Kategória: Aktuális.

"Az ORTT 2009. február 11-i ülésén úgy döntött, hogy a "műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében – a hírközlési felelős miniszter útján – felkéri a Nemzeti és Hírközlési Hatóságot a jelenlegi két analóg, országos kereskedelmi rádiós jogosultság frekvenciakészleteinek aktuális műszaki paraméterei elkészítésére."

A Testület e döntésével felülírta korábbi, kétharmados többséggel elfogadott határozatát, mely szerint az országos földfelszíni terjesztésű rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok megpályáztatását, az Alkotmánybíróság által – a T/6829. számú törvényjavaslat vonatkozásában – lefolytatandó alkotmányossági vizsgálat eredményének ismeretében, azt követően indítja el.

A médiatörvény értelmében az ORTT feladatai közé tartozik, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságokat pályáztassa. Álláspontom szerint azonban az Rttv. nem tartalmaz világos, egyértelmű eljárási rendet abban az esetben, ha a határozott időre szóló koncessziós szerződés, azaz adott műsorszolgáltatási jogosultság a meghosszabbítást követően (rádiók esetében 7 5 év után), végképp lejár. A hatályos törvény szabályozza a jogosultságok odaítélését, egyszeri hosszabbítását, de kizárólag kiterjesztő értelmezéssel vezethető le, hogy a lejáratuk után a Testületnek milyen feladatai, kötelezettségei vannak.

Álláspontom szerint a Testület a kifogásolt döntésével a jogbiztonság sérelmét idézte elő, mivel:

– Nem határozta meg, hogy az Rttv. mely szakaszai alapján kívánja kiírni a pályázatot, valamint mely szakaszok alapján kívánja lefolytatni az eljárást, vagy – amennyiben azt több részre bontja – annak egyes részeit.

– Annak ellenére indította el a pályáztatás folyamatát, kérte fel az NHH-t két kereskedelmi rádió frekvenciakészlet elkészítésére, hogy rendelkezne az Rttv. által előírt frekvenciagazdálkodási koncepcióval.

– Nem vizsgálta meg annak lehetőségét, hogy a Kossuth Rádió számára hogyan lehetne biztosítani nagyobb lefedettséggel rendelkező, vagy kisebb költséggel/kevesebb adótoronnyal besugározható vételkörzetet.

Az 1996. évi I. törvény hatályba lépése óta, azaz 13 éve mulasztásban van az ORTT azzal, hogy a mai napig nem rendelkezik – a médiatörvényben meghatározott – elfogadott frekvenciagazdálkodási koncepcióval. Az ORTT frekvenciagazdálkodási koncepció hiányában nem mérlegelte a Magyarország számára rendelkezésre álló frekvenciák hasznosításának elvi szempontjait.  Nem vizsgálta a pályáztatási folyamat elindítására vonatkozó döntés meghozatala előtt azt sem, hogy lehetséges-e a frekvenciakészlet átalakítására oly módon, hogy a közszolgálati Magyar Rádió Kossuth adójának – a jelenlegi 74 százaléknál – nagyobb lefedettséget, jobb vételminőséget biztosítson. (A Slágerrádió lefedettsége 81 %, a Danubius Rádióé 67 %.) A Kossuth Rádió elnöke, illetőleg a kuratóriumának elnöke és elnökhelyettese a Testülethez fordult azzal, hogy az ORTT a két országos kereskedelmi jogosultság újrapályáztatása előtt fontolja meg a nemzeti főadó vételkörzete bővítésének lehetőségeit. A nemzeti főadó lefedettségének növelése jogos közérdek, melynek lehetőségeit a Testületnek a felelős frekvenciagazdálkodás jegyében kötelessége lett volna, lenne megvizsgálnia.  

A kereskedelmi rádiók határozott időre szóló műsorszolgáltatási jogosultságának lejárata lehetőséget teremtett arra, hogy a Testület megvizsgálja a koncessziós jog, mint közvagyon hasznosításának lehetőségeit. Az ORTT-nek, mint az állam által konstituált jogalkalmazónak kötelessége, hogy a szűkös frekvenciakészletről szóló, a közjavakra vonatkozó döntésekor a társadalom érdekeit érvényesítse. A tájékozódás és véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjogának érvényesülését szolgálja, ha a Testület a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz való hozzáférést javítja, ugyanakkor a gazdasági verseny szabadságát – ami az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében nem minősül alapjognak – egyaránt előmozdítja, oly módon, hogy a piaci szereplők az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő, nyílt és átlátható eljárás során nyerhessenek el koncessziós jogot.

Az ORTT – a két országos analóg kereskedelmi rádió jogosultság pályáztatási folyamatának elindítására vonatkozó – döntése egyben előrevetíti, hogy a Testület a szűkös állami frekvenciavagyon hasznosításának kialakult gyakorlatán nem kíván változtatni, aminek következtében a rádiós médiapiacon feltehetőleg továbbra is fennmarad az egyensúlytalan állapot."
Szalai Annamária testületi tag

(BrandTrend)