sérti az ORTT Általános Pályázati Feltételeiben is alapelvként meghatározott esélyegyenlőség és egyenlő elbánás követelményét, és egyes pályázatokat világos és jól meghatározott indokok nélkül előnyös helyzetbe hoz. Az indokolási kötelezettség nemcsak a 46/2007. (VI. 27.) számú AB határozatból következik, hanem magából a pályázati felhívásból is, amely többek között az alaki érvénytelenséggel kapcsolatban kifejezetten kötelezi a Testületet döntésének megindoklására. 

A pályázati eljárás határideje még megengedte volna, hogy a Testület az október 7-i ülésén ne döntsön az üzleti tervekről, így jelen szakaszban ne zárjon ki egy pályázót sem. A döntések elnapolására tett javaslatomat a Testületben senki nem támogatta. Ugyanakkor azt is le kell szögeznem, hogy a pályázati eljárás későbbi szakaszaiban még sor kerülhet további kizárásokra. A pályázat jogszerű folytatása mindenképpen megkívánja, hogy a Testület újból döntsön a megalapozatlan üzleti tervvel benyújtott ajánlatok visszautasításáról. Ellenkező esetben az országos rádiós jogosultságokra kiírt pályázatokon törvényes nyertes nem lesz hirdethető. 

Dr. Majtényi László"
(BrandTrend)