Kategória: Aktuális.

Érvek a magyar mellett
A külföldi, gyakran beazonosíthatatlan eredetű gyümölcsök fogyasztásának több hátránya van Az egyik – mondta Herényi Károly frakcióvezető -, hogy a szállítás környezetszennyezéssel is jár. A másik, hogy a gyümölcsök frissességét vagy nem tudják garantálni, vagy tartósító gázokkal próbálják a frissességet szavatolni, esetleg út közben érlelik. A lényeg, hogy nem lesz olyan íze, sőt, gyakran az állaga sem, mint egy friss – magyar – gyümölcsnek. Harmadszor pedig, az azonosítatlan munkakörülményekben benne lehet az is, hogy esetleg gyermekmunkával előállított terményt fogyasztunk.

Az MDF sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a gyümölcs termőhelye egészségügyi szempontból sem lényegtelen, mert a magyarországi klímában megtermett gyümölcsre az ember szervezete is jobban reagál.

Anglia
Herényi elmondta, hogy az ötlet Angliából származik, azonban a szigetországból át lehetne venni mást is. Ott tudják, hogy az Európai Unió egy nemzetközi együttműködést jelent, amiben viszont nincs kódolva a nemzeti érdekvédelem feladása. A mondandó lényege, hogy attól, hogy Magyarország az EU tagja, még megtalálhatja a módját annak, hogy előnyt biztosítson a magyar gazdáknak. A pénzügyi közbelépésre való lehetőségek nyilván korlátozottak, vámot nem lehet kivetni. Van azonban más lehetőség.

Dánia, Svédország
Külföldön, így pár skandináv országban az ember akkor is a hazait veszi, ha az árkülönbség háromszoros. Például ha van lehetőség, a dánok inkább a 10%-kal drágább hazai gyümölcsöt veszik. Bíznak benne, s tudják, hogy ezzel maguknak tesznek jót, mivel a dán gazdát támogatják. Herényi tapasztalata szerint a svéd piacokon a háromszor drágább, s esztétikailag kifogásolható kinézetű hazai almát vették a svédek.

Magyarország
Az MDF megoldási javaslata egy széles körű kampány, amely a tudatos vásárlói magatartást igyekszik erősíteni Magyarországon is, meggyőzve ezzel a magyar vásárlót, hogy magyar terméket vegyen. "Nem blokád és zsarolás kell, hanem kampány" – mondta Pettkó András, az MDF pedig eszerint cselekszik.

Herényi hozzátette: 1989-ben a Fórum megszervezte az ún. MDF-piacokat, melyeken magyar termékeket lehetett vásárolni, s nem kizárt, hogy erre újra sor kerül. A lényeg, hogy ki lehet kerülni a nagykereskedőket, csupán a piacokat kell megtalálni.

A HírExtra kérdésére a frakcióvezető elmondta: az egzisztenciális bizonytalanság ugyan negatív hatással bír a drágább magyar élelmiszerekre, de a felvilágosító kampány része a figyelemfelhívás arra, hogy a magyar portéka vásárlása, a magyar nemzetgazdaságnak tesz jót, így a gazdaságpolitikai bajokból fakadó egzisztenciális problémák is enyhülnek, ha a hazai kis- és középvállalkozóknak, illetve a magyar gazdáknak jobban megy. A lényeg a biztonság, hogy jó helyről származik a magyar áru.

Herényi hozzátette, hogy regionális kereskedelmi központokat kellene létrehozni azért, hogy minél kevesebbet kelljen utaztatni az árut, s a vásárlók minél frissebben tudjanak hozzájutni.

TÉSZ
Ebben segítséget nyújthatnának a TÉSZ-ek is, akik célja a saját termelőiknek való piac, illetve jobb gazdálkodási lehetőségek biztosítása.

Más kérdés, hogy a TÉSZ-ek évente milliós nagyságrendű adót és egyéb járulékot kénytelenek fizetni, tehát a magas működési költség nem feltétlen teszi gördülékennyé a TÉSZ-alakítást, illetve a már meglévő szervezetek működését. Mindezen túl több TÉSZ is külkereskedelmi gazdasági egységként működik, azaz olcsó és külföldi terméket vásárol, amit aztán piacra dob itthon. A kedvezőbb adókörnyezet mindenképpen indokolt lenne, a szigorúbb szabályozás pedig "csak" pár esetben.
(
www.pettkoandras.hu)