Kategória: Aktuális.

A népszavazáson a félrevezetett társadalom nemet mondott egyes (egyébként másodlagos jelentőségű) terhekre, átvitt értelemben a nem kellően kidolgozott és kommunikált strukturális reformokra. Kialakult egy olyan modell, amelyben civil vagy politikai kezdeményezéssel minden lényeges intézményi-szerkezeti változást meg lehet fúrni. Ennek nyomán a koalíció felbomlott. A kisebbségi kormányzás technikailag működtethető, politikailag azonban bizonytalan a jövője. Mindez új helyzetet jelent: nem tudható ugyan, hogy a társadalom valójában mennyire reformellenes, de a meggyengült kormány aligha kezd nagyívű átalakításokba.

A magyar gazdaság 2008 tavaszán lényegileg a konvergencia program pályáján halad, számszerű, esetenként minőségi eltérésekkel. A belső és a külső pénzügyi egyensúly a tervezettnél kissé gyorsabban javul, viszont az inflációs pálya lényegesen magasabb, a gazdasági növekedés tekintetében pedig lassan kilábalunk a tavalyi gödörből. Az államháztartás hiánya az év első öt hónapjában alacsonyabb volt a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben pedig az első négy hónapban – a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére – 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az infláció viszont a tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9%-os áremelkedés történt, április végére az index 6,6%-ra ment le, májusban pedig 7%-ra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában – Szlovákia és Lengyelország kivételével –azonos vagy magasabb a magyarnál.

A GDP 2008 első negyedévében 1,7%-kal (a naptári hatás kiszűrésével 0,9%-kal) haladta meg a tavalyit. Ez még mindig nagyon alacsony ütem, de magasabb a tavaly év véginél. A munkaerőpiacon – mérséklődő foglalkoztatás mellett – folytatódik a pozitív szerkezeti átalakulás, tovább csökken a költségvetési szféra létszáma. A munkanélküliségi ráta az év eleji magas (8% feletti) szintről lassan csökkenni kezdett, 7,7%-ot ért el. A beruházások az első negyedévben közel 5%-kal mérséklődtek. Az üzleti szféra befektetései stagnáltak, az állami-önkormányzati beruházások továbbra is jelentősen csökkentek.

Az üzleti szféra bruttó bérnövekedése eddig az OÉT által javasolt 5-7,5%-os sáv felső értékénél jóval magasabb, 11%-os, de a havi ingadozások nagyok, az adatok „zajosak”. A költségvetési szektor bérnövekedése nagyjából megfelel az eredeti szándéknak. A vállalkozásoknál a reálkeresetek 2008 elején már nem csökkennek. A kiskereskedelmi forgalom 2008 első hónapjaiban még 3%-kal visszaesett, de a lakosság vásárolt fogyasztása már szerényen (0,4%-kal) emelkedni kezdett. A lakosság megtakarítási hajlandósága alacsony, hitelfelvételi szándéka viszont erőteljes.

A világméretű hitelpiaci válságban a magyar pénzintézetek egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben érintettek. Ugyanakkor a pénz- és tőkepiacok zuhanása, a kockázatok átárazódása befolyásolta a magyar pénz- és tőkepiacot is. Időnként nehéz az államadósság refinanszírozása, egyes napokon a kötvénypiacok szinte kiszáradnak. Ez számottevő forintgyengülést, majd pénzpiaci kamatemelkedést eredményezett. A forint ingadozási sávjának eltörlése, majd további kamatemelések nyomán a pénzpiac nagyjából megnyugodott, a forint lényegesen erősebb sávban ingadozik. Mindez azt tükrözi, hogy bár a magyar gazdaságpolitika korábbi igen negatív megítélésén az elmúlt két évben nyújtott teljesítménnyel sikerült javítani, de a kockázati megítélésünk még mindig tartósan a legrosszabb a visegrádi országok közül. Ilyen körülmények között vitatható, hogy indokolt-e igen erőteljes reálfelértékeléssel kikényszeríteni a kitűzött inflációs cél elérését az eredeti időpontra.

A világméretű pénzügyi válság a korábban feltételezettnél valószínűleg korlátozottabb, de elhúzódóbb lesz, viszont emiatt talán nem jár radikális hatásokkal. Az EU gazdasága a feltételezettnél rugalmasabban reagál a folyamatokra. Az USA-ban még bekövetkezhet recesszió, az idei GDP-növekedés 1% alá lassul. Az EU gazdasági fejlődése 2008-ban 2%-ra mérséklődik a tavalyi 2,8%-ról. Erőteljesen fékeződik a növekedés az újonnan csatlakozott országokban, de többségük fejlődése így is lényegesen gyorsabb lesz az EU átlagánál.

