Kategória: Aktuális.

Az üzleti szektoron belül a korábban inkább optimista ipari és szolgáltatói várakozások romlottak, a jellemzően pesszimistább építőipari és kereskedelmi cégek várakozása viszont javult. Ez utóbbi a belföldi kereslet egyes szegmenseinek lassú emelkedésére utal. Minden ágazatban, a fogyasztók körében pedig látványosan javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, bár azok összességében továbbra is kedvezőtlenek. Az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltatóknál erősödött, az iparban viszont gyengült az áremelési szándék. A fogyasztók inflációs várakozása sokkal visszafogottabb lett.

Az ipari bizalmi index júniusi esésében elsősorban a rendelésállományok erősen romló megítélésnek volt szerepe. Ezen belül azonban az exportrendelésekről alkotott vélemény stagnált. Az elmúlt időszak termelésének megítélése nem változott májushoz képest, de a következő háromhavi kilátásoké borúsabb lett. A készletekről kissé javult a válaszadók véleménye és a foglakoztatási szándék is erősödött.

Az építőiparban kissé javultak a várakozások. Ez a tendencia, ha nagyon szerény mértékben és alacsony szinthez képest, hullámzások mellett, de már hónapok óta érvényesül. Júniusban a termelési helyzet és a rendelésállomány értékelése is kissé pozitívabb lett, s a foglalkoztatási várakozások is valamelyest javultak.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2008 első hat hónapjában – az áprilisi „nagy zuhanás” kivételével – hónapról-hónapra nőtt, de elmarad az egy ével korábbitól. Júniusban az eladási pozíció enyhén, a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozások számottevően javultak, a készletszint megítélése azonban romlott.

A szolgáltatói bizalmi index két éve trend nélkül hullámzik, most júniusban némileg csökkent. A várható üzletmenet és forgalom megítélése csak kissé, a foglalkoztatott létszámra vonatkozó várakozások azonban jelentősen romlottak.

A GKI fogyasztói bizalmi index 2008-ban az első kéthavi stagnálás, valamint a márciusi és áprilisi visszaesést követően 13 éve nem tapasztalt mélypontra jutott, majd a májusi és főleg júniusi emelkedés hatására két éve nem látott – bár továbbra is nagyon alacsony – szintre ugrott. Júniusban az ország várható gazdasági helyzetéről kialakított véleményen kívül főleg a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai emelkedtek, de érezhetően kedvezőbbek lettek a munkanélküliségre vonatkozó várakozások is.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelõen – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építõipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén mûködõ vállalkozások egyelõre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelõ matematikai módszerekkel kiszûri a szezonális hatások (például a téli és a nyári idõjárás különbségei, a karácsony elõtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékû tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építõipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejezõ index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.

A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
(BrandTrend)