A kamatszint az USA-ban valószínűleg tovább csökken. Az EKB mindmáig változatlanul, 4%-os szinten tartotta irányadó kamatlábát. Sokak meglepetésére azonban felmerült egy esetleges kamatemelés szándéka. A dollár további gyengülése nem valószínű, az év egészében 1,55 körüli átlagos euró árfolyam várható. A világgazdasági növekedés lassulása és a dollár gyengülésének megállása stabilizálhatja az olajárat, ha nem lesznek fenyegető politikai fejlemények. 2008-ra éves átlagban 110 dollár/hordó (Brent) árat valószínűsítünk.

A GKI konjunktúra indexe 2008 tavaszán összességében stagnált. Ezen belül áprilisban történelmileg a legalacsonyabb szintre esett, májusban viszont felfelé mozdult. Az ipari cégek viszonylag optimisták, de a romló európai konjunktúra hatása megjelent az exportvárakozásokban. Az építőiparban továbbra is erőteljes a pesszimizmus, de a trend már nem lefelé mutat. A kereskedelmi várakozások elkezdték tükrözni az eladási pozíciók stabilizálódását. A szolgáltató szféra várakozásai lényegében stagnálnak. A fogyasztói bizalmi index a március-áprilisi visszaesés hatására 13 éves mélypontra jutott. Ehhez képest a májusi felmérés némi javulást mutat. Az árak emelkedéséről viszont – akárcsak a kereskedelemben – pesszimistábban vélekedtek a válaszolók.

Az elkövetkező időszakban Magyarországon gazdaságpolitikai félfordulat valószínűsíthető. A konvergencia program egyensúlyi prioritásainak további érvényesítése mellett – s a populizmus átmeneti győzelme nyomán rendkívül megnehezült államháztartási reformfolyamat helyett – előtérbe kerülnek a gazdasági növekedés és a nemzetközi versenyképesség erősítésének kérdései (pl. az adórendszer átalakítása, az adó-elkerülés mérséklése).

A magyar gazdaság kilátásai 2008-ra jobbak, mint a hazai és külföldi megítélése. Az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív inflációs és növekedési hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot. Így 2008-ban, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.

A fő cél az államháztartás egyensúlyának javítása. A GKI előrejelzése szerint a deficit kisebb lesz a törvényben jóváhagyott 4%-nál, valószínűleg 3,8% körül lesz. Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári korrekcióval – 3,6%-os hiány tartozik), sőt, akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban így is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési bevételek a magasabb infláció és a gyorsabb bérkiáramlás miatt legalább a GDP 0,6%-val fogják meghaladni a tervezettet. A kiadási oldalon átcsoportosításokra kényszerül az egészségügyi finanszírozás a népszavazás miatt. A nyugdíjkorrekció kb. 2 százalékpontos lesz. A kamatkiadások is meghaladják a tervezettet. Mindez összességében a GDP kb. 0,4%-át éri el. A kiadások a GDP-nél lassabban emelkednek. Az egyenlegjavulás több mint 40%-a a közterhek növekedéséből, 20-20%-a a bér- és a dologi kiadások csökkenéséből, illetve 15%-a a beruházási kiadások visszafogásából adódik. Az elsődleges mérleg szerény aktívummal zár. Az államadósság a tavalyi 66% körül alakul, kedvező esetben minimálisan csökken. A finanszírozásban emelkedik a deviza aránya.

A külgazdasági egyensúly tovább javul. A térség országai szinte mind sokkal rosszabb külső egyensúlyi helyzetben vannak. Az áruforgalmi mérleg kb. 10%-os export- és 8%-os importnövekedés nyomán (a cserearányok 1%-os romlását feltételezve) kiegyensúlyozott lesz. A magyar piacnyerés folytatódik a térség országaiban, miközben a világexportban az ő részarányuk nálunk gyorsabban nő. A szolgáltatásokkal együtt legalább 2,5 milliárd euró aktívum keletkezik. Mivel a jövedelemáramlásokban továbbra is növekvő passzívum várható, így a folyó fizetési mérleg hiánya alig változik, 5 milliárd euró körül lesz. A nettó EU fejlesztési támogatások a tavalyi 1 milliárdról kb. 1,5 milliárd euróra nőnek, s így a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2%-ára csökken (a tavalyi 4%-ról). A nettó külföldi adósságállomány (tulajdonosi hitelek nélkül) a tavalyi 39 milliárd euróról 2008-ban 42-43 milliárd euróra nő. Ez döntően a magánszektor eladósodásából adódik, az államháztartás nettó külföldi adóssága 18 milliárd euró körül lesz. A kiigazítás óta eltelt 2 év alatt a gazdaság egyensúlya látványosan javul. Az államháztartás hiánya a GDP 5-6 százalékpontjával (az egyszeri tételeket leszámítva kb. 4 százalékponttal), az áruforgalom egyenlege 3 százalékponttal, a külső finanszírozási igény 2 százalékponttal csökken. A 2008. végére várható egyensúlyi pozíciók azonban hosszú távon még nem fenntarthatók, további fokozatos (akár lassú) konszolidációra szükség van.

A gazdasági növekedés üteme 2008-ban számottevően gyorsul a tavalyi nagyon lassúhoz képest. A második negyedévben még csak 2-3% közötti, a harmadik-negyedik negyedévben 3,5-4% közötti dinamika várható. Az év egészében 3%-os GDP-növekedéssel számolunk. A mezőgazdaság GDP-je (az alacsony bázis és a kedvező időjárás nyomán) legalább 15%-kal emelkedik. Dinamikusan bővül az ipari termelés, élénkül a kiskereskedelmi forgalom, már nem esik vissza sem az építőipari termelés, sem pedig a közösségi (egészségügyi, oktatási, stb.) szolgáltatás. A magnövekedés (a mezőgazdasági és a közösségi szolgáltatások nélküli GDP) 3% felett lesz, lényegében azonos a tavalyival. A magyar gazdaság 2008-ban elkezd visszatérni egy normális fejlődési pályára, dinamikája meghaladja az EU átlagát, de még mindig lényegesen alacsonyabb lesz a térség országainál.

A kiigazítás utáni két évben a gazdasági fejlődés üteme a vártnál lényegesen jobban lefékeződött, éves átlagban alig haladja meg a 2%-ot.

A belföldi kereslet a 2007. évi összehúzódás után érzékelhetően élénkül. A foglalkoztatottak (főleg az üzleti szférában alkalmazottak) reálbére kb. 1%-kal nő, a nyugdíjak reálértéke kb. 1%-kal emelkedik. A lakosság már kissé növeli vásárolt és teljes fogyasztását is. A beruházások csak lassan, mintegy 4%-kal bővülnek. Az állami-önkormányzati fejlesztések tovább csökkennek, az üzleti szféra beruházásai viszont tovább nőnek. Az EU-forrásokból megvalósuló kisebb értékű, egyszerű pályáztatású projektek viszonylag jól haladnak, a nagy projektek előkészítése viszont elhúzódik. A lakásépítés lényegében stagnál.

Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5%-ra, az év végi árindex pedig 5,5%-ra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott; ez sem fiskális, sem monetáris eszközökkel nem kezelhető eredményesen.

A foglalkoztatás 2008-ban stagnál vagy kicsit csökken. A költségvetési szektorban tovább folytatódik a visszaesés, az üzleti szférában viszont alig érzékelhető emelkedés valószínűsíthető. A munkanélküliségi ráta az év átlagában 7,6%-os, a tavalyihoz képest enyhén növekvő, az év elejeihez képest viszont némileg csökkenő lesz.

A pénz- és tőkepiac a negatív világgazdasági folyamatok közvetítésének fő terepe. A javuló magyar fundamentumok ellenére a nemzetközi pénzvilág bizalma nem állt helyre. A piacok ingadozóak, spekulatív befektetési tereppé váltunk. A Monetáris Tanács – talán a belpolitikai bizonytalanság miatt is – eltökélt az inflációs célkövetés mindenáron való érvényesítése mellett, idén már alig fog kamatot csökkenteni, sőt a további kamatemelést sem lehet kizárni. Ezért a forint a hátralévő időszakban igen erős, 240-250 Ft/euró közötti sávban ingadozó lesz (ha viszont tartósan benéz 230 környékére, akkor kamatcsökkentés valószínű). Az euró árfolyama éves átlagban várhatóan 250 Ft körül alakul. A megemelt és magasan tartott forintkamatok elsősorban az államot és a kisvállalkozók egy részét sújtják, hiszen a többiek devizában finanszírozzák magukat. Végülis azzal számolunk, hogy a jegybanki alapkamat az év végén lemegy 8,25%-ra. Lehet, hogy ez a kamatszint szükséges az infláció leszorításához, de nehezíti a gazdaság talpra állását.

A gazdaság jövőbeli folyamataival kapcsolatos bizonytalanság jelentős. Magyarországnak (számos más európai országhoz hasonlóan) súlyos megoldatlan fejlődési-társadalmi-gazdasági dilemmái, gondjai vannak, de 2008-ban az országban nincs sem gazdasági, sem szociális válság. Ezért Magyarországnak nem válságkezelésre van szüksége, hanem a politikai erők hatalmi és személyes ambícióinak ésszerű önkorlátozására, a társadalmi bizalom újraszervezésére, így a pénzügyi egyensúly fenntartását garantáló szabály- és intézményrendszer kiépítésére, a további modernizáció és az állami szolgáltatások reformjának végigvitelére. Ezek révén gyorsulhat a gazdasági fejlődés.

gki

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(BrandTrend